Valóságos léleküdítő érzés rátalálni az internet kusza és sajnálatos módon egyre eldurvuló, visszaélésekkel és hazugságokkal teli világában olyan emberbarát csoportokra, amelyek mögött őszinte segítőszándék próbál meg utat törni magának. A Facebookon a közelmúltban egy ilyen csoportba kaptam meghívást. Bevallom, először közönnyel fogadtam, ám ahogyan képről-képre elevenedtek meg előttem az őszinte jószándék mozzanatai, úgy nyert előttem is bizonyosságot a csoport létjogosultsága. Egy-egy felajánlott ajándéktárgy mögött emberi sorsok pillanatfelvételei is bevillantak. Az a tény, hogy egy alkalommal én magam is segíteni tudtam egy számomra kevésbé, ám mint kiderült, más számára értékes régi papírral, még kifejezettebb késztetést éreztem kifürkészni, kik is állnak egy ilyen emberbaráti kezdeményezés mögött. Így találtam rá az Ajándékozz Topolyán! csoport alapítójára, a Bajsán élő négygyermekes anyukára, Námesztovszki Tímeára, aki egyéb elfoglaltsága mellett egy ideig még irányította is a népes csapatot, közben a régi újságokból még díszes kosárkákat is fonogat, már amikor a szabad ideje engedi.
Námesztovszki Tímea
Mikor és hogyan alakult meg a csoport?
– Június elején szekrényrendezésbe kezdtem és rájöttem, hogy rengeteg olyan holmi lapul a lakásban, amit nem szeretnék kidobni, jó állapotú, de nem tudom kinek elajándékozni – meséli Tímea. – Ekkor jött az ötlet, és létrehoztam az Ajándékozz Topolyán! elnevezésű csoportot. Elsőként barátnőmet Vanyúr Beátát hívtam meg, mondja el, ő mit gondol róla. Mivel neki is tetszett az ötlet, ketten vágtunk bele adminként. A csoport elsődleges célja az volt, hogy a feleslegessé vált dolgainkat ami másnak jól jöhet elajándékozzuk, mi pedig olyan dolgokat kapjunk, amire valóban szükségünk van.
Milyen fogadtatásra talált a kezdeményezés?
– A csoport létszáma néhány hét alatt elérte az 1500 főt. Másfél hónap alatt az aktív tagok száma megközelítőleg 400 tag volt, több mint 6000 felajánlás érkezett, melyek közül nagyjából 3000 gazdára is talált. A felajánlások legtöbbször ruhaneműk és lábbelik voltak, de nagyobb dolgok, mint például babakocsi, autósülés és egy emeletes ágy is elajándékozásra került. Úgy érzem sok embernek szereztünk szép pillanatokat. Mivel ezt a mennyiségű felajánlást igencsak időigényessé vált lekövetnünk, sokszor éjszakába nyúlt a munka, úgy döntöttünk átadjuk a csoport adminisztrálását Ágnesnek és Jázminnak.
Nagygellér Ágnes
A csoport új adminisztrátorai és csoportvezetői néhány hete Nagygellér Ágnes, főállású anyuka és Varga Jázmin, tanuló lett. Tőlük azt kérdeztem, mi motiválta őket, hogy felvállalják ezt az időigényes, önkéntes feladatot és milyenek az első tapasztalataik.
– A csoportnak már régebben tagja vagyok, mert első pillantásra nagyon megtetszett. Hamar becsatlakoztattam a sógornőmet, majd ismerőseimet is, akik hozzám hasonlóan szeretnek ajándékozni – meséli Ágnes. – A lényeg az, hogy aki szeret adni, az kapni is fog. Jobb odaadni a fölöslegessé vált holmikat valakinek, akinek szüksége lehet rá, mint a szemétbe dobni. Az admin feladata a csoportban jóváhagyni a feltett ajándékot és utána meghatározni, hogy a jelentekzők közül ki kaphatja meg azt.
– Mivel én még tanuló vagyok és több szabadidőm van, ezért örömmel vállaltam ezt a feladatot – tudjuk meg Jázmintól. – Nekem is az tetszett meg a csoportban, hogy segíteni tudunk egymásnak. Sajnos sokan nem tudnak mindig új ruhaneműt, játékokat, egyéb dolgokat vásárolni gyermekeiknek, ezért szívesen fogadják az ilyen ajándékokat és azt tapasztaltam, hogy lehetőségeikhez mérten ők is szívesen ajándékoznak másoknak. Általában délután kísérem figyelemmel a csoportot és egy füzetben külön vezetem a csoport tevékenységét.
Varga Jázmin
Milyen szabályok szerint működik ez a közösség?
– Alapvetően úgy működik a csoport, hogy ki mennyit ad, annyit tud visszakapni is. Fontos szabály, hogy amit kapunk, azt nem árusíthatjuk. Lényeges tovább, hogy tiszta és ép dolgokat ajánljanak fel a tagok, ha éppenséggel valaminek kisebb hibája van annak a dolognak, azt fel kell tüntetni. Az ajándékok elosztásakor a legaktívabb tagok részesülnek előnyben. Egy kicsit le is kellett csökkentenünk a taglétszámot 1500-ról a jelenlegi 900 körüli létszámra, mert sok passzív tagunk volt, illetve olyan távol élő emberek, akik semmiképpen sem tudtak volna bekapcsolódni a csoport tevékenységébe. Tudni kell ugyanis, hogy az ajándétárgyak eljutattását, átadását a tagoknak egymás között kell megoldaniuk. Mi ezt már nem tudnánk felvállalni. Vannak továbbá cserenapok is, amikor egymás között cserélhetnek dolgokat. Természetesen ez nem jelent azt, hogy nem fogadunk új tagokat. Szeretettel várunk továbbra is minden érdeklődőt! – mondta végül Ágnes.
