Lemondásra szólította fel vasárnap Libanon kormányát az ország maronita keresztény közösségének pátriárkája, Besara Butrosz ar-Raj, mert úgy véli, hogy a kabinet nem képes az irányváltásra.
-Egy-egy képviselő vagy miniszter lemondása nem elég, az egész kormánynak távoznia kellene, mert nem képes segíteni az ország újjáépítését - mondta vasárnapi szentbeszédében a vallási vezető.
Vasárnap a kormány tájékoztatási minisztere, Manal Abdel-Szamád bejelentette, hogy lemond posztjáról, mert megítélése szerint a kormány nem képes reformokat végrehajtani a bejrúti kikötőben kedden történt pusztító robbanást követően.
Szombat éjjel tízezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, ahol az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A tiltakozások erőszakos zavargásokba torkolltak, minek során a tiltakozók több minisztérium épületét megrohamozták, és egy rendőr meg is halt. Több mint 170 ember sérült meg az utcai összecsapásokban. A tiltakozók a politikai vezetők távozásának alternatívájaként a politikusok felakasztását helyezték kilátásba, aminek jeléül több jelképes akasztófát is felállítottak a tüntetések helyszínén, a Vértanúk terén.
A tiltakozásokat az hívta életre, hogy kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.
Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását. A januárban hivatalba lépett Haszan Diáb kormányfő azóta azt is bejelentette, hogy Libanon nem törleszti szuverén adósságát, ami azt jelenti, hogy az ország csődbe jut. Szombaton Diáb bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja.
