Belgrádban a városvezetők azt tervezik, hogy eltűntetik azokat az utcanévtáblákat, amelyek a valamikori Jugoszláviára emlékeztetnek, így például Zimonyban a Zagori utca lakosai a Blagoje Jovović utcában laknak majd, amit arról a személyről neveznek el, aki meggyilkolta Ante Pavelićet, a horvát usztasa mozgalom alapítóját és vezetőjét. Az utcanévtáblák cseréje kapcsán Goran Vesić, Belgrád polgármester-helyettese rámutatott, nem természetes, hogy Belgrádban egy utcát Horvátországról, Zágrábról vagy Zadarról nevezzenek el, amikor ezekben a városokban semmit sem látnak szívesen, ami szerb.
Vesić a Novostinak elmondta, Belgrád a történelem során Jugoszlávia fővárosa volt, egy olyan országé, amelyhez számos nép tartozott, az utcanévtáblák és az emlékművek képviselték az egész országot, ezért viseli több belgrádi utca a valamikori Jugoszlávia földrajzi fogalmainak nevét. Szavai szerint az egykori Jugoszlávia területén csak Podgoricában és Szkopjéban van Belgrád utcával.
Mint arra a napilap rámutat, ezért a Poreč, Hvar, Horvát, Split, Dráva menti, Bejlovar és a Šibenik utcák új elnevezést kapnak. De nem csak a horvátországi helységnevekkel ellátott névtáblákat akarják lecserélni, módosul a Ljubljana, Bled, Bosznia, Maribor, Celje, Lopudi utca neve is, valamint a Mura és a Zenica utca neve is.
Az utcanévtáblák cseréjét nem most kezdte meg a városvezetőség, korábban is volt rá példa, ugyanis 2000 óta összesen 9000 utca kapott új nevet. Egyes utcákat többször is átkereszteltek, de voltak olyanok is, amelyek visszakapták régi elnevezésüket. Voltak olyan utcanevek is, amelyek elégedetlenséget váltottak ki az utca lakói vagy a polgárok szélesebb körében is. A Zadar utcát Dobrica Ćosićra keresztelték át, Belgrádban a Zágráb utca Koča Popović utca lett, a Travnik utca pedig Milorad Ekmečić, a Pohorje szlovén hegységről elnevezett utca pedig már a Ždanov generális nevet viseli.
A város vezetősége azon is gondolkodik, hogy a Szarajevó és a Mostar utcákat is módosítja. A Kumanovo utca neve azonban nem változik, hiszen a kumanovói csata a szerb hősiességről szól – érvelnek.
Vesić rámutatott, vannak ugyanakkor olyan városok, amelyeknek a megnevezése nincs jelen Belgrádban, holott például Bécsben van Belgrád tér, vagy Brüsszelben van Belgrád utca. Szavai szerint tiszteletet kell mutatnia a városnak ezek iránt az európai városok iránt is. Kiemelte, Belgrádnak azon államok felé kell tekintenie, amelyek baráti jobbot mutattak Szerbia és lakosságának. Így azok a településnevek, ahol nem látják szívesen a szerbeket, lekerülnek az utcanévtáblákról.
A hírre többen reagáltak, többségük nemtetszésüket fejezték ki. A közösségi oldalakon több közéleti személyiség is arra mutatott rá, hogy a lakosságnak fel kell emelnie a szavát az ilyen városi döntések ellen, mert ezek nem előremutató döntések, hanem a múltba vezetik vissza a várost.
Az Új Párt közleményt adott ki, miszerint a városvezetés a múlt sérelmeivel próbál leszámolni azzal az indokkal, hogy ezekben a közösségekben semmit, ami szerb nem látnak szívesen. Kiemelik, hogy egyesek még mindig nehezen rugaszkodnak el a sötét kilencvenes évektől, amely a viszályok, a háborúk és a gyűlöletbeszéd szinonímája, így ahelyett, hogy a jószomszédi viszonyt ápolnák, az utcanévtáblák cseréjén keresztül próbálnak értelmetlen lépéseket tenni, miközben a belgrádiak fő problémái, a befejezetlen, felásott utcák, a vízellátás, a villanyáramgondok, a szennyvízelvezetés, a légszennyezés háttérbe szorulnak – írja a Beta hírügynökség.
A Polgári Demokrata Fórum közleménye szerint a városvezetők ezen döntése a retrográd tudat gesztusa. Kiemelik, azok a városvezetők, akik nem képesek bölcs és konstruktív módon elérni azt, hogy a város fejlődjön, az utcanévtáblák cseréjével igyekeznek eltörölni annak az országnak az emlékét, amelyben jobban éltünk.
A szervezet elítélte a városvezetők xenofób lépését.
