Európában és világszerte egyaránt lesújtóbbak a recesszióval és a munkanélküliséggel kapcsolatos előrejelzések. Az Európai Bizottság nyári gazdasági prognózisa 2020-ra a tavaszi előrejelzésénél súlyosabb recessziót, 2021-re pedig alacsonyabb fellendülést jelez. Ha a kedvezőtlen trendek netán folytatódnának és a járványügyi helyzet miatt a gazdasági válság mélyülne, minálunk is és világszerte nagyon sok munkahely szűnhet meg.
Eddig itt Szerbiában sikerült viszonylag jól átvészelni a helyzetet, és mindenki arra számít, hogy a nyár javulást hoz. Ha azonban ez mégsem történik meg – ez sajnos nincs kizárva –, ősszel, amikor megszűnik az elbocsátási tilalom azokban a vállalatokban, amelyekben az állami támogatásból három hónapig ki tudták fizetni a minimálbért, felmondások következhetnek. Különböző becslések látnak napvilágot a számokat illetően. Tízezrek maradhatnak munka nélkül, de léteznek olyan becslések is, melyek szerint Szerbiában több mint 100 ezer munkahely van veszélyben.
A pénzügyminiszter őszig nem számít jelentős változásokra és negatív következményekre a munkaerőpiacon. Gazdaságunkban a trendeket azonban a világpiaci mozgások döntően befolyásolják. A kormány most a Szerb Kereskedelmi Kamarával és a Köztársaság Statisztikai Hivatallal együtt több mint ezer vállalatban végez felméréseket az intézkedések eddigi hatásaival kapcsolatban. A válságellenes gazdasági intézkedések első csomagja gyorsan, úgymond időben megérkezett. A mentőcsomag az első hullámhoz igazodott, és összességében sikeresnek tekinthető, a jövőben azonban ennél célzottabb intézkedésekre van szükség. Ezt a pénzügyminiszter is hangsúlyozta. Egyes ágazatok ugyanis most is teljes vagy megnövelt kapacitással működnek, más ágazatok viszont 50–70 százalékos kapacitással.
ÚJRA KELL TERVEZNI MINDENT
A világjárvány eddig lefolyása rámutatott, hogy valójában a legkevésbé képzett rétegeket fenyegeti leginkább a munkanélküliség. Az ebbe a kategóriába tartozók képességek és eszközök híján képtelenek az otthoni munkavégzésre. A fiatalokat és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőket fenyegeti leginkább a munkanélküliség. A most kialakuló helyzet felerősítheti a generációk közötti egyenlőtlenségeket, ellentéteket is. A nagyok is leállnak, tönkremennek, de a kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a részmunkaidőben dolgozók esetében sokkal nagyobb a munkahely elvesztésének esélye. A bértámogatások és a gazdaság újraindítását segítő támogatások segíthetnek ezeken a rétegeken, de nem minden esetben. Fontos lenne most, hogy az oktatási és képzési rendszer átszervezésével felkészítsék a bajba került munkavállalókat a várható kihívásokra. A holtig tartó tanulás képességének elsajátítása már eddig is nagyon fontos volt, de most felértékelődik.
CSAK VISZONYLAG VAGYUNK JÓK
Az amerikai Harvard Egyetem szakértői által publikált legfrissebb tanulmányban részletesen elemezték, hogy régiónkban, de Európa többi részén is melyik ország gazdasága milyen tempóban fejlődik és növekszik a következő nyolc évben. A tanulmány szerint 2028-ra Szerbia gyorsabban fog fejlődni, mint az egykori Jugoszláv köztársaságok, Horvátország, Szlovénia és Észak-Macedónia, de megelőzi majd az olyan EU-tagállamokat is mint Csehország, Bulgária és Magyarország. A tanulmányban rendelkezésre álló statisztikai adatokon alapuló következtetés szerint a következő nyolc évben Szlovénia növekedése 2,35 százalékos lesz, Észak-Macedóniában pedig átlag 2,26 százalékkal növekszik évente a GDP. Csehország gazdasága ugyanebben az időszakban évente átlagban 2,19, a szomszédos Horvátországé pedig 2,16 százalékkal nőne. Bulgária és Magyarország esetében évi 2,06 százalékos növekedést prognosztizálnak. Szerbia átlaga viszont 2,9 százalék lenne, ami a többiekhez viszonyítva valóban a legmagasabb érték. Ez viszont viszonylagos, hiszen még ilyen tempóban is csak nagyon lassú lehet a felzárkózás.
Marko Čadež, a Szerb Kereskedelmi Kamara elnöke is bejelentette, hogy új intézkedéseket hoznak a gazdaság támogatására, de nem az első csomaghoz hasonlóra kell számítani. Nem lehet ugyanis hatékony a támogatás, ha egyszerűen csak pénzt pumpálnak a rendszerbe, miközben az egyes ágazatok termékeinek és szolgáltatásainak a piaca megszűnik, vagy „befagyott”. A pénzügyminiszter szerint az új támogatási csomag célzottabb lenne az elsőnél. Augusztus 10-éig tervezik a helyzet felmérését és a pontos diagnózis felállítását, s annak alapján meghatároznák, hogy az állam mely ágazatokban segíthet, és milyen módon.
A szerb kormánynak a költségvetési egyensúly megtartása mellett növelnie kell az infrastrukturális beruházásokat, mivel egyes tervezett külföldi beruházások várhatóan késhetnek vagy el is maradhatnak. Ugyanakkor felül kell vizsgálni a korábbi beruházási terveket is. Az idegenforgalom területén például drasztikus a visszaesés, így az esetleges támogatásokat is ennek tükrében kell megtervezni, hiszen például az üres szállodák fejlesztésére, felújítására nem biztos, hogy éppen most kellene költeni.
