Szerencsés helyzetben lévő és kiváló fekvéssel büszkélkedő falu Orom, mert egyenlő távolságra van a környező városoktól, szinte valóságos ékkőként ékelődve közéjük.
A vadonból hoznak létre ifjúsági központot az oromi fiatalok (Jenei Klementina felvétele)
Húsz kilométernyi nagyjából az a táv, amit meg kell tennie annak, aki el szeretne jutni Szabadkára, Zentára, Magyarkanizsára, vagy éppen fordítva, amire nyaranta bőven van is példa. A medence látogatói is gyakran kerülnek ki a szabadkaiak közül, ugyanakkor a Malomfesztivál is számos alkalommal bizonyította már, hogy Orom egy olyan hely, ahová megéri ellátogatni. A fesztiválozók ezt meg is tették minden nyáron, és látható volt, hogy minden irányból meg lehetett közelíteni a települést, akárcsak egy érintetlen szegletet, ahová jó elvonulni, a kukoricások árnyékát, ahol pezseg az élet.
A helyi fiatalok egy csoportja már régóta szemez a falu központjában lévő területtel, amely egykor a szövetkezet épületét rejtette el, most pedig kihasználatlanul áll. Mögötte szép, nagy, zöld övezet található, ami sajnos az évek alatt igencsak elgazosodott, már csak a letűnt kor emlékeként búsan és cserjékkel benőve sejteti azt, hogy a kilencvenes évekig virágzott ott az élet. Az oromi otthonukat szerető, tettre kész fiatalokat Pletikoszity Árpád fogta össze, aki csapatot verbuválva, a falu vezetőségének támogatását és engedélyét kérve, az állami tulajdonban lévő terület kitakarítását és ifjúsági központtá való átalakítását tűzte ki célul. VadOn néven létrehoztak egy csoportot a Facebookon, mert mint mondta, a területen uralkodó állapotot hűen tükrözte ez az elnevezés, majd el is kezdték a takarítást, amelynek során a bozóttól való megtisztítás volt az első lépés. Nagy fába vágták a fejszéjüket, ám mivel nemes cél lebeg előttük, semmi sem tántorítja el őket, azt szeretnék, ha jövő ilyenkor már izgalmasabbnál izgalmasabb rendezvényeknek adna otthont a tér.
– Orom központjában szeretnénk létrehozni egy ifjúsági központot, annál is inkább, mert a falunk a környező városok ölelésében helyezkedik el, ami reményt ad arra, hogy kezdetben lokális, később szélesebb spektrumot is megmozgató, akár az egész Bácskát összefogó ifjúsági központ alakulhasson itt ki. A terület, az épület és az azt körülölelő belső udvar állami tulajdon, csak az egykori irodák egy kis része van magántulajdonban. Nagyon jó helyen van, ugyanis a szűk központban helyezkedik el, mégis tágas az udvara, zöldövezettel van körülzárva. Nagyjából hétszáz négyzetméter a kinti rész, a benti pedig mintegy száz négyzetmétert ölel fel. Mind a kinti, mind a benti résszel vannak terveink, amelyek megvalósításához a háttértámogatásra is számítunk. Benn szeretnénk egy közösségi szobát, teakonyhát kialakítani. A hely névadása a két hónappal ezelőtti állapotot tekintve nagyon találó. Egy méterre sem lehetett ellátni. Úgy kezdtük, hogy a bozótokat kiszedtük, és csak a régi, nagy fákat hagytuk meg. Ez akkor még csak a takarítási fázis volt. A helyi közösség vezetősége is az ügy mellé állt oly módon, hogy támogatásukról biztosítottak minket, sőt örültek is a kezdeményezésnek. Az ő jóvoltukból kaptunk sódert és homokot, ami újabb lendületet adott, hogy bátran merjünk álmodni, és nemcsak álmodni, hanem tettekkel, munkával valóra is váltani álmunkat. Jelenleg egy járda betonozása folyik, az összegyűjtött téglákból pedig a későbbiekben sankot, bárpultot és kültéri rostélyozót készítünk az önkéntes fiatalokkal. Az egészen kicsiktől az egyetemistákig, sőt a már munkaviszonyban lévő fiatalokig szinte minden korosztály jelen van. Attól függően, hogy az időnk éppen hogy engedi meg, úgy alakul a munkában részt vevők száma, ami esetenként a harminc főt is eléri, amióta rendezzük a területet. Eleinte négyen-öten kezdtük a ragadós, jó példát mutatni, majd a létszám szépen felduzzadt, ami mutatja, hogy van igény és akarat arra, hogy a fiatalok számára kialakuljon olyan új hely, ami másokat is idevonzhat majd, amikor készen lesz. Terveink szerint ez a jövő nyárra meg is valósul. Úgy képzeljük, hogy kint és bent is megtelik majd élettel, mert azok, akik itthon képzelik a jövőjüket, igénylik a közösségépítő tevékenységeket, hiszen ki ne szeretne közösséghez tartozni. Mi pedig egy még szerethetőbb faluképet kívánunk mutatni a helyieknek és a távolabbról érkezőknek is, ahol találkozni lehet az ismerősökkel – magyarázta Pletikosity Árpád, aki elmondta, hogy a jövendőbeli akciókban bárki részt vehet, aki szeretne, keressék a Facebookon a VadOn csoportot, amelyben figyelemmel kísérhetik a történéseket, valamint csatlakozhatnak is a munkához, ugyanis szeretettel várja őket egy jó kis közösség, hogy azután jövő ilyenkor már együtt élvezhessék az elvégzett munka gyümölcsét, ami egyebek mellett az összekovácsolódásban és a számtalan, izgalmasabbnál izgalmasabb programban testesül meg.
