Országszerte mind több cég kérelmezi a munkások fizetett távollétének újabb 45 napos hosszabbítását – mondta Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének titkára. A legtöbb vállalat ugyanis a koronavírus-járvány első hullámának ