Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A könyvek óceánja

Csík Mónika

2020. július 21., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Mintha egy fantasztikus film grandiózus díszlete lenne az a különleges könyvtárépület, amely Kínában,

Tianjin városának új kulturális negyedében található. Egy holland építésziroda tervei alapján, mindössze három év leforgása alatt készült el, és már megnyitotta kapuit az olvasók előtt.

Az ötszintes és közel 34 ezer négyzetméteres könyvtárépület föld alatti szintjén találhatóak az üzemi terek és a nagy archívum, míg a földszinten a gyermekek és az idősek olvasóterei, a központi fogadótér, valamint teraszos ülőhelyek kaptak helyet. Az első és a második emeleten főként olvasótermek és társalgók sorakoznak, a felső két emeleten pedig tárgyalók, irodák, számítógépes szobák és audio-szobák találhatók. Az épület legfőbb különlegessége azonban a futurisztikus kinézete. A középpontjában ugyanis egy fényes gömb áll, amely kívülről, az üvegfalakon keresztül is jól látható. A szemnek nevezett gömb körül alakították ki hullámformában a könyvespolcokat, melyek sajátos látványa miatt sokan csak a „könyvek óceánjaként” emlegetik a grandiózus épületet. A polcokon több mint 1,2 millió könyv kapott helyet.

(erdekesvilag.hu)

E könyvtár különleges látványvilága számomra Jorge Luis Borges Bábeli könyvtár című elbeszélését idézi meg, amelyben a szerző az univerzumot könyvtárként képzeli el. Végtelen könyvtárként, amely hatszög alakú galériák sorából áll, roskadásig megrakott polcain könyvekkel. A közepében pedig egy kerek szobával, abban egy hatalmas, kerek könyvvel, amelynek egybefüggő gerince körben borítja a falat, és ez a kör alakú könyv nem más, mint Isten.

Borges szerint ebben a totális könyvtárban minden könyv megtalálható, és a polcok valamelyikén kell lennie egy könyvnek, amely az összes többinek a kulcsa és tökéletes összefoglalása, és ha akadna egy ember, aki megtalálná, és képes lenne elolvasni a totális könyvet, akkor ebben a lényben kapna értelmet az egész hatalmas könyvtár, benne az ember léte is. Az emberé, aki tökéletlen könyvtárosként csupán tévelyeg az épület állványai és lépcsősorai között, és képtelen megfejteni, magáévá tenni a könyvekben rejlő tudást és bölcsességet, hiszen számára a könyvek a betűk puszta labirintusai, szóközök, pontok, vesszők és az ábécé betűinek sajátos kombinációi. A megértésükhöz ismernie kellene a Könyvtár által megalkotott nyelvet, annak szótárát és nyelvtanát, de sajnos nincs ezen ismeretek birtokában, ennélfogva idejének lejártával tudatlanul kell elhagynia a Könyvtár épületét.

„Azt gyanítom, hogy az emberi faj – az egyetlen – kihalóban van, és a Könyvtár fennmarad: kivilágítva, magányosan, végtelenül, tökéletes mozdulatlanságban, értékes köteteivel, haszontalanul, ronthatatlanul, titkosan” – véli Borges, majd felveti a kérdést, hogy az olvasó vajon megérti-e a nyelvet, amelyen hozzá szól a szerző.

(erdekesvilag.hu)

Borges dilemmája mindannyiunk dilemmája, hiszen fajunk kultúrtörténetének egyik fő törekvése, hogy az ember ismeretek és tudás birtokába jusson, annak reményében, hogy ezáltal talán választ kaphat a világ és önnön létének okára, céljára, az élet értelmére, és a Tudás (bibliai allúzióként a tudás almája) birtokában közelebb kerülhessen az univerzumot átható Egységhez, Rendhez, az isteni princípiumhoz. E törekvés késztette az embert már évezredek óta arra, hogy megszerzett tudását rögzítse, összegyűjtse, és megőrizze későbbi korok számára. Az összegyűjtött tudás őrzői maguk a könyvek, amelyekben a bölcsesség betűk, írásjelek révén van kódolva, és csak ezek ismeretében juthat az olvasó a könyvben rejlő információkhoz. A könyveket pedig könyvtárak őrzik, szintén évezredek óta.

(erdekesvilag.hu)

Történelmi források szerint az alexandriai könyvtár volt az ókor legnagyobb könyvtára. I. Ptolemaiosz alapította i. e. 300 körül, azzal a céllal, hogy az addig többnyire a különböző templomokban és kisebb könyvtárakban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett, az volt, hogy a tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat elősegítse. A könyvtárban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk, például III. Ptolemaiosz uralkodásának idején elrendelte, hogy minden beérkező hajót át kellett kutatni és minden ott talált könyvről másolatot kellett készíteni a könyvtár számára. Az alexandriai könyvtár az idők során így egyre nagyobb lett, virágkorában állítólag több mint 700 000 könyvet (tekercset) tartottak benne, és ott készült az Ószövetség görög fordítása, a Septuaginta is, amelyből egészen az újkori filológia koráig dolgoztak a bibliafordítók.

Bár a könyvtár és állománya a történelem forgatagában sajnos megsemmisült, de jó például szolgált más könyvtárak megalapításához világszerte. Így alakultak ki gazdag főúri, uralkodói könyvgyűjtemények, létrejött a pápai könyvtár, különböző nemzeti könyvtárak, egyetemi könyvtárak,

sőt vannak szak-, börtön-, kórházi-, egyházmegyei- és magánkönyvtárak is.

Magyarországon például a 18. század második feléig csak magán könyvgyűjtemények léteztek, ezeket a közönség nem látogathatta. A leghíresebb magángyűjtemények Mátyás király, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, a Nádasdy család, valamint egyes kolostorok, illetve főpapok birtokában voltak. Az ország első nyilvános könyvtárait is felvilágosult főpapok hozták létre.

Világszinten a legnagyobb könyvtárak listáját a British Library, az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára vezeti, 170 millió tétel van benne nyilvántartva. Második a listán a Kongresszusi Könyvtár Washingtonban, ez az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, tárolt könyveinek, dokumentumainak száma 160 millió. A harmadik pedig a Kanadai Nemzeti Könyvtár Ottawában, 54 millió tétellel. Nemzeti könyvtárak és egyetemi könyvtárak találhatók még e listán, 17. a sorban a Harvard Egyetem Könyvtára Cambridge-ben 18,9 millió tétellel, és említést érdemel a budapesti Országos Széchényi Könyvtár is tekintélyes állománnyal, hiszen tízmillió tétellel rendelkezik. Az online könyvtárak szintén gazdag tárházai a bennük őrzött tudásnak: az Európai Unió online könyvtára több mint 2 millió digitalizált tételt archivál, a Google könyvtára egyes adatok szerint legalább 7 millió könyv digitalizált másolatából áll, és a Microsoft is tekintélyes számú kötet digitális másolatát őrzi.

(erdekesvilag.hu)

Mindezek tükrében nyilvánvaló, hogy a tianjini futurisztikus könyvtár a maga 1,2 milliós könyvmennyiségével elsősorban nem az állományának, hanem az építtetőknek köszönhetően érdemel figyelmet, akik egy 21. századi, korszerű, rendkívül dizájnos épületet hoztak létre. A tudás olyan tárházát, amelyben helyet kaphatnak nemcsak a Gutenberg-galaxis sokak által már elavultnak tartott példányai, hanem különféle időszaki kiadványok (hírlapok, folyóiratok), a szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítésre alkalmas digitális adathordozók, valamint helyet kap benne az ember is. A mindenkori Olvasó, aki akár Borges elbeszélésében, fesztelenül járkálhat a sorok között, és keresheti a „totális könyvet”. Ez a lenyűgöző látványvilágú könyvtári közeg nem azt sugallja, hogy a benne őrzött kiadványok avíttak, az olvasásuk pedig idejétmúlt foglalatosság lenne, ellenkezőleg: azt jelképezi, hogy a könyvekbeli tudás megszerzése előre visz, és soha nem lehet korszerűtlen. A futurisztikus könyvtár lényegében együtt fejlődik a „könyvek óceánján” kalózkodó Olvasóval, és élteti a reményt, hogy soha nem fog bekövetkezni Borges fentebbi víziója, azaz soha nem fogynak el a kíváncsi olvasók, és világunkról, az emberiség összegyűjtött tudásáról nem csak üresen kongó könyvtárak vallanak majd.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége