2024. március 28., csütörtök

A Vihar negyed százada

Összeegyeztethetetlen álláspontok jellemezték az idei évfordulót is

Horvátország számára nemzeti ünnep, felszabadító harc, az államalapítást lehetővé tevő katonai akció, Szerbia számára etnikai tisztogatás, a szerbek tömeges elűzésének szomorú eseménye a Vihar (Oluja) fedőnevű hadművelet, s annak minden egyes évfordulója. Nem tért el ezektől a narratíváktól az idei ünnepség, illetve emléknap sem, amely a hadművelet 25. évfordulójáról emlékezett meg. Horvátországban, természetesen, fontos nemzeti évfordulóként, Szerbiában pedig gyásznapként zajlott a központi rendezvény. Miközben Zágráb továbbra is hangsúlyozza, hogy a megszállók visszaszorítása érdekében nélkülözhetetlen katonai akcióról volt szó, Belgrád elsősorban azzal foglalkozott, hogy bírálja a zágrábi kormány szerb tagjának, Boris Milošević kormányfő-helyettesnek a részvételét a horvát ünnepségen. A tisztségviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy egyetlen szerbnek sem kellene soha megjelenni a Vihar méltatásán. Arról már kevesebben cikkeztek, hogy a horvát kormány minisztere ugyanakkor ellátogatott Gruboriba, ahol a Vihart követően háborús bűnöket követtek el szerbek ellen, s lerótta kegyeletét az áldozatok előtt.

A Vihar hadművelet szerb tragédiája kapcsán tartott központi megemlékezést közösen szervezte és rendezte meg kedden Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság a Mitrovica községhez tartozó Račán. Aleksandar Vučić államfő, Ana Brnabić kormányfő és Milorad Dodik, a boszniai hármas elnökség szerb tagja is részt vett az eseményen. A közös projektumként épülő račai híd elkészültét követően ugyanitt emlékparkot is létesítenek majd abból az okból kifolyólag, hogy 25 évvel ezelőtt ezen a helyen közelítette meg Szerbiát a Horvátországból elmenekült 250 ezer szerb legnagyobb része. Vučić úgy fogalmazott, itt léptek be új hazájukba, legtöbben traktoraikon, néhány legfontosabb tulajdonukkal érkeztek.

Az állami tisztségviselők mellett a járványhelyzet miatt korlátozott létszámmal megrendezett megemlékezésen jelen volt néhány olyan fiatal is, aki 25 évvel ezelőtt gyerekként menekült el Horvátországból, néhány évig Szerbiában élt, majd visszatért szülőföldjére, s ma is ott próbál boldogulni. Egyikük, Anja Šimpraga ma a horvát szábor képviselője.

Az évforduló kapcsán Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes azt mondta, Szerbiának emlékeznie kell az áldozatokra és a száműzöttek szenvedéseire, ennek viszont nem kell akadályoznia azt, hogy a jövő érdekében az együttműködés irányát válasszák az akkor szemben álló felek. Szomszédos országokként a legjobb kapcsolatokra kell törekednie Horvátországnak és Szerbiának – tette hozzá, nem szabad még egyszer a múlt útjait választani.

A Humanitárius Jog Alapja közleményében arra figyelmeztetett, hogy miközben Horvátország ünnepli a Vihart, megfeledkezve a háborús bűnökről, Szerbia politikai célokra használja fel minden alkalommal az évfordulót. Az áldozatok és hozzátartozóik a mai napig nem kaptak megfelelő igazságszolgáltatást, s ezért mindkét államot egyformán terheli a felelősség – állapította meg a szervezet.

A Veritas adattárközpont feljegyzései szerint a Vihar hadműveletben és közvetlenül utána 1861 szerb vesztette el életét, közülük 1211 civil. Az akcióval kapcsolatos vizsgálatok az eddigiekben 1084 áldozat esetében értek véget, további 777 személyt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Ezeknek a többsége is civil. A történtek miatt Ante Gotovina, Mladen Markač és Ivan Čermak horvát tábornokok ellen indultak perek a hágai törvényszéken, amely elsőfokú ítéletében az első két említett esetében 24, illetve 18 év börtönbüntetést mondott ki. A Fellebbviteli Tanács 2012 novemberében felszabadította a bűnösség terhe alól Gotovinát és Markačot is, amit Horvátországban politikai győzelemként könyveltek el.