2024. április 20., szombat

Ha a nagyszüleink meg tudták csinálni, nekünk miért ne sikerülne?

A vegyszermentes termelés nem elsősorban hozam-, hanem sokkal inkább minőségorientált

Fürtökben lóg a napérlelte paradicsom, amelynek íze messze felülmúlja télen kapható, az üzletek polcain pirosló, hatalmas, vele még csak köszönőviszonyban sem lévő társait.

Fürtökben érik a paradicsom (Jenei klementina felvétele)

Fürtökben érik a paradicsom (Jenei klementina felvétele)

A rég elfeledett ízek egy szempillantás alatt felidéződnek, majd óhatatlanul különféle képzettársítások jelennek meg előttünk. A kis kerekhez a szalonna, a hosszúkáshoz a bazsalikom illene, vacsorára vagy könnyű salátába. És a paradicsom csak egy azon termények közül, amelyeket a tóthfalui Csikós Árpád vegyszermentes birtokán találhatunk. Ahogyan ő fogalmaz, könnyebb azt megmondani, hogy mi nincs, mint azt felsorolni, ami van. Az édesburgonya, sőt még a földimogyoró is fellelhető a megszokottnak számító zöldségek és gabonák mellett. A honlapjukon lévő kínálatban pedig olyan kész termékek is szerepelnek, amivel a boltokban nem biztos, hogy találkozunk, például a padlizsánkrém vagy épp a fagyasztott zöld tönkölyfűlé. A családi örökséget is továbbviszik olyan módon, hogy nem hiányoznak a rózsatövek sem, amik mára már védősávot képeznek és szemet odavonzó jelenségként piroslanak meg sárgállanak az út mentén, a bólogató olajkutak árnyékában, Tóthfalu bejárata előtt néhány száz méterrel. Árpádnak már jól bejáródott rendszere van az értékesítésben, fiatalemberként lépést tart a korral, mert interneten is lehet rendelni a terményeikből, amit házhoz is szállítanak, ugyanakkor tisztelegnek a múlt előtt is, hiszen az ősöktől látott vegyszermentes termelést folytatják.

Szabadföldön és fóliák alatt is növények burjánzanak. Mi minden van a kínálatban és mi a legkeresettebb?

– Szinte az összes hagymaféle, a káposztafélék szinte mindegyike, a gyökérzöldségek, a gumósok, a kabakosok, a hüvelyesek is megtalálhatóak. A legnagyobb mennyiségben a sárgarépa az, amit termesztünk, ez annak is betudható, hogy ez egy tárolható kultúra, ugyanakkor a burgonyára is egyre jobban növekszik az igény.

Mekkora területen, milyen módszerrel folyik a termelés?

– Húszhektáros kisgazdaság a miénk, amelyből tizenhárom hektáron több mint harminc zöldségkultúrát termesztünk zárt és főleg nyitott területen, illetve hét hektáron gabonát termesztünk. Mindent vegyszermentesen. Jobban szeretjük a vegyszermentes kifejezést, mint a divatos biót, mert ez definiálja legjobban azt, ahogyan mi termelünk. A lényeg az, hogy semmilyen szintetikus, a természetben nem fellelhető anyagot nem használunk a termesztésnél. Ez vonatkozik a növényvédő szerekre és a tápanyagokra is. Ként, rezet igen, mesterségesen előállított szereket azonban mi nem alkalmazunk.

Hogyan tudják ezeket pótolni, hiszen a kártevők elleni védekezésben és a hozamnövelés érdekében ezeknek a szereknek nagyon nagy a népszerűségük napjainkban.

– Az a szerencsénk, hogy a természetanya volt olyan jó, hogy a növényeknek is adott immunrendszert. Hihetetlenül hangozhat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ha nem használunk termelésfokozókat, műtrágyákat, kizárólag istállótrágyát, a növények önvédelme sokkal hatékonyabban működik. Vannak olyanok azért, amik ellen nem tud védekezni a növény, például a krumplibogár, ám erre is megvan a természetes védőanyag, hogy csak egyet említsünk.

Az Önök termelésére mennyire hat ki az időjárás?

– A nem fólia alatt lévő növényeinkre természetesen teljes mértékben. Az idén kezdeti csapadékhiánnyal küzdöttünk, napjainkban azonban nekünk is locsolással kell enyhítenünk a körülményeket.

