2024. április 25., csütörtök

Egy elfeledett kastély, egy kém és 160 traktor

Beodra, a bánáti falucska, melyben számtalan kincsre bukkanhatunk

A vakáció sokak számára a tengerparti nyaralást, a hegyvidéki üdülést vagy a wellnessközpontok nyújtotta élvezeteket jelenti. A járványhelyzet miatt igencsak korlátozottnak gondolhatjuk kikapcsolódási lehetőségeinket, holott megannyi szépséget, kincset és érdekességet rejtenek a Vajdaság régióiban fellelhető települések. Például a törökbecsei járás északi részén, a várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Beodra. Gondolták volna, hogy ebből a faluból származott a James Bond karakterét ihlető hármasügynök? Azt, hogy ezen a helyen található Európa egyedülálló traktormúzeuma? Hogy valaha magyar grófok és arisztokraták éltek ott, kiknek keze alatt lendült fel ez a pár ezer főt számláló község gazdasága?

A TRAKRORRENGETEG

A Žeravica múzeum csarnoka 1000 négyzetméterének minden zugába került egy régi mezőgép (Gergely Árpád felvétele)

A Žeravica múzeum csarnoka 1000 négyzetméterének minden zugába került egy régi mezőgép (Gergely Árpád felvétele)

Első utunk a Žeravica múzeumba vezetett, ahol rengeteg, a régi Jugoszlávia területén valaha üzemben lévő mezőgazdasági gépet állítottak ki az intézmény alapítói. A múzeumot a hetvenes években hozta létre Milivoj Žeravica, aki apja egykori traktorának egyik példányát próbálta felkutatni. Az 1924-es modellre Kragujevacon bukkant rá, ahol több régebbi mezőgépet is felfedezett. Azok egy részét fel is vásárolta, majd kezdetben egy pajtában tartotta őket. A kis gyűjteményt a helybéliek az udvaraikban őrizgetett, elöregedett mezőgazdasági gépeikkel gazdagították. A kiállított példányok száma pedig azóta is napról napra gyarapszik. Olyannyira, hogy mára több mint 160 traktor és 10 gőzgép található a múzeum új, 1000 négyzetméteres területet elfoglaló csarnokában és annak udvarában is. A legrégebbi egy gőzgép, amely 1884-ből származik. Az Európában is egyedülállónak számító traktormúzeumban igencsak érdekes példányokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A területünkön az 1920-as években megjelenő amerikai traktorok szinte mindegyike fellelhető a csarnokban: Fordson, McCormick, Case és a Hart Parr. Legtöbbjük jó állapotban van és még működőképes, folyamatosan karbantartják őket, amit a gépek alatt csöpögő olajfoltok is bizonyítanak.

A hangár oldalát körülölelő erkélyszerű emeleti részen mintegy 40 régi vagy elfeledett mesterség használati tárgyait állították ki, így a mezőgazdasághoz kevésbé értő látogatók számára is meglehetősen érdekes lehet a múzeumi látogatás. A tárgyak gyűjtése spontán alakult ki a helyiek között, az eszközöknek az enyészet veszélyétől ez az intézmény ad menedéket. A terasz egyik zugában egy teljesen felszerelt régi iskolai tanterem található, mellette pedig a kalapos, a cipész, a takács, a mozigépész, a szűcs, a szódás, a kovács, a kádár, a bognár és számos más mesterség külön elkerített részen emlékeztetnek a régi időkre. A hangár másik részlegében 20 oldtimer, számos motor, régi kerékpár, kamion, babakocsi, rádiókészülék, óra, írógép, játék kapott helyet, akárcsak az akkori gyárakat működtető motorok.

A környékbeli iskolák tanulói csoportosan látogatják az intézményt, és külföldi érdeklődő is akad vendégeik között. Ha a térségben járunk, semmiképpen se hagyjuk ki ezt a múzeumot!

NEVE: POPOV, DUŠKO POPOV

A traktormúzeum udvarában található régi épületben két emlékhelyet is kialakítottak. Az autentikus falusi ház egyik szobáját Ranko Žeravica, a falu büszkesége tiszteletére rendezték be, aki minden idők legjobb kosárlabdaedzőjének számít a valamikori Jugoszlávia területén. A helyiek szerint a szobában kiállított érmeket, fényképeket hamarosan a stadion melletti Ranko Žeravica Alapítvány székházába költöztetik majd. A másik helyiség a második világháborúban hármasügynökként tevékenykedő Dušan Popov szentélye, aki ugyan Titelen született, apai nagyapja viszont a faluban élt és kereskedőként tevékenykedett ott, ahol a múzeum ma áll. Családi házát a Žeravica család vásárolta meg tőlük. A három szobából álló kiállítóterem külön kis múzeumnak számít. Ide helyezték a fiatal ügynök íróasztalát, fényképeit, újságokban megjelent riportok másait és a család egyéb ereklyéit.

Gazdag család sarjaként Popov a fővárosban és külföldön tanult. Tanulmányai után a német katonai hírszerző szervezet, a jugoszláv hírközlés és a belgrádi brit nagykövetség kémje volt. A filmbeli karakterhez hasonlóan Popov is rengeteget utazott, állandóan szép nők társaságában töltötte az idejét és rajongott a gyors autókért. Bohém életmódja miatt a brit titkosszolgálat Ian Fleminggel, a James Bond figurájának megalkotójával figyeltette, aki akkoriban maga is hírszerző volt. Tevékenységére a hetvenes években derült fény, a filmbeli karakterrel pedig a francia sajtó hozta összeköttetésbe. Ennek a lapszámnak egyik példánya az emlékszoba falán is megtalálható. Ha kíváncsiak vagyunk a szerbiai James Bond kalandos életére, utazásaira és más ügyleteire, kérjük a múzeum kurátorának tárlatvezetését a látogatásunk során.

ARISZTOKRATÁK HAGYATÉKA

Kevésbé vidám történet tárul elénk, ha a Karátsonyi család kastélyának vaskerítése elé állunk. Bemenni ugyan nem tudunk az udvarba és a monumentális, már-már misztikus épületbe, azonban ezen mestermű megemlítése nem hagyható ki a falu turisztikai körképéből. Az egyemeletes, klasszicista stílusú épület a legszebb bánáti kastélyok egyike. Legalábbis csak lehetne, hisz a történelem során olyannyira elhsználódott és többszörösen megrongálták, hogy életveszélyessé vált, kertjeit pedig teljesen benőtte a gaz.

A kimenekített Karátsonyi-bútorok egy töredéke (Gergely Árpád felvétele)

A kimenekített Karátsonyi-bútorok egy töredéke (Gergely Árpád felvétele)

1781-ben Beodra a Karátsonyi család tulajdonába került, és ekkor indult el a falu felvirágzása is, olyannyira, hogy kisvárosként is emlegették az odalátogatók. Az arisztokrata család tagjai két kastélyt is építettek a településen, de nemcsak lakhelyüket szépítették, hanem a közösségi élet mellett társadalmi életet is szerveztek, tűzoltólaktanyát alapítottak, és mivel a tulajdonukban volt a falu, így a gazdaság fejlődését is támogatták, a híveknek templomot emeltek.

A két kastély egyikét a földdel tette egyenlővé az új tulajdonos. A másik épülete a főúton van, az udvara mélyén helyezkedik el, a komplexumnak pedig valamikor több mint ötven melléképülete volt: istálló, búzaraktár, irodaház, műhely, cselédlakás stb. Fénykorában a kastélyban sok értékes műtárgy kapott helyet, 2500 kötetes könyvtárral rendelkezett. Ismeretes, hogy Munkácsy Mihály is többször járt benne még inasként. Az épülethez két nagy park is tartozik, az épület előtti francia park és a védelem alatt álló angol park, melynek területén még mindig megtalálhatóak a műemlékek, a virágtartók, a vázák és a szobrok maradványai.

Az Osztrák–Magyar Monarchiát követően a Karátsonyi család tönkrement, a kastélyt kifosztották, tönkretették. Lába kelt a drága ebédlőkészleteknek, a festményeknek, a könyvtárnak, a borpince tartalmának, a vadászati felszereléseknek, a perzsaszőnyegeknek. A második világháború után a kúriát árvaházként, iskolaépületként, internátusként használták. A Karátsonyi-kastély melléképületeivel együtt 1968-ban az ország védelme alá került, mint nagyon fontos és értékes kulturális műemlék, ez viszont a 80-as években nem akadályozta meg azt a bérbe vevő vegyipari vállalatot, hogy még jobban megrongálja.

GÓRÉBÓL MÚZEUM

A kastéllyal szemben található beodrai góré szintén a Karácsonyi gróf épületeinek egyik eleme volt. A kukorica tárolására készült, a kisebb változások ellenére, sikerült megőrizni annak autentikus küllemét. A Kátarka néven ismert helyen több kisebb szoba van, amiket múzeummá alakítottak át.

Egyik része az intézői lakás, melyben melyben több mint 4000 etnológiai eszközt állítottak ki. Mindegyik tárgy valaha a helybéli és környékbeli lakosok padlásain porosodó, limlommá vált tulajdona volt. Ide került az az 1889-ből származó tűzoltóautó is, mely az arisztokrata család birtokában volt. A helytörténeti múzeumban Beodra építészeti örökségét bemutató eszközök, régi viseletek, textilek, kézműves tárgyak, szőnyegek, törölközők, arany hímzés, szövőszék, rokka, konyhai eszközök vannak. Az épület másik szobájában autentikus vendégszobát alakítottak ki, az itt kiállított fényképek pedig a környékbeli lakosság életét mutatják be.

Az állandó tárlat legrégebbi gőzgépe 1884-ben készült (Lackó Varjú Sára felvétele)

Az állandó tárlat legrégebbi gőzgépe 1884-ben készült (Lackó Varjú Sára felvétele)

Az udvarban található búzaraktár épülete több emeletes, kovácsoltvas bejárata eredeti, akárcsak a benne található többi elem. A góré földszintjén a Karátsonyi családnak állítottak emléket. Nagy méretű fényképeken és festményeken a család tagjait, más országokban található kastélyait, birtokait mutatják be a látogatóknak. Itt van egy konferenciaterem is, ahol a a turisták dokumentumfilmet nézhetnek meg a település történelméről. Az emeleti részen tekinthetők meg a kastélyból kimenekített és megőrzött bútorok. Nem sok minden került ide a grófok otthonából: egy Szegeden készült karambolasztal, ágy, éjjeli szekrény, néhány szék és kávézóasztalka emlékeztet csupán az arisztokrata család fényűző életére. Meglehetősen szokatlan hely ez ezeknek a luxustárgyaknak, valószínűleg még maga a gróf sem gondolta volna, hogy bútorai egyszer a góréban lelnek új otthonra.

A helyi lakosok a fejüket csóválva mesélik a kastély történetét, láthatóan sajnálják annak sorsát és csak remélni tudják, hogy a kastély mögött wellness- és spaközpontot építő török vállalat majd változtat az impozáns épület jövőjén. A környék ugyanis termálvízben gazdag, ezért ideális turisztikai helye lehetne ez Bánátnak. A tervek szerint a 24 000 négyzetméternyi területen körülbelül 800 vendég befogadására lenne alkalmas a jövendőbeli fürdő, melyben szauna és fitneszközpont is helyet kapna. A központhoz egy 120 szobás, négycsillagos szálloda is tartozna, ahol étterem, szépségszalon, masszázsközpont is működne. A jelenlegi elképzelésekben nem szerepel a kastély, ám voltak olyan tervek, melyek szerint néhány ötcsillagos luxusapartmant és kaszinót rendeznének be ott.

A kirándulást egy jó kávé vagy frissítő elfogyasztásával érdemes megkoronázni, amit a helyi vadászlak éttermében ajánlatos kérni. Annak konyhája ugyan nem üzemel, de a kiszolgálás remek, a helyieknek pedig mindig akad egy-két jó, esetenként segítőkész szava a betérő ismeretlen vendégekhez.

Nyitókép: A Žeravica múzeum csarnoka 1000 négyzetméterének minden zugába került egy régi mezőgép (Gergely Árpád felvétele)