2024. április 25., csütörtök

Tiszán innen, Tiszán túl

Egy családi nap Óbecsén és Törökbecsén, amely egy mesés kastélyban kezdődik, és amit egy misztikus romtemplomnál tett látogatás koronáz meg
A Hercegovinából származó, és az egyik legmódosabb és legismertebb vajdasági családdá lett Dunđerskiak három évszázad alatt óriási vagyonra tettek szert. Kastélyuk volt Kölpényben, Dunacsében, Istvánvölgyben és Törökbecsén is, de mind közül a legpompásabb az Óbecse közelében lévő, Fantast néven működő kastélyszálloda. Annak, aki Óbecsére tervez kirándulást, érdemes itt, az Óbecse és Topolya közötti úton, Óbecsétől 14 km-re található épületkomplexumnál kezdenie a vizitet.

A Fantast-kastély Vajdaság egyik legszebbike

Kastély távol a város zajától

A 65 hektárnyi terület magában foglalja a kastélyt, a lovardát, a kápolnát, a kiskastélyt, a parkot és a kiszolgáló épületeket, amelyeket Bogdan Dunđerski nagybirtokos 1919 és 1923 között építtetett. A kastélyt az 1980-as években szállóvá alakították át, nevét pedig az egykori tulajdonos Fantast nevű versenylováról kapta.
Bogdan Dunđerski ménese messze földön híres volt, időnként 1400 telivér is a tulajdonában volt. A birtokon lévő ménesben ma már nincsenek versenylovak, áttértek a tenyészutódok nevelésére, az ország legkeresettebb tenyészcsődöre, a Trinidad nevű angol telivér is Óbecsén található. (Ebből az amerikai vérvonalból mindössze két ló van Európában.) A látogatók lóra is ülhetnek vagy kocsikázhatnak egyet.
Az eklektikus stílusú kastély mellett egy üresen álló nyitott medence tanúskodik már csak arról, hogy egykoron nagy társasági élet volt itt. Úszni a medencében már nem lehet, de a kastélyt körülvevő parkban sétálni, piknikezni igen.
Bogdan Dunđerski 1943-ban a kastélykápolnában nyert örök nyugalmat. A neobizánci stílusban épült kápolnát 1923-ban építették, és Uroš Predić neves festőművész ikonjai és mozaikjai díszítik.

Nemzeti galéria a templomban

Óbecse központi terét nemrégiben építették újjá

Óbecse központi terét nemrégiben építették újjá

Uroš Predić páratlan tehetsége Óbecse központjában is megmutatkozik. A város főterén három meghatározó épület áll: a nyugati részen húzódik a községháza és Jović Eufemija bárónő klasszicista stílusban épült palotája (a két épület 1902 óta egy egészet képez), az északi oldalon a Nagyboldogasszony római katolikus templom látható, keleten pedig az 1858-ban épült Szent György ortodox templom három tornya magasodik az ég felé – ez utóbbi oltárképét 63 csodálatos, barokk stílusú ikon alkotja, amelyeket Uroš Predić festett.
Az első nádtetejű katolikus templom 1763-ban épült Óbecse központjában, ennek a helyén 1830-ban építettek új templomot, melynek védőszentje Nagyboldogasszony lett. Belsejében és kertjében is érdemes egy kicsit elidőzni. A kertben kisebb szoborparkot találunk, néhány ide száműzött, régi szobor emlékeztet a vidék viharos történelmére. A Szentháromság-szobor és a Fájdalmas Szűzanya szobra is a templom előtti főtéren állt egykoron – mindkettőnek a trianoni békediktátum után kellett itt menedékre lelnie, de több út menti kereszt is itt élte túl a történelem viharait.
A templomba betérő tekintetét rögtön rabul ejti az a csodálatos főoltárkép, amelyre Óbecse szülötte, Than Mór festette meg Mária mennybemenetelét. A cinquecento stílusában komponált festmény 1855-ben készült Bécsben. Korának elismert művésze 1876-ban a templomnak ajándékozta a bal oldali mellékoltáron látható, Szent Józsefet ábrázoló festményét is. A Szent István királyt ábrázoló képet, valamint a jobb oldali első mellékoltáron látható Jézus szíve című képet Székely Árpád (Székely Bertalan festőművész fia) festette meg. De nem csak régi mesterek művei díszítik a templomot – az Irgalmas Jézus képe az óbecsei Tóth-Kovács József akadémiai festőművész alkotása, a fakeretet fafaragó művészek, a Nagy István és Mária testvérpár készítette.