Önök miért ezt a gazdálkodási formát választották?

–  A feleségem nagyon okosan mondta, hogy ha a nagyszüleink meg tudták termelni vegyszermentesen a növényeket, akkor mi miért ne tudnánk. Teljesen igaza volt, én azonban kissé szkeptikus voltam, mert a konvencionális termelést láttam már magam körül évtizedekkel ezelőtt is, ami egy ördögi kör. Azért mondom ezt, mert látható, hogy ha szintetikus trágyát használunk, akkor kénytelenek vagyunk a szintetikus növényvédő szert is alkalmazni. Nálunk a gyermekáldáskor fordult a helyzet. Amikor a nagyobbik fiunk született, konvencionális termelőként tudtam, hogy például a káposztát négyszer is megpermetezik szintetikus rovarölővel. Olyat nem szerettem volna a gyermekem elé tenni az asztalra. Szinte autodidakta módon kezdtük, eljártunk a környező országokban előadásokra, és az ott szerzett tudásból átállítottuk a gazdaságunkat teljesen vegyszermentesre.

Nálunk mennyire terjedt el ez a termelési forma az elmúlt években?

– Sokaktól hallom, hogy régóta a látókörükben vagyunk, tehát egyre népszerűbb. Nemcsak a vegyszermentességet kell ez alatt érteni, hanem a teljes szemléletváltást, amire globálisan is óriási szükség lenne, amire megannyi visszaigazolás érkezik.

Hogyan zajlik az értékesítés?

– Úgy szoktam fogalmazni, hogy sok lábon állunk. Van olyan üzletlánc, amellyel több éve közvetlen módon dolgozunk, ugyanakkor közvetett módon értékesítő cégen keresztül is sok helyre eljutnak a termékeink, emellett kisebb üzletekkel is együttműködünk Újvidék és Belgrád területén, ám amit legjobban szeretünk: van egy házhozszállítási szolgáltatásunk, ami péntekenként Szabadkára és környékére terjed ki, illetve keddenként a Tisza mente kerül sorba, majd Újvidékig és egészen Belgrádig is eljutnak a terményeink.

A földimogyoró is megterem Tóthfalu határában (Jenei klementina felvétele)

A földimogyoró is megterem Tóthfalu határában (Jenei klementina felvétele)

Elégedettek az értékesítésnek ezzel a formájával vagy gondolkodnak esetleg újításon?

– Már régóta foglalkozunk feldolgozással is, például a paradicsomlé évek óta a kínálatunkban szerepel, csakúgy, mint a saláták, savanyúságok. A múlt év óta pedig gyorsfagyasztott termékeket is kínálunk, például spenótot, karfiolt, brokkolit, bimbós kelt. Nagyon széles a paletta. Jelenleg pedig az ivólevek készítését fontolgatjuk, amely elképzelésünk már nemcsak a tervek szintjén létezik, hanem hamarosan ahhoz is hozzáláthatunk.

Az árak tekintetében a vegyszermentes termékek hol helyezkednek el?

– Drágább a vegyszermentes, mert nagyobb a termelési költség, illetve kisebb terméspotenciálokkal dolgozunk. Igyekszünk mindig azonos szinten tartani az árakat, hogy a vásárlóinknak ez egy kiszámítható tétel lehessen.

A zöldségfélék és a gabona mellett rózsatermesztéssel is foglalkoznak, húsznál is több fajta van jelen.

– Ez egy örökölt dolog, mert a rózsa negyven éve a családban van, mi csak továbbvisszük. Télen, a pangó három hónapban ez biztosítja a dolgozóinknak a munkát, és ez sem mellékes. A rózsatöveket ekkor készítik elő az eladásra. Így télen sem kell kényszerpihenőre küldenünk senkit.

Mennyire nyitottak az emberek a vegyszermentes termelés iránt és mennyire részesítik előnyben ezeket az élelmeket?

– Egyre inkább! Évről évre nagyobb a kereslet ezek iránt a termékek iránt. Két éve már behozatalra is szorul Szerbia, ez is azt bizonyítja, hogy van rájuk kereslet. De nagyon pozitív dolog az is, hogy a tudatos vásárlók, akik a vegyszermenteset keresik, legtöbbször ragaszkodnak az itthoni, minél kevesebbet utazó terményekhez.