Papagáj, macska, csirke, lovak, juhok – aki kertes házban él, bizonyára eljátszott már a gondolattal, hogy akár kis állatfarmot is létesíthetne az udvarban. Többségünk szerencsére tisztában van azzal, hogy a valóságban önkormányzati rendeletek szabályozzák, a város melyik területén milyen állatból hányat lehet tartani. Ennek nemcsak az az oka, hogy a szomszédok biztosan nem örülnének, ha szamarat vagy bárányokat nevelnénk a városközpontban, hanem az állatok jóléte is fontos tényező, hiszen nekik is jobb, ha megfelelő helyen, megfelelő körülmények között tartják őket.
A város központjában sem páros, sem páratlan ujjú patások nem tarthatók (Gergely József felvétele)
Zentán a háziállattartás feltételeiről és módjáról szóló 6/2014 rendelet határozza meg, hogy hol milyen háziállat tartható – tudtuk meg Barta Valéria kommunális felügyelőtől. Ez alól a kutyák és a macskák tartása kivétel, amit külön rendeletben (14/2014) szabályoznak. A Zenta város honlapján is megtalálható rendelet szerint udvarban legfeljebb két kutya és két macska, lakásban pedig egy kutya és egy macska tartható, nem számítva ezek kölykeit udvar esetében négy, lakás esetében három hónapos korukig.
Mint Barta Valéria elmondta, a város központjában sem páros, sem páratlan ujjú patások nem tarthatók, tehát ebben az övezetben tilos például kecskéket vagy lovakat tartani.
– Ebbe az övezetbe a következő területek tartoznak: a Vojislav Ilić utcától a Svetozar Miletić utca, a Népfront tér, a Jovan Jovanović Zmaj utca, a Széchenyi tér, a Dositej Obradović utca, a Muškatirović utca, a Tisza-parti utca és a Tiszavirág sétány a Dr. Zoran Đinđić sétány végéig, a Tiszavirág sétány és a Tisza-parti utca kereszteződésétől a Szent Száva utcáig, a Városkörüli út a Vojislav Ilić utcával való kereszteződésig, valamint a 38-as tömb területe. Ebben az övezetben tartható legfeljebb tíz darab díszállat, legfeljebb tíz darab madár, háziszárnyas saját szükségletre, legfeljebb ötven darab, házinyúl saját szükségletre, legfeljebb tíz darab – emelte ki Barta Valéria, aki hozzátette, hogy a rendelet értelmében a város központjában struccot sem szabad tartani.
A nem megengedett módon történő állattartás elleni fellépésről elmondta, hogy aki tudomást szerez a rendelet megsértéséről, az a városháza felvételi irodájában nyújthat be írásos beadványt.
– Bárki megteheti a feljelentést, bár anonim módon ez nem szokás, általában a szomszédok azok, akik ezt megteszik. Ekkor veszi kezdetét az eljárás. Megelőző intézkedésként tájékoztatjuk a feljelentett személyt a kötelezettségeiről, és felszólítjuk, hogy tegyen ezeknek eleget. Ha ez meghatározott időn belül teljesül, például egy héten belül elviszi az állatot, akkor lezárul az ügy. Ha ez nem történik meg, akkor jegyzőkönyvezünk, és a közigazgatási eljárásnak megfelelően visszük tovább az ügyet. Mindez minimum egy hónapot ölel fel – magyarázta Barta Valéria, hozzáfűzve, a szűk városközpontot jelentő első övezetben nem túl gyakran esik meg, hogy valaki olyan állatot tart, amilyet nem lenne szabad. Nemrégiben a Jovan Đorđević utcában volt egy esetük, az egyik polgár lovat tartott, de azóta már ez is megoldódott.
