A napi helyzetelemző sajtótájékoztatón közzétett adatok értelmében 24 óra leforgása alatt 9183 koronavírus-tesztet végeztek el az országban, ebből 383 eredménye volt pozitív (4,2 százalék). Lélegeztetőgép segítségére a légzésben 177 személynek van szüksége, nyolccal többnek, mint egy nappal korábban. Egy nap alatt a hivatalos adatok értelmében 13 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel 442-re növekedett az elhunytak száma, az elhalálozási arány 2,24 százalék. Jelenleg 4662 az aktív megbetegedések száma.
A szabadban kötelező a védőmaszk viselése, ha nem tartható a polgárok közötti legalább másfél méteres távolság (Ótos András felvétele)
Ana Brnabić miniszterelnök, a köztársasági egészségügyi válságstáb vezetőjének elmondása szerint a legtöbb újonnan azonosított fertőzött belgrádi illetékességű, ám például Kraljevóban és Újvidéken is folyamatosan növekszik a fertőzötteknek a száma. Ezzel ellenben például Novi Pazarban kezdett javulni a járványügyi helyzet, tette hozzá Ana Brnabić, véleménye szerint az említett városokban a múlt héten kezdődő tüntetések miatt rosszabbodik tovább az epidemiológiai helyzet.
A miniszterelnök örömének adott hangot, amiért a szerbiai településeken látottak arra engednek következtetni, hogy a polgárok többsége tiszteletben tartja az eddig elsősorban javaslat formájában hatályban lévő korlátozó intézkedéseket. Mindezek miatt meg van róla győződve, hogy indokolt az optimizmus, azaz belátható időn belül, amennyiben mindenki betartja a járványügyi intézkedéseket, elkezd csökkenni a megbetegedetteknek a száma.
A holnaptól hatályba lépő korlátozó intézkedések betartását a kommunális rendőrség, vagy az illetékes felügyelőségek, valamint a helyi válságstábok illetékesei felügyelik majd, mondta el Ana Brnabić újságírói kérdésre válaszolva, arra kérvén a polgárokat, hogy ne a büntetés, hanem az egyéni felelősség miatt tartsák be a rendelkezéseket.
Emlékeztetőül, péntektől országos szinten korlátozások lépnek hatályba a SARS-CoV-2 vírus terjedése megfékezésének céljával. Mindenhol kötelezővé vált a védőmaszk viselése, függetlenül attól, hogy egy-egy helyi önkormányzat területén elrendelték-e a koronavírus-járvány miatt a rendkívüli helyzetet. A szabadban akkor, azaz ott kötelező védőmaszkot viselni, ahol különböző objektív körülmények miatt nem lehet betartani a polgárok közötti legalább másfél méteres távolságot. Ezek elsősorban a különböző létesítmények, mint amilyenek a bankok, a postahivatalok, vagy a gyógyszertárak előtt kialakuló sorok, illetve az autóbusz-állomások, vagy -megállók, valamint a pályaudvarok. Ott, ahol a szabadban be lehet tartani a polgárok közötti legalább másfél méteres távolságot, egyelőre csak javasolják a védőmaszk viselését. A gyermekeknek is javasolják a védőmaszk viselését.
Emellett az ország egész területén gyülekezési korlátozás lépett hatályba. Zárt térben és a szabadban sem gyülekezhetnek tíz személynél többen. Ott, ahol gyülekezést szerveznek, egy személy számára legalább 4 négyzetméternyi területet kell biztosítani.
A PÉLDAMUTATÁSRÓL ÉS A VAKCINÁRÓL
Az N1 Tv újságírónője arra volt kíváncsi, hogy miként lehet az, hogy Predrag Kon, a válságstáb tagjának egyik korábbi nyilatkozatának értelmében július 13-án csak Belgrádban 301 volt az egy nap alatt azonosított fertőzötteknek a száma, miközben az aznap közzétett országos jelentés értelmében az ország területén 279 volt a pozitív teszteredményeknek a száma. Válaszolva az erre az ellentmondásra vonatkozó kérdésre Ana Brnabić kifejtette: „Az említett különbség a laboratóriumok leterheltségével magyarázható, hiszen megtörténhet, hogy valaki a 24 óra leforgása alatt jegyzett adatokról nyilatkozik, más viszont például a korábbi 72 óra mutatóiról. Jó lenne, ha véget érne a visszaélések utáni megrögzött hajsza.”
Egy másik újságíró arra próbált választ kapni, hogy ha felelősségteljes magatartásra szólítja fel a polgárokat, akkor ő maga miért nem visel védőmaszkot a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök erre reagálva kifejtette: védőmaszkkal ment be a terembe, csak arra az időre vette le, amíg az újságírókkal beszélget, hogy ez a beszélgetés kényelmesebb legyen, egyébként állandóan viseli a maszkot.
Srđa Janković immunológus, a válságstáb tagja nem ért egyet a miniszterelnökkel azzal kapcsolatban, hogy indokolt az optimizmus. A mutatók nem utalnak arra, hogy a járvány aktuális hulláma kezd csillapodni, tette hozzá, majd válaszolva a kérdésre, hogy az államvezetés kikéri-e a válságstáb orvos tagjainak a véleményét az esetlegesen beszerzendő védőoltásról, annyit mondott, hogy egyelőre korai a védőoltás beszerzéséről beszélni, mivel eddig egyiknek a hatékonyságát sem bizonyították sehol a világban.
KORÁN ÉS SOKÁIG FERTŐZNEK
Átlagban a megbetegedettek 40 százalékánál alakulnak ki enyhe tünetek, szintén 40 százalékuknál közepesen súlyos tünetek lépnek fel, míg 20 százalékuknál súlyosak – ennek a populációnak az 5 százaléka kerül az esetek többségében válságos állapotba –, mondta szintén az SZRTV-nek nyilatkozva Marijan Ivanuša, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerbiai irodájának igazgatója. Mint hozzátette, a kezdetben elhangzó figyelmeztetéseknek köszönhetően, az idősek többnyire fegyelmezettek és betartják a javasolt óvintézkedéseket, míg a fiatalok kevésbé fogadják meg a javaslatokat, hiszen abban a tévhitben élnek, hogy náluk nem alakulhatnak ki súlyos tünetek. Az esetek többségében a fiatalok tünetei valóban enyhébbek, ám ha sok a fiatal fertőzött, akkor értelemszerűen körükben is többen lesznek azok, akiknek súlyos a klinikai kórképe, nyomatékosította Marijan Ivanuša, valamint kiemelte, hogy a jelenlegi kutatások értelmében a megbetegedettek már a tünetek kialakulását megelőző három napban fertőznek, ezért annyira nehéz megakadályozni a SARS-CoV-2 terjedését, hiszen az is fertőzhet, aki egészségesnek tűnik, illetve aki egészségesnek érzi magát. A tünetek kialakulását követően átlagban 1-2 hétig fertőz a páciens, ám arra is volt példa, hogy ennél tovább, tette hozzá a szakértő, majd kiemelte: „A vírus terjedése megfékezésének legjobb módszere a tesztelés, az elkülönítés és a betegek gyógyítása.” Egyelőre nincsen COVID-ellenes gyógyszer, sem védőoltás, nyomatékosította a szakértő, valamint arra is rámutatott, hogy a WHO soha nem állította, hogy a nyári hónapokban a vírus fertőző ereje csökken, sem azt, hogy eltűnik, hiszen a SARS-CoV-2 például a trópusi és a szubtrópusi térségekben a kezdetektől fogva igen aktív volt.
– Amikor az országok hatályon kívül helyezték a korlátozó intézkedések többségét, a vírus ismét elkezdett robbanásszerűen terjedni. A vírus meglehetősen stabil, nem állítanám, hogy növekedett volna a fertőzőképessége. Emberről emberre terjed, ezért kulcsfontosságú az emberek magatartása – fogalmazott Marijan Ivanuša.
|
Keretben: Újabb orvos hunyt el Újabb orvos hunyt el a COVID-19 szövődményei miatt. Nišben elhunyt Saša Seferović (59) altatóorvos, a Klinikai Központ aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának fő aneszteziológusa. A férfit tíz napja tartották lélegeztetőgép segítségével életben. A néhány nappal ezelőtti kimutatás értelmében az országban 570 egészségügyi alkalmazott fertőzött a koronavírus új típusával. Az Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének értesülései szerint a járvány kezdete óta eddig 18 orvos halt meg a fertőzés szövődményeinek következtében, közülük 15-en bizonyítottan a munkahelyükön fertőződtek meg. |
