2024. március 28., csütörtök

Sport a mai napon

Egykor, amikor a focicsapatok és válogatottak összeállítása nem változott oly gyorsan, mint manapság, a focibarátok fejből tudtak több összeállítást. Példa erre az Aranycsapat vagy annak nagy jugoszláv riválisa, amelynek névsora így kezdődött: Beara, Stanković, Crnković… Vagy persze a híres brazil válogatott, amelynek Garrincha, Didi, Vava, Pelé, Zagallo csatársorát ma is nagyon sokan tudják. Emlékeznek még Gilmar kapusra, a védelem viszont már ködbe veszett. Azaz két játékosról tudni, mert mindkettőt Santosnak hívtak, nem voltak rokonok, s az egyiknek Djalma, a másiknak Nilton volt a keresztneve. Az előbbi, teljes nevén Djalma Pereira Dias dos Santos, 1929. február 27-én született São Paulóban, és 84 éves korában, hét éve, 2013. július 23-án Uberaba városban, tüdő- és szívproblémák következtében halt meg.

Először is azt kell tudni róla, hogy pályafutása 22 éven át, 1948-tól 1970-ig tartott, hogy 1954 és 1966 között négy vb-n játszott, kétszer, 1958-ban és 1962-ben volt a világbajnok válogatott tagja, és minden idők egyik legjobb jobbhátvédjeként tartják számon. Továbbá, noha elsősorban a védelemben jeleskedett, gyakran a támadásban is fontos szerepet vállalt, valamint, hogy a két némettel, Franz Beckenbauerrel és Philipp Lahmmal együtt annak a triónak a tagja, akiket három vb-n is beválasztottak a torna álomcsapatába. Végezetül a közé a kevés focista közé tartozik, akik pályafutásuk során több mint 1000 hivatalos meccsen léptek fel.

Profi pályafutását Djalma szülővárosának ismert csapatában, a Portuguesában kezdte. Tizenegy idény után a São Pauló-i, szintén híres Palmeirasba igazolt, ahol kilenc évig maradt, utolsó két évét pedig a curitibai Atlético Paranaenseben töltötte, és 41 évesen, 1970-ben vonult vissza. Összesen 964 klubmeccsen szerepelt, és 23 gólt lőtt. A Palmeirasszal háromszoros brazil bajnok volt.

A válogatottban 1952-ben a pánamerikai bajnokságon a Peru elleni 0:0-lal végződött meccsen mutatkozott be. Összesen 98 fellépése volt a Seleãóban, és két nem hivatalos meccsen is viselte a címeres mezt. A vb-ken 1954-ben Svájcban szerepelt először. Az első meccsen Brazília 5:0-ra verte Mexikót. Első válogatottgólját is ott lőtte, Bernben a magyarok által 4:2-re megnyert negyeddöntőben, amikor 11-esből volt eredményes. 1958-ban Svédországban elveszítette helyét a kezdőcsapatban, és a döntőig De Sordi játszott, ám a serlegmeccsen pályán volt a svédek elleni 5:2 során. Olyan jól játszott, hogy egyetlen fellépés alapján is a vb csapatában kapott helyet. 1962-ben Chilében minden meccsen játszott, és a Csehszlovákia elleni döntőben az ő lövése után alakult ki a 3:1-es végeredmény, amikor a kipattanót Vava pofozta közelről a hálóba. 1966-ban már 37 évesen meglepetésnek számított, hisz helyére inkább Carlos Albertót várták. Djalma az első két meccsen játszott, és utolsó vb-meccsén Brazília 3:1-re kapott ki Magyarországtól.

A beceneve Muralha (Fal) volt. Technikás játékosnak számított, stabil védelmi teljesítménnyel. Fejjátéka is dicséretes volt, mint ahogyan a jobb oldalon látott elfutásai is. Vérbeli profinak számított, és nagyon sportszerűnek is, hisz hosszú pályafutása alatt egyszer sem állították ki.