Than Emlékház

A Than Emlékházban játékosan tanulni is lehet

Ha a templomtól gyalogszerrel keleti irányba, a Than Fivérek utcába vesszük az irányt, utunk Óbecse legrégibb sárgavizes artézi kútja mellett vezet el. A helyiek közül sokan esküsznek ennek a víznek a gyógyhatására, kortyoljon hát egyet belőle az idegen is – azt nem ígérem, hogy tetszik is majd az íze! A helyiek megszokták, megszerették, sokan nyaralásra is magukkal viszik.
Hét évvel ezelőtt avatták fel a Than Mór és Than Károly szülőházából kialakított Than Emlékházat a Than Fivérek utca 5–7. alatt. 1828-ban Than Mór, a jeles festőművész, 1834-ben Than Károly, a kor egyik legkiemelkedőbb vegyésze látta meg itt a napvilágot. A művésznek és a tudósnak szentelt emlékszobákon kívül az épület tartalmaz egy optikai, fizikai és kémiai törvényszerűségeket bemutató, Matematika és a természet elnevezésű állandó kiállítást, egy interaktív tudományos parkot, amelyben játékos kísérletek útján lehet megismerni a természeti törvényszerűségeket és a fizikai jelenségeket, és egy reprodukciókból álló képzőművészeti kiállítást is, amelyen a Than Mór történelmi tablóit, történelmi személyekről festett arcképeit és vajdasági oltárképeit bemutató másolatok mellett megtekinthetjük a neves óbecseiek arcképcsarnokát is.

A csodazsilip

Az egykori zsilip ma már ipari műemlék

Gyalog csupán pár perc sétával máris a Tisza-parton vagyunk. A Zöldfás utcai sétányról jobbra tartva érkezünk el a világ egykor legkorszerűbb zsilipjéhez, amely ma már nem működik.
A Ferenc József-csatorna Tisza felőli torkolatánál épült. A Türr István-zsilip Európában az első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő szerkezet volt, de a maga idejében világviszonylatban is az egyik leghatalmasabb építménynek, tökéletes szerkezetével valóságos műszaki csodának számított. A vízlépcső Hainz Albert, a csatorna műszaki igazgatójának tervei szerint készült 1895 és 1900 között. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett, sőt egyes források szerint a vízszabályozó tervezésében Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője is szerepet játszott. A kiemelt jelentőségű ipari műemlék turbinaházában egy múzeum mutatja be a zsilip történetet, de ide csak az Idegenforgalmi Iroda vezetésével lehet bejutni.

Átal a Tiszán

Virágpompa a törökbecsei Tisza-sétányon

Virágpompa a törökbecsei Tisza-sétányon

A Tisza bánáti oldalán, Óbecsétől mindössze 15 km-re van Törökbecse. A központjában, az árnyas kis parkban érintőképernyős monitor segítségével tájékozódhatnak a település nevezetességeiről az odalátogatók. A tartalmak szerb és angol nyelven érhetők el, de hamarosan a magyar változat is elkészül – ezt ígérték nemrégiben az illetékesek. (Ottjártunkkor éppen egyik nyelven sem üzemelt a szerkezet.)
De nem kell ahhoz monitor, hogy a vajdasági ember tudja: a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus helyévé vált aracsi pusztatemlom közelében járunk. Annak, aki először veszi a romtemplom felé az irányt, tábla nem fogja segíteni a tájékozódását, de ha Beodra felé tartunk, Törökbecse után a 7. km-t követően kell jobbra térnünk egy elhagyatott vasúti megálló épülete felé, innen keleti irányba tartva 5 km-es távolságra találjuk meg a templomot. A 13. század első harmadában egy korábbi helyén épült templomhoz minden évben több ezer magyar ember látogat el. A nagy érdeklődésnek köszönhetően Törökbecsén nagy kapacitású falusi turizmus fejlődött ki, ezen belül szálláshelyet és hagyományos magyar konyhát biztosítanak a vendéglátók, akik csoportoknak és családoknak kirándulásokat, kerékpártúrákat is szerveznek az aracsi pusztatemplomhoz. A látogatók a Dél-Alföld jellegzetes hangszereinek, a tekerőnek és a citerának a kíséretével megtartott élő zenés bor- és pálinkakóstolón is részt vehetnek.
Az aracsi romok mellett Törökbecsén több magyar történelmi műemlék látható. A törökbecsei temetőben áll az 1848/49-es magyar szabadságharc emlékére készült Hungária szobor, Horvay János szobrászművész alkotása 1904-ből. Leiningen Westerburg Károly, az aradi vértanúink egyike törökbecsei polgár volt – 1911-ben állított emlékhelye megsemmisült ugyan, de a római katolikus templom udvarában új Leiningen-szobor áll.
Az ország egyik legszebb Tisza-parti sétánya is Törökbecsén van – a megfáradt látogatónak érdemes itt, a petúniapiramisokkal gazdagon díszített promenádon végigsétálnia, mielőtt beül a folyóra néző csárdába megpihenni. Ótos Bandi kollégámmal közösen fogyasztottunk el egy adag remek halászlevelet és egy csodafinom pácolású vegyes haltálat két adag saláta kíséretében, mellé megittunk egy-egy ásványvizet, én ráadásul még egy kávét is, amiért összesen 1800 dinárt fizettünk. Ne sajnálják rá Önök sem a pénzt!