2024. április 20., szombat

A termelők több megbecsülést érdemelnének!

Az árpa, majd a repce és végül a búza aratása is kisebb fennakadásokkal lezajlott a topolyai község területén. A tavaszi aszályt mindegyik kultúra megsínylette, de parcellánként is nagyon eltérőek voltak a hozamok.

A termésátlagok határrészektől függően is igencsak nagy intervallumban mozognak. A kötöttebb talajokon, ahol kicsit több csapadék hullott, hektáronként akár 10 tonnát is termett a búza, de ilyenről az idén nemigen számoltak be. Többnyire csupán ennek a felét vagy még annál is kevesebbet takaríthattak be a gazdálkodók búzából és árpából is. Az olajrepce hektáronként 2 tonna körül termett átlagosan. A júniusi esőzés már nem sokat segített, de végül szerencsére kárt sem okozott a termésben. Az idei átlaghozam hektáronként 3,5–4 tonna lesz, ami jóval elmarad a korábbi évek eredményeitől. A gyengébb hozamok, valamint az ilyenkor már szokásos alacsony átvételi ár miatt sok termelő elégedetlen.

A jelenlegi, a koronavírus által előidézett helyzet a világban megint világossá teszi, mennyire fontos ágazat a mezőgazdaság. Rakk Lajos topolyai agrármérnök, a Gazdakör elnökségi tagja még a 60-as években kezdte szakmai pályafutását. Elmondása szerint az egykori Jugoszláviában és a világban is akkor zajlott éppen egy forradalmi átalakulás a mezőgazdaságban. Meglátása szerint most a második ilyen forradalom zajlik. Ugyanakkor – szintén itt és a világban is – megfigyelhető, hogy ezt a stratégiai szempontból kiemelkedően fontos ágazatot mostohagyerekként kezelik az államok, és úgy általában a társadalmi viszonyulás sem megfelelő. Az EU-ban sem sokkal jobb a helyzet, mint nálunk, ami a termelők megbecsülését illeti. Arányaiban ott mégis a többszörösét kapják állami támogatás formájában a termelők. Ilyen körülmények között a hazai kistermelők nagyon nehéz helyzetben vannak. A több mint fél évszázad tapasztalataival rendelkező szakember szerint a teljes köztársasági büdzsének 5 százaléka van a mezőgazdaság számára előirányozva, de az már nem teljesen világos, hogy ebbe pontosan mi tartozik bele, ki hogyan és mit számol. A mindössze néhány holddal vagy legfeljebb 20–30 hektárral rendelkezők vannak nehezebb helyzetben. Néhány példa azonban arra is rámutat, hogy kis területeken is lehet jól gazdálkodni. A fejlett nyugati országokban sem csupán a nagybirtokok dominálnak, megvan a helyük a kis- és középtermelőknek is. A klasszikus szántóföldi növénytermesztésben azonban egyre kevésbé lehet kisebb területeken is nyereségesen gazdálkodni.

Rakk Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban sok esetben szenzációkeltésnek szánt hírek is megjelennek, amelyek nem minden esetben helytállóak. A talaj humusztartalmának rohamos csökkenése szerinte nem biztos, hogy egyértelmű, noha létezhetnek és léteznek is ilyen tendenciák. A szervesanyag-utánpótlás például nagyon fontos. A redukált talajművelésről is elmondta a véleményét, miszerint lehet időnként és helyenként eredményesen alkalmazni, de teljesen nem válthatja ki a klasszikus eljárásokat.

A nagy tapasztalatokkal rendelkező agronómus ma is folyamatosan figyelemmel kíséri az újdonságokat a mezőgazdaságban. Azt is elmondta, hogy meglátása szerint a szelekció, az egyre nagyobb potenciált jelentő vetőmagok nagyon sokat ígérnek a jövőre nézve, és azok felhasználásával a kistermelők is jó eredményeket érhetnek el. Véleménye szerint stratégiai szempontból is téves lehet, ha hosszú távon teljesen ellehetetlenítik a „kicsik” helyzetét.