Végéhez közeledik a búza aratása. A jelenlegi becslések alapján országos szinten 2,6 millió tonna összhozamra lehet számítani, ez 5-6 százalékkal magasabb a tavalyi szerbiai átlagnál.
Vukosav Saković, a Žita Srbije ügyviteli egyesület igazgatója a Beta hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy már nem kell sokat várni a végleges adatokig.
– Vajdaságban a búza aratása jóformán befejeződött, mindössze 2 százaléka nincs betakarítva a termésnek, Közép-Szerbiában ez az arány 10-12 százalék – jelentette ki Saković.
Minden valószínűség szerint a 2020. évre úgy emlékeznek majd a termelők, mint a rekordnagyságú eltérésekre a hozamot illetően. Egyes területeken 3 tonna kenyérgabona termet hektáronként, másutt akár 9 tonna is. Ez alapján az idei szerbiai átlaghozam 4,5 tonna hektáronként. Saković szerint a búza minőségét illető szélsőséges eltéréseket már többször tapasztalhatott az ország, de a hozam szempontjából ennyire végletes eltérések még soha nem fordultak elő.
– A kereskedelmi szempontokat illetően a búza minősége kifogástalan, ezt persze még a pékeknek és egyéb felvásárlóknak is alá kell támasztaniuk, mert a búza minőségét megállapító szempontok különböznek – közölte a egyesület igazgatója.
(Fotó: Ótos András)
A búza pillanatnyi ára Szerbiában 18,30– 19 dinár, ez Saković szerint 1 dinárral magasabb ár, mint a környező országokban. A kiszállítása viszont addig nem indul meg, amíg a világ többi részén nem emelkedik a búza ára, illetve, ha ez nem valósul meg, akkor a hazai árnak kell csökkennie.
A jelenlegi becslések alapján világ idei búzahozama 9 millió tonnával, azaz 1,3 százalékkal lesz magasabb. Oroszország, Kína, Kazahsztán, India nem panaszkodhat, Franciaország és Ukrajna viszont elvárások alatt teljesített.
Saković azt is elmondta, hogy azok a hazai termelők, akiknek kevesebb termett a hektáronkénti 3 tonnánál, sajnos veszteségre dolgoztak.
– A mezőgazdasági termelők legfeljebb 19 dinárt kaphatnak egy kiló búzáért, a vállalatok 17,30 dináros áron kereskednek a termény kilójával, tehát nem igazán lehet számítani feltörekvő mutatókra az árakkal kapcsolatban – mondta Saković.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Földművesek Független Egyesülete végrehajtó bizottságának elnöke szerint egy árnyalatnyival jobb a helyzet annál, mint amire számítottak.
– Az utolsó esők az aratás előtt még javítottak a termésen a kései búzafajtáknál, így a korábban várt hektáronkénti 4,2 tonna helyett sikerült elérni a 4,5 tonnás átlaghozamot – jelentette ki Jakšić.
Az egyesület elnöke továbbra is hangot adott elégedetlenségének a búza jelenlegi árával kapcsolatban. Szerinte ezek mellett az árak mellett még a befektetés sem térül meg. Legalább 21 dinárt kellene fizetni a kenyérgabona kilójáért, hogy haszon is származzon a sok munkából.
– Az igaz, hogy Szerbiában jelenleg a búza ára magasabb, mint bármelyik környező országban, de ennek így is kell lennie, mi vagyunk ugyanis az egyetlen ország, ahol már az aratás befejeződött és tárolókban a búza, másutt viszont, a legtöbb helyen még az aratás sem kezdődött meg, és csak azután kezd emelkedni a búza ára a világpiacon, miután befejeződik az aratás – magyarázta Jakšić.
Az egyesület elnöke azt is szóvá tette, hogy a mezőgazdasági termelők most már nem tudják eladni a terményt a Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságának, még akkor sem, ha az állam jobb felvásárlási árat ajánl fel. Nem voltak ugyanis hajlandók meghatározni még aratás előtt a felvásárlási árat, a búzatermelőknek pedig időközben el kellett raktározniuk a learatott terményt. A silókból elszállítani a búzát sokba kerülne, ennek a költsége az elraktározott kenyérgabona értékének az egy százalékát is elvinné, a szállítási költséget nem is számítva, ez azonban már nem lenne kifizetődő a gazdák számára.
