Sokszor nem vesszük észre, hogy a környezetünkben milyen sok művészi hajlammal megáldott ember él. A mostani bezárkózottságunk alkalmat nyújt arra, hogy felfedezzük ezeket az embereket, a helyi értékeket. Az egyik ilyen a Lukácsfalván élő Juhász István, akinek köszönhetően egyre több falfestmény van Bánátban.
Új falfestmény Erzsébetlakon (Kecskés István felvétele)
Juhász István egy rajzpályázat megnyerésének köszönhetően tízéves korában Párizsban járt. Az élet később mégis más utakra vezette. A becskereki Vízművekben dolgozott, de a festészet iránti szeretete mindmáig megmaradt. A festményei díszítették sokáig a városi Vízművek és a Vajdasági Bank helységeit. Kezdetben akvarellel dolgozott, jelenleg akrilfestékkel készíti a falfestményeit, amelyeket vízbázisú plasztikával húz át, amely nemcsak tartósítja a képet, hanem megőrzi az eredeti kinézetét.
Munkái nemcsak Becskereken és környékén, hanem Szerbia sok településén, sőt Magyarországon és Bulgáriában is láthatók.
– A falfestményeket azért szeretem csinálni, mert azokat sokan látják egyszerre. Nemcsak egy, két vagy öt személy, hanem ezrével látják. Jóleső érzés, ha az ember látja, hogy valaki lelassítja az autóját, hogy megnézze a falfestményt, amelyet készítettem. Tehát valamit ér az, amit csináltam – mondja Juhász István.
Mint mondja, traktort vagy aszfaltos utat nem szívesen fest. Inkább nádtetős házat, öreg csónakot, fakocsit, szőlőst, poros, nyári utat, amelyen egykor ő is gyerekként futott, és nézte, hogy mekkora port ver fel maga után. Szerinte ezek azok a motívumok, amelyek ma is tetszenek az embereknek. Nyilván azért, mert bárhol is él, mindenkiben megmaradt egy kis emléke a falusi életből, hiszen onnan származunk.
Több mint száz falfestményt készített. A legkisebb 3×3 méteres, a legnagyobb 17×8 méter nagyságú. Újabban annyi a megrendelés, hogy szinte alig győzi a munkát.
Erzsébetlak bejárata a napokban egy újabb falfestménnyel gazdagodott, amely úgyszintén Juhász István munkája. A fafaragással foglalkozó Szabó András a külföldön élő fiával beszélte meg, hogy mi kerüljön a házuk falára. Azok a motívumok, amelyek a vidéken élőkre jellemzőek: a halászat, a nádvágás, a kenyérsütés, a kosárfonás, a gyerekek játéka.
Juhász István a muzslyai amatőr képzőművészek egyesületének a tagja. Hallai Mihállyal együtt sokat foglalkoznak a gyerekekkel is. Talán lesznek majd, akik folytatják a falfestés hagyományát a vidéken.
