Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódik az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.
Angela Merkel és Emmanuel Macron a svéd és a finn miniszterelnökkel beszélgetnek a csúcstalálkozó szünetében (Fotó: Beta/AP)
A forráselosztásról, azaz a 2021 után érvényes hétéves költségvetésről folyt a vita, valamint a járvány okozta gazdasági válsághelyzetben még egy ennél is fontosabb témáról, egy 750 milliárdos gazdaságélénkítő alap létrehozásáról, amelyet az Unió történetében először maga az EU venne fel hitel formájában, és a tagállamok lennének a megszülető megegyezés alapján a hiteltörlesztők.
Erre a pénzre leginkább a déli tagállamokban lenne szükség, amelyek a legeladósodottabbak az Unióban: ezek Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország. (E négy országot a sajtóban az angolban jelentéssel bíró betűszóval gyakran a PIGS-államok kifejezéssel szokás illetni.) Velük szemben áll a másik négy állam, a „takarékos négyek”: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, amelyek kisebb költségvetést szeretnének, és amelyek a hitel kiosztását a déli államoknak garanciákhoz kötnék. Szövetségesükként lehet említeni Finnországot is.
Az EU vezető országai, Németország és Franciaország, a hitelcsomag javaslói a megállapodás megkötésében érdekeltek. Meg kell említeni Magyarországot és Lengyelországot is, amelyek ellen jelenleg folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás, és amelyek el szeretnék kerülni, hogy a jogállamiság kérdéséhez kössék a pénzek elosztását az Unión belül. Orbán Viktor kormányfő a magyar parlament erről szóló keddi határozata nyomán kifejezetten ezzel a mandátummal érkezett a tárgyalásokra.
A csúcstalálkozó szombati napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új költségvetési javaslattal állt elő. A kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021 és 2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.
A „takarékos négyek” üdvözölték Michel javaslatát.
A vasárnapi tárgyalások kezdete előtt Angela Merkel német kancellár azt nyilatkozta, nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól.
Emmanuel Macron francia elnök szerint mutatkozik hajlandóság arra, hogy egyezség szülessen a helyreállító alappal kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervnek ambiciózusnak kell lennie.
Mark Rutte holland miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy még ha van is valamennyi lehetőség a megállapodásra, olyan fontos kérdések szorulnak további tisztázásra, mint a jogállamisági feltételek, a vissza nem térítendő támogatások, a kölcsönök aránya, valamint a hosszú távú költségvetéshez kapcsolódó visszafizetések nagysága. Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a holland miniszterelnököt a hatékony jogállamisági záradék előmozdításával kapcsolatban, mivel ez jelentős kérdés, így nem lehet alku tárgya.
Antonio Costa portugál kormányfő azt mondta, neki úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a „négy takarékos állam” aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandóak legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója (Fotó: MTI)
Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette a vasárnapi tárgyalások kezdete előtt, ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető. A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a miniszterelnök azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is. Bevezetéséhez az uniós szerződések megváltoztatására van szükség.
A holland–magyar viszonyról közölte: „Nem tudom, hogy mik szerepelnek Mark Rutte holland miniszterelnök személyes okai között, hogy gyűlöli Magyarországot és személy szerint engem, de végtelenül durván támadja az országot.” Felidézte: Rutte kifejezi, hogy véleménye szerint Magyarország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, ezért gazdasági büntetést kell alkalmazni vele szemben.
„Ez elfogadhatatlan, nincs ugyanis döntés a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben” – mutatott rá Orbán Viktor.
