2024. március 28., csütörtök
NAGYBECSKEREK

Kemény Ferencre emlékeztek

A Béga menti város pályázott az Európa sportvárosa 2021 címre

Születésének 160. évfordulója alkalmából a nagybecskereki sportolók és sportmunkások megkoszorúzták dr. Kemény Ferencnek, az újkori olimpiák egyik szervezőjének az emlékművét. Ez volt az első alkalom, amikor egy Kemény Ferenchez kötődő jubileumról megemlékeztek szülővárosában. Közben Nagybecskerek megpályázta az Európa sportvárosa 2021 címet.

Nagybecskereket a „Nagy-Jugoszláviában” is a sportok városaként emlegették. Nem érdemtelenül, hiszen a Béga menti városnak eddig 43 olimpikonja volt, sportolói 23 olimpiai érmet szereztek.

Várjuk a 24. olimpiai érmet. Közben Brüsszelből várjuk az európai fővárosok és sportvárosok társulásának (ACES Europe) a döntését is az Európa sportvárosa 2021 címről, amelyre mi is pályáztunk. Vagyis, hogy Nagybecskerek Európa sportvárosa lesz-e 2021-ben – mondta Simo Salapura alpolgármester.
A város az elmúlt nyolc év alatt több mint 6 millió eurót fektetett a sportlétesítményekbe. Gazdag sporttörténeti múltja is van. Kevesen hivatkozhatnak olyan személyiségre, mint amilyen a város szülötte, dr. Kemény Ferenc.

Példakép volt. Síkra szállt az iskoláztatás reformjáért, kezdeményezte a testnevelés bevezetését az iskolákba, a tornatermek építését. Ezek pedig mind olyan értékek, amelyeket mi is szeretnénk ápolni. Hogy a sport valójában a társadalmi felépítményünk részévé váljon, ami életminőségünket, egészségünket, gyermekeink egészségét jobbá teszi – vélekedett Salapura.

Dr. Kemény Ferenc 1860. július 17-én született zsidó családban, amely 12 évvel korábban költözött Nagybecskerekre. Budapesten és Párizsban tanult, két egyetemi diplomát szerzett, matematika- és fizikatanárként dolgozott, iskolaigazgató is volt. Nagy hatással volt rá Pierre de Coubertin olimpiával kapcsolatos kezdeményezése. Munkatársa lett, majd tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, ezáltal pedig az 1896-os athéni olimpiai játékok egyik szervezője volt. Később azonban háttérbe szorult, és már csak a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként a magyar sportolók útját egyengette.

Az olimpiai eszme élharcosa volt, tanárként pedig szolgálta a testkultúra ügyét. A világbéke megteremtéséért szállt síkra, és az 1900-as évek elején Nobel-díjra terjesztették elő.
– O
limpiai tevékenysége létfontosságú. Nemcsak a későbbi, a délszláv államnak, hanem az itt élő magyarságnak is. Amikor a Karađorđe parkban sétálunk, büszkén tekintünk erre a személyre, aki névjegyével és tevékenységével korszakot írt, nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a nemzetközi sportéletben is – mondta Hallai Zoltán nyugalmazott történelemtanár.

Élete tragikusan ért véget: 1944-ben a feleségével együtt öngyilkos lett. Nagybecskereken 1972 márciusában – a XX., jubileumi olimpia előestéjén – a Nagyok sétányán kapott mellszobrot, amely Radmila Graovac alkotása.