A külföldi sajtó – a Politico, a Spiegel, Le Figaro – az EU-csúcson megszületett kompromisszumos megállapodást értékelő keddi cikkeikben arról írnak, hogy Magyarországnak, illetve kormányfőjének Orbán Viktornak és Lengyelországnak a jogállamiság kérdésében – amit Hollandia és más uniós országok is feltételül szerettek volna állítani a források elosztásánál – sikerült érvényesíteniük akaratukat. Florian Eder, a Politico szerkesztője – elsősorban a jogállamiság-kérdésre gondolva – egyesen azt írta: „Magyarország megkapta, amit akart – igazából mindent megkapott, amit akart.”
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a brüsszeli lengyel nagykövetségen (Fotó: MTI)
Az Origo elsőként, még hétfő este közölte a hírt, hogy megszületett a megállapodás. Azt írták, Orbán Viktor elérte, amit akart: Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél, Angela Merkel német kancellár pedig ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást.
A magyar politika a már megszokott megosztottsággal értékelte a csúcson elért magyar eredményt: a kormányoldal szerint Orbán Viktornak sikerült teljesítenie a magyar parlamenttől kapott mandátumot többek között a jogállamiság kérdésében. Az ellenzék – a józanabb hangok kivételével –a magyar kormányfő kudarcát emlegette.
A magyar kormányfő ma a lengyel nagykövetségen a lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján számolt be a maratoni hosszúságú EU-csúcs eredményeiről.
PÉNZ ÉS JOGÁLLAMISÁG KÜLÖN KEZELENDŐ
Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2021–2027 közötti keretköltségvetésről és a koronavírus-válság miatti gazdasági helyreállítási csomagról szóló négynapos tárgyalások után.
A magyar kormányfő szerint a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.
Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmazták.
Az említett törekvések megtörése siker úgy Magyarország, mint Lengyelország számára – közölte. Hozzátette, Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán.
A jogállamiság fogalmának tisztázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben – mondta Orbán Viktor.
„A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk” – fogalmazott.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a jogállamiságra vonatkozóan egyebek mellett kiemelte: sikerült egyértelművé tenni, hogy nem lehet összefüggés a politikai és a gazdasági dimenziók között.
Lengyelország a jogállamiság védelmében és abban érdekelt, hogy az uniós pénzek felhasználását és a jogállamiságot szigorúan felügyeljék. Elfogadhatatlan azonban az ország ellen évek óta folytatott, valódi okok nélküli politikai támadás – tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, a még megoldásra váró kérdések, egyebek mellett a politikai tevékenységet folytató, uniós pénzből támogatott, saját kormányaikat elfogadhatatlan módon támadó nemkormányzati szervezetek átláthatósága a közeljövőben ismét az uniós tanács asztalára kerülnek.
A legelmaradottabb régióknak járó uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország abban hisz, hogy a munka a siker kulcsa. Az uniós pénzek csak a magyarok odaadása és munkája révén működik. Ez a garancia arra, hogy nagyon boldog hét év elé nézünk – fogalmazott.
„Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai” – tette hozzá a miniszterelnök.
TÖBB PÉNZ A NYUGAT-BALKÁNI INTEGRÁCIÓRA
Az elért sikerek közül a magyar kormányfő kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét. Szavai szerint az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az unióra, ugyanis Szerbia nélkül nincs jól működő európai biztonsági architektúra.
A témával összefüggésben Mateusz Morawiecki rendkívül fontosnak nevezte az uniós költségvetés bővítésre elkülönített összegét, véleménye szerint ugyanis annak hiányában vákuum alakul ki a Nyugat-Balkánon, amelyet mások mellett Oroszország, Törökország vagy Kína tölthet ki.
„Nekünk, az Európai Uniónak kell ott lennünk” – fogalmazott.
MÁSKÉNT IS LEHETNE KOMMUNIKÁLNI
Az Európai Egyesült Államok eszméjét nyíltan támogató Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, Dobrev Klára szerint Orbán Viktor miniszterelnök saját országára mért vereséget a most véget ért EU-csúcson azzal a politikájával, amelynek eredményeként lassan nemkívánatos személlyé válik Brüsszelben .
Az ellenzéki politikus történelmi sikerként, az Európai Egyesült Államok felé tett hatalmas lépésként értékelte az ötnapos csúcstalálkozón született kompromisszumot, amely miatt azonban – szerinte – a magyaroknak nincs túl sok oka az örömre.
Mint mondta, Magyarország a teljes európai költségvetés arányában még soha nem kapott ilyen kevés pénzt az uniótól. Példaként Lengyelországot és Bulgáriát, valamint két kisebb uniós államot, Máltát és Ciprust említette, amelyek szerinte sokkal több plusz támogatáshoz jutott. Dobrev Klára szerint a kormányfő abból a szempontból is kudarcot vallott, hogy a magyar parlament által szabott feltételeket sem tudta teljesíteni. Példaként említette, hogy a tanács a jövőben tizenöt tagország szavazatával megvonhatja az uniós támogatásokat, ha valahol nem teljesülnek a jogállamisági követelmények.
Ungár Péter, az LMP politikusa a helyes ellenzéki kommunikáció szempontjából fogalmazta meg véleményét a csúcs eredményével kapcsolatban. „Nehéz helyzetbe kerül az, aki meg akarja érteni, hogy mi történt az Uniós-csúcson: a kormányoldal szerint Orbán Viktor a valaha volt legfényesebb győzelmet aratta, az ellenzéki oldalon megszólalók szerint olyan súlyos vereséget szenvedett, hogy azon is meglepődnének, ha egyáltalán haza merne jönni. Az előbbivel kevésbé akarok foglalkozni, mert semmi meglepő nincs benne, alapvetően bármi történik, ezt kommunikálja a kormányoldal és így tett szinte az összes EU-s tagállam kormánya: általános a sikerpropaganda. Az ellenzéki reakciók ugyanakkor megérnek pár szót. Nem helyes, ha mi is ugyanúgy megpróbáljuk leegyszerűsíteni a világot, mint a Fidesz teszi: ebben a versenyben ugyanis soha nem fogunk nyerni. Nem helyes, ha azt üzenjük a szavazóinak, hogy mindenki hátradőlhet, az Unió tegnap megvédte a magyar jogállamiságot, mert nincs így. A jogállamisággal kapcsolatos nyilvánosságra hozott rész obskurus, feltételes és áttételes. A saját szabadságunkért saját magunknak kell megküzdeni, mi tudjuk megvédeni a sajtószabadságot, a civil szervezeteket vagy akár CEU-t, az Unió nem fogja megtenni helyettünk” – írta a politikus a Facebookon, aki a helyes ellenzéki kommunikációval kapcsolatban arra a következtetésre jut, hogy nem helyes azt mondani, hogy az Unió elzárta a pénzcsapokat, mert a pénz jönni fog, ráadásul a kifizetését nem kötötte jogállami feltételekhez. Ehelyett Ungár szerint az ellenzéknek azt kell hangoztatnia, hogy ők másra költenék a pénzt, például bérfejlesztésre vagy zöldipari beruházásra.
MINDENKI GYŐZTES
Navracsics Tibor fideszes politikus, volt magyar uniós biztos a megegyezés kapcsán arról írt, hogy kompromisszumok sajátossága jellemző rá, sokan győztesnek érezhetik magukat, maradéktalanul azonban senki sem lehet elégedett. Magyarországgal kapcsolatban így fogalmaz: „A győztesek közé sorolhatók a közép-európai országok, közöttük Magyarország is. Hazánk az eredetileg tervezettnél 3 milliárd euróval több pénzt kap, és ami a legfontosabb politikai célkitűzése volt a magyar delegációnak, azt is sikerült elérni. Egyrészt a megállapodásba a jogállamisági feltételrendszer jóval enyhébb megfogalmazással került be, másrészt pedig Magyarország ígéretet kapott a német elnökségtől, hogy annak mandátumának lejártáig, azaz december 31-éig – megfelelő magyar együttműködés esetén – lezárják a hetes cikk szerinti eljárást az ország ellen.”
NYUGATI SAJTÓÉRTÉKELÉS
A Spiegel német magazin cikkírója szerint nagy engedményeket tettek a takarékos négyek elnevezésű országcsoportnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek az EU-csúcson. Kiemelték: ahogy egy jó kompromisszumhoz illik, a megállapodásnak főleg győztesei vannak.
Így Angela Merkel német kancellár fel tudja mutatni, hogy a német soros EU-elnökség alatt sikerült megegyezésre jutni, és neki ez volt a legfontosabb. Az EU déli tagállamai megkapják a pénzüket, az északi tagállamok jelentős befizetési kedvezményekhez jutottak, Orbán Viktornak pedig egyelőre nemigen kell aggódnia a jogállamiság ügyében – írta a lap.
A jogállamiság elveinek védelmére tervezett mechanizmust „darabokra szedték” a brüsszeli csúcson. A tanácskozás záródokumentumában már egy szó sincs róla. A mechanizmussal szembeni ellenállást vezető magyar kormányfő még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt gyengített változatnak sem kegyelmezett. Így sok minden utal arra, hogy Orbán Viktor valóban elérte azt a „nagy győzelmet”, amelyért a magyar sajtóban ünneplik – áll a lapban.
A Le Figaro francia napilap szintén arról írt, hogy a csúcson Lengyelország és Magyarország egyetértését azzal sikerült elérniük az állam- és kormányfőknek, hogy nem erőltették a jogállamiság kérdését, nevezetesen azt, hogy a gazdasági mentőcsomag szétosztását a jogállamiság teljesülésének feltételéhez kössék.
