2024. április 19., péntek
KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

Javul a járványhelyzet

Kisić Tepavčić: Hosszú ideig még nem lazíthatunk

Stabilizálódni látszik a járványhelyzet, hiszen napról napra csökken az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Darija Kisić Tepavčević, a Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese a válságstáb mai sajtótájékoztatóján ugyan kiemelte, hogy javulnak az országban a mutatók, mégsem lazíthatunk, bizonyos biztonsági intézkedések még sokáig a hétköznapjaink részét fogják képezni, meg kell tanulnunk ezekkel együtt élni.

Ana Brnabić a niši Vatreno oko laboratórium tegnapi átadóján (Fotó: Beta)

Ana Brnabić a niši Vatreno oko laboratórium tegnapi átadóján (Fotó: Beta)

Az utóbbi 24 óra alatt 8804 tesztet végeztek el, amely során 321 új fertőzöttet regisztráltak, így a koronavírus-járvány megjelenése óta 25 213 esetben regisztrálták a COVID–19 jelenlétét. Tegnap délután 150 személy szorult lélegeztetőgépre és 7 személy adta fel a küzdelmet a betegséggel szemben.

Továbbra is a legtöbb beteget Belgrád, Újvidék, Kragujevac és Šabac területén jegyzik, de valamennyi helyen stabilizálódni látszik a helyzet, enyhe visszaesés tapasztalható a kórházi ellátást igénylő fertőzöttek körében. Mindeközben egyes településeken – például Leskovacon egy, vagy Tutinban a 49 teszteltből egy fertőzöttet sem találtak, Valjevón pedig a 42 teszteltből egynél mutatták ki a SARS-CoV–2 vírust, Smederevón, Požarevacon és Čačakon pedig annak ellenére hogy 50-100 tesztet végeztek el a városok mindegyikében – egyetlen fertőzöttet sem találtak. Ezzel szemben – közölte Kisić Tepavčević – Aleksinacban ugrásszerűen nőtt a fertőzöttek száma, így most annak okait keresik, hogy megfékezzék a terjedést.

Az új niši laboratórium, ahol tegnap megkezdődött a munka, a kínai donációból épült fel (Fotó: Beta)

Az új niši laboratórium, ahol tegnap megkezdődött a munka, a kínai donációból épült fel (Fotó: Beta)

– Láthatjuk, hogy kedvezőbbek a mutatók, de nem lazíthatunk. Jó úton haladunk, de továbbra is tiszteletben kell tartani a biztonsági intézkedéseket, hogy megszüntethessük a járványt – emelte ki Kisić Tepavčević.

Dr. Ivo Udovičić, a Karaburmami Katonai Egészségügyi Központ alezredese elmondta, kórházuk a járvány kezdete óta teljes kapacitással működik. Jelenleg 85 beteget ápolnak, akik közül 12 súlyos állapotban van, intenzív ápolásra szorul. Ám jó hírként kiemelte, hogy az elmúlt napokban több személyt bocsátanak el, mint ahányat felvesznek. Rámutatott, természetes jelenség, ha a laboratóriumok sok tesztet végeznek, több beteget találnak, illetve több súlyos tünetű beteget regisztrálnak. Ám az elmúlt 10-15 napban megfigyeltek szerint, újra egyre több idősebb beteg szorul kórházi ápolásra, ők azok akik súlyosabb állapotban jelentkeznek náluk. Éppen ezért arra kérte a fiatalokat, akik a tapasztalatok szerint a kevésbé tartják magukat a biztonsági intézkedésekhez, hogy amikor szórakozni mennek, vegyék figyelembe, hogy vírushordozók lehetnek és megfertőzhetik a szüleiket és nagyszüleiket.

Újságírói kérdésre, miszerint a tesztek száma csupán a laboratóriumban ellenőrzött mintákra vonatkozik-e vagy az emberek számát jelenti, Kisić Tepavčević válasza szerint a közzétett szám a laboratóriumban elvégzett mintákat jelenti, ami ugyanannyi embert jelent. Kiemelte, ebbe a száma beletartoznak azok, akik maguk kérték a tesztelést, akiknél elrendelték a vizsgálatot, illetve azok is, akiknél újratesztelést végeztek.

Udovičić a lélegeztetőgép kapcsán feltett kérdésre válaszolva elmondta, hogy a beteg állapotától függően kapnak oxigénadagolást vagy más fajta lélegeztetést. Ha a lélegzés támogatására van szükség, oxigént kapnak a betegek, de ha már több mint 50 liter percenkénti oxigénre van szükség, akkor erősebb oxigénterápiát írnak elő. A nem invazív légzéstámogató kezelésben már teljesen arcmaszkon keresztül, az orr és a száj befedésével történik az oxigén adagolása, de a beteg még mindig egyedül lélegzik. A kezelés utolsó fázis a mesterséges lélegeztetés, amikor már a tüdő nem tudja önállóan ellátni a feladatát, így nagyon kicsi az esély a gyógyulásra.

Az újságírók felvetették a válságstáb döntéshozó jogának kérdését. Mint kiderült a törvény is ezt írja elő, illetve a válságstáb is ehhez tartja magát, ők csupán javasolnak, amiről végül a kormány hozza meg a döntést. Annak kapcsán pedig, hogy a válságstábban politikusokból van-e több vagy járványügyi szakemberekből, egyenes válasz nem érkezett. Darija Kisić Tepavčević kiemelte, ő nem jogász, a jogi kérdésekkel nem foglalkozik, a válságstáb tagjai közül pedig mindenki a legjobb tudása szerint veszi ki a részét a munkából.

Nyitókép: Ana Brnabić a niši Vatreno oko laboratórium tegnapi átadóján (Fotó: Beta)