2024. március 28., csütörtök
KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

A legnépszerűbb szó a fegyelem

Goran Belojević: Szerbia nem alkalmazza a PCR-teszteléssel kapcsolatos tudományos alapelvet

A mai helyzetelemző jelentésben ismertetett 9 653 koronavírus-teszt közül 372-nek az eredménye volt pozitív (3,9 százalék). Lélegeztetőgép segítségére a légzésben 143 személynek van szüksége, 13-al kevesebbnek, mint egy nappal korábban. Egy nap alatt hivatalosan hét személy hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel 558-ra növekedett az elhunytaknak a száma. Kórházi ellátásra jelenleg 4 501 személynek van szüksége.

A niši Vatreno oko nevű laboratórium is elkészült (Fotó: Beta)

A niši Vatreno oko nevű laboratórium is elkészült (Fotó: Beta)

Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár a köztársasági egészségügyi válságstáb összetételével, valamint a válságstáb bizonyos tagjainak a szakértelme kapcsán felmerülő kérdésekre reagálva elmondta, hogy ennek választott tagjai vannak, de különböző szakértőket is alkalmazhat, ők az alkalmazott tagjai a válságstábnak, azaz a kormány munkatestületének.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor csillapodhat a járvány aktuális hulláma, a titkár kifejtette, Szerbia jó úton jár, ugyanakkor a járvány még biztosan sokáig nem ér véget. A járványügyi intézkedések ismételt szigorítását követően tudták, hogy legalább két-három hétnek kell eltelnie, mire azok éreztetik a hatásukat, közölte Gojković, majd a fürdőhelyek biztonságával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, járványügyi szempontból a nem hivatalos fürdőhelyek a legveszélyesebbek, mivel ezeken senki nem felügyeli a járványügyi intézkedések betartását. A tó- és a folyópartokon a távolságtartás a legfontosabb intézkedés, nyomatékosította a tartományi egészségügyi titkár, arra kérve a polgárokat, hogy a nyárias hőmérsékletek ellenére is legyenek fegyelmezettek és ne veszélyeztessék a járványellenes küzdelemben elért eredményeket.

Újságírói kérdés hangzott el annak kapcsán is, hogy jelenleg ki és hogyan ellenőrzi a házi elkülönülésben lévőket. Verica Jovanović, a Batut Közegészségügyi Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy a bizonyítottan fertőzöttek egy része az otthonában lábadozik, nekik nem lenne szabad elhagyniuk lakásukat, míg a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő, tünetmentes személyek tekintetében kifejtette, hogy nekik minél ritkábban kellene emberek közé menniük, és szigorúan védőmaszkot kell viselniük. Zoran Gojković mindehhez hozzátette, hogy az illetékes felügyelőségek, egyebek mellett az egészségügyi felügyelőségek, az utóbbi napokban a korábbiakhoz képest sokkal aktívabban ellenőrzik a járványügyi intézkedések betartását, beleértve a házi elkülönülés kötelezettségét, de például a védőmaszk viselését is. A járványügyi intézkedéseknek a megszegése szabálysértésnek minősül, a magánszemélyek 50 ezer és 150 ezer dinár közötti pénzbírsággal büntethetők – tette hozzá. 

A TESZTEK MINŐSÉGE NEM ISMERT

Holnap lesz két hete, hogy a köztársasági kormány döntése folytán országos szinten kötelezővé vált a védőmaszk viselése, és korlátozták a gyülekezési szabadságot. Az azóta eltelt időszakban egymást követték az értékelések, hogy az említett korlátozó intézkedések mikor éreztetik a hatásukat. Egyes szakértők szerint az ország jó úton jár, míg mások szigorúbb korlátozások foganatosításával fenyegetőznek, vagy legalábbis a helyzet bizonytalanságára figyelmeztetnek. Dr. Goran Belojević, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara Higiéniai és Közegészségügyi-ökológiai Tanszékének vezetője azon az állásponton van, hogy egyetlen megelőzési jelleggel foganatosított egészségügyi intézkedés sem lehet sikeres, ha az állam és a társadalom közötti kapocs nem elég szoros. Az állam és az egyén közötti kapocs járványügyi szempontból azt jelenti, hogy a járvány elleni küzdelem hordozója az egyén, illetve az egyén tájékozottsága, felvilágosultsága, iskolázottsága, erkölcsössége, emberségessége – emelte ki a szakértő lapunknak nyilatkozva, majd hozzátette, hogy Szerbiában éppen ez az első számú akadály, amelyet ha nem hárítanak el mielőbb, olyanok is megbetegszenek és meghalnak, akiknek ellenkező esetben „nem kellett volna”.

„Sokkal inkább hiszek az össztársadalmi bizalom erejében, mint a szigorban. Ha megvan a bizalom, a járvány leküzdése nem kérdéses” – fejtette ki Goran Belojević, aki nem ért egyet azokkal az álláspontokkal, hogy gazdasági érdekek ide vagy oda, felelőtlenség megengedni, hogy a hotelek és egyéb szállásadó létesítmények teljes kapacitással működjenek.

– Szerbia szegény ország és nem engedheti meg magának, hogy huzamosabb időre korlátozza az idegenforgalmat vagy az egyéb gazdasági ágazatokat. Meggyőződésem, hogy ha megvan az ország és a nép között a bizalom, és az emberek maradéktalanul betartják az óvintézkedéseket, akkor Szerbia fejlődhet, az emberek dolgozhatnak, a gyerekek és az egyetemisták pedig tanulhatnak – fejtette ki Goran Belojević.

A koronavírustesztek fontosságával kapcsolatban is ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a napokban, egyesek szerint a tesztelés elengedhetetlen a járványügyi helyzet érdemi felmérése szempontjából, mások szerint viszont az a legfontosabb, hogy az orvosok felismerjék és gyógyítsák a Covid–19 tüneteit. Az elfogadott tudományos alapelv értelmében az a személy SARS-CoV-2-pozitív, akinél két, 24 óra leforgása alatt elvégzett PCR-teszt eredménye is pozitív – emelte ki Goran Belojević, megállapítván, hogy ugyanezen elv alapján nyilvánítanak valakit SARS-CoV-2-negatívnak. Szerbiában nem alkalmazzák ezt az elvet, mert az országnak erre nincsen pénze – tette hozzá, arra is rámutatva, hogy a teszt minőségétől függően a hamis eredmények aránya 5 és 30 százalék között alakul.

– A tesztelés tekintetében azt is érdemes megemlíteni, hogy relevánsnak csakis annak a tesztnek az eredményét tekintik, amelyet a világ hat, SARS-akkreditációval rendelkező laboratóriumának valamelyike hagyott jóvá. Nincsenek értesüléseim azzal kapcsolatban, hogy Szerbiában milyen PCR-teszteket alkalmaznak, ezért nem tudom érdemben értékelni az országban végzett tesztelés célszerűségét  – fogalmazott Goran Belojević.

MEGKÉRDŐJELEZHETŐ MUTATÓK

Dr. Oliver Stojković genetikus, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának tanára nem hiszi, hogy a koronavírustesztek napi jelleggel közzétett számát érdeminek minősíthetnénk. Szerinte nem világos, hogy vajon csak a PCR-teszteket mutatják ki a napi helyzetelemző jelentésben, vagy a szerológiai teszteket is, de az sem világos, hogy csak azokról a tesztekről számolnak-e be, amelyekkel az a cél, hogy felkutassák az újonnan fertőzött személyeket, vagy azokról is, amelyeket már bizonyítottan fertőzött személyeknél végeznek el. Gyakran úgy tűnik, hogy a napi jelentésben tetszés szerint tüntetnek fel bizonyos számokat, így azok nem tükrözik a valós helyzetet. Szavai szerint a járványügyi helyzetet csakis akkor lehetne felmérni, ha tudni lehetne, hogy egy nap alatt hányan keresték fel az ország valamelyik Covid-rendelőjét, közülük hány személyt teszteltek, és hánynak a teszteredménye lett pozitív.

Verica Jovanović a napi helyzetelemző sajtótájékoztatón Oliver Stojković eszmefuttatására reagálva közölte, a jelentésben közzétett összes teszt egy részét a fertőzöttek azonosításának a céljából végezték el, a többit pedig a polgárok saját kérésére, vagy a már bizonyítottan fertőzöttek fertőzöttségi státusa ellenőrzésének  céljából. Korábban Darija Kisić Tepavčević, az egészségügyi válságstáb tagja is ugyanezeket az adatokat közölte.

Nyitókép: A niši Vatreno oko nevű laboratórium is elkészült (Fotó: Beta)