Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A magyar Balkán-kutatás története I.

Mák Ferenc

2020. július 20., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az 1920–1940 között eltelt két évtized a magyar tudományos életben az őszinte számvetés korszaka volt. A trianoni országcsonkítás nyomán támadt rémület lelkiismeret-vizsgálatra késztette – és kényszerítette – a korszak magyar értelmiségét, írók, történészek, néprajztudósok – az egész magyar tudományos élet minden jelentős képviselője – tanulmányokban, monográfiákban, tudományos tanácskozások kötetekben publikált megszólalásaiban tettek kísérletet a számvetésre: az ország politikai és tudományos-szellemi vezetése 1920-ban és az előző években tisztában volt-e a magyarságot, Magyarországot fenyegető veszélyekkel? Tisztában voltak-e az országot körülvevő szomszéd népek magyarellenes hangulatával, politikai törekvéseivel, olykor mélységes-mély gyűlöletével? Ismerték-e a szomszéd népek történetét, múltjának azon korszakait, eseményeit, amelyek a románokat, szerbeket, horvátokat és szlovákokat a Magyar Királyság ellen fordította? Vajon a közeli és a távolabbi múltban volt-e a magyarságban kellő érdeklődés az országát körülvevő népek és nemzetek mindennapi élete, sorsának alakulása, a jövőről alkotott elképzelései iránt? S a töprengések, számvetések nyomán olyan kiváló tanulmányok születtek, mint Bajza József Balkáni feladatok (1922), Kniezsa István A szláv tudományos élet és a magyarság (1931), Szabó Dezső A németség útja (1931) és Balogh Edgár A kelet-európai kérdés felvetése (1932) című munkája. Németh László Új magyar kultúrpolitika (1931) című írásában határozottan rámutatott: „Mi, Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva.” Pedig olyan kiváló tudósnemzedék járt előttük a balkáni országok történetének és népéletének tanulmányozásában, mint Szalay László, Pesty Frigyes, Kállay Béni, Thallóczy Lajos és Salamon Ferenc, akik munkáikban megalapozták a magyar Balkán-kutatást.

A Gál István szerkesztésében 1942-ben a Balkán Könyvtár 1. köteteként megjelent Magyarország és a Balkán – A magyar tudomány feladatai Délkelet-Európában című kötetben a szerkesztővel együtt nem kevesebb, mint harminc tudós, politikus és közéleti személyiség mondta el véleményét a Balkán-félsziget népeinek megismerését szorgalmazó tudományok megszervezésének ügyében, ezen belül egy lehetséges Balkán Intézet létrehozásának kérdésében. Gál István A Balkán a magyar kultúrpolitikában című bevezetőjében rámutatott: „A magyar szellemi élet, különösen a tudományosság egy évszázad óta annyit cselekedett a Balkán felkutatása terén, mint egyetlen nemzet sem.” Úgy vélte, a magyar Bakán-kutatás egyébként egyidős a magyar történetírással, hiszen már a középkori krónikáinkban a magyar történelem színtereként feltűnik a Balkán, „a korai történetíróinknál fölmerülnek a magyar-balkáni viszony égetően fontos sorskérdései”. A századok során az érdeklődés tudatosabbá vált, az értesültség pontosabbá, a megfogalmazás határozottabbá.

Másként látta a helyzetet Elekes Lajos levéltáros, aki A magyar Balkán-kutatás központosítása című, a kötetben szereplő írásában így fogalmazott: „A magyar Balkán-kutatás meglehetősen fiatal valami, szerves alapok, számottevő történeti előzmények nélkül. Köztudomású, hogy az a kor, amely a magyar tudományos életet kialakította, igen kevéssé, vagy egyáltalán nem érdeklődött a szomszédos népek viszonyai iránt, különösen, ha azokat a magyarságnál gyöngébbnek, elmaradottabbnak ítélte.” Voltak történelmi korok, amikor a jeles magyar szellemek a távoli nyugati országok fényeire függesztették a tekintetüket, s a látni vélt ragyogás bűvöletében „kelletlenül szemlélték saját elesettségüket, s a környező kis népeknek, különösen a déli és délkeleti szomszédainknak még szomorúbb, hátrább való műveltségi viszonyait”. Nem foglalkoztak hát velük, s még a nyilvánvaló életérdek, politikai aktualitás is csak átmeneti időre, felületesen tudta ráirányítani a magyar közvélemény s a tudományos körök figyelmét a Balkán népeire. Bosznia 1878-ban történt okkupációja kellett ahhoz, hogy az érdeklődés a Balkán felé forduljon, amely egyszerre két kiváló tudós, Kállay Béni és Thallóczy Lajos életművében is kifejezésre jutott. Hogyan történhetett hát, hogy „a századforduló és a világháború magyarsága teljes tájékozatlanságban élt a szomszédos népeket illetőleg”? Jelentősen változott a helyzet a nagy háború után, amikor a megcsonkított magyarság figyelme „természetszerűleg az utódállamok felé fordult”.

A Balkán-kutatás jelentőségét az 1920 utáni nemzedék tagjai határozottan felismerték, mint ahogyan felismerték azt is, hogy egyéni munkájukkal vajmi keveset érnek el, Magyarországnak egy a célnak szentelt Balkán-kutató Intézetre van szüksége. A Magyar Külügyi Társaság Balkán-bizottságának ülésén hangzott el: „A legtragikusabb ebben a mai helyzetben, hogy a rendszeres kutatáshoz szükségelt követelmények közül nálunk éppen a legfontosabb van meg. Szakemberekben nálunk hiány nincs!” Ezeket a szakembereket kellene munkaközösségbe gyűjteni, ahogyan Galla Ferenc mondta: a tudomány, a művészet és a művelődés országos tényezőit az ipar és a kereskedelem terén létező kamarákhoz hasonlóan kellene közösségbe szervezni. Elekes Lajos szerint: „a magyarság történeti szerepe, európai helye, dunatáji kultúrmunkájának fontossága egészen csak a környező, elsősorban a délről és délkeletről: a Balkán felől szomszédos népek történetével való összehasonlítás révén tűnik ki. Ez a felismerés a magyar történettudomány alapvető feladatának mutatja a déli és délkeleti szomszédok történetének magyar szempontú átdolgozását, s általában a népek életviszonyainak közelebbi, tudományos vizsgálatát.” Így merült fel a budapesti székhelyű Balkán Intézet megalapításának terve és szándéka, melynek kapcsán harminc tudós felettébb tanulságos véleménye olvasható a Magyarország és a Balkán – A magyar tudomány feladatai Délkelet-Európában című kötetben.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége