2024. március 29., péntek

Őszre várható a második gazdasági mentőcsomag

Kisebb lesz az elsőnél, és elsősorban a legveszélyeztetettebb ágazatokat támogatja

– Felelőtlenség volna most kirukkolnom bármilyen előrejelzéssel az újabb mentőcsomagot illetően. Szeptember lesz az első olyan hónap, amikor tudni fogjuk, hányadán állunk, és utána mondhatok konkrétumokat. Biztosan segíteni tudunk valamivel, aminek van értelme – fogalmazott Siniša Mali pénzügyminiszter az RTS műsorában. Fontosnak tartja, hogy a gazdasági tevékenység nem állt le, az eddigi segítségnek köszönhetően bizalom alakult ki a kormány és a cégek között, és most többen fizetik az adókat és járulékokat, mint néhány hónappal ezelőtt. Áfából például 45 milliárd dinárra számítottak, és 51 milliárd folyt be. Megerősítette: októberben indul az Első fizetésem elnevezésű munkahelyteremtő program, melyben az újonnan elhelyezkedők első béreinek kifizetéséhez az állam is hozzájárul, az államkasszában erre már megvan a pénz.

Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke a közszolgálati televízió műsorában megállapította, hogy az utóbbi 50 évben a hazai kormányok nem mutattak fel ilyen gazdaságmentő képességet, mint ez a kabinet. Most a kormány és a kamara szakértői felmérései alapján részletesen tanulmányozzák, hol, kiknek segíthetnének a leghatékonyabban.

Čadež a Blic Biznisnek adott interjúban kiemelte: az őszre várható második mentőcsomag kisebb és más szerkezetű lesz, mint az első volt, intézkedései nem vonatkozhatnak mindenkire egyformán, megvalósításuk pedig szakaszokban történik. Mindenekelőtt a legveszélyeztetettebb ágazatok megsegítésére irányulnak, azokra, melyek számára súlyos csapást jelent a járvány miatt kialakult válság, és amelyeknek hosszabb időre lesz szükségük a rendeződésre. Nekik kell segíteni abban, hogy áthidalják a hazai és a külföldi piacon is lecsökkent kereslet miatti nehézségeket, mert nincs az az állami pénz, melynek a gazdaságba való beömlesztése segítene, ha a piac nem működik, ha nincs kereslet a termékek iránt, ha nincs termelés és eladás. A nagy állami projektumokba be kell kapcsolni a hazai építőipari vállalatokat és a feldolgozóipart, a helyi cégeknek pedig lehetőséget kell adni arra, hogy részt vegyenek a nagy exportőrök ellátási láncainak munkájában és a termelésben. Folytatni kell a külföldi beruházóknak, különösen azoknak az európai cégeknek az idevonzását, amelyek célja, hogy a távoli piacokról az anyaországhoz közelebb hozzák termelésüket.

– A gazdaság számára világos, hogy az első hullámban alkalmazott gazdag pénzügyi csomag megismétlésére nincs mód, de azok számára, akik a legnagyobb károkat szenvedték, lehetséges lesz hasonló segítség – akár minimálbér formájában, akár a kötelezettségek egy részének leírásával –, ha az elemzésekből kiderül, hogy ez gazdaságilag indokolt. Addig is, a gazdálkodóknak a Fejlesztési Alap kedvező hiteleinek és az állami garanciájú bankkölcsönöknek a felhasználásával maximálisan ki kell használniuk az előző csomagból fennmaradt eszközöket – mondta Čadež. A kamara adatai szerint májusban és júniusban kissé javulni látszott a gazdasági helyzet, ebben a hónapban viszont némileg ismét lelassult az ipari termelés és a kereskedelem, noha csak mintegy 50 vállalatban állt le ideiglenesen a munka. A járvány júliusi, váratlan hulláma világszerte elmélyítette a válságot, egészségügyi szempontból bizonytalan ősz elé nézünk, ezért Čadež szerint a gazdasági élénkülést illetően nehéz jóslatokba bocsátkozni. Az tűnik valószínűnek, hogy a jövő év folyamán várható erőteljesebb fellendülés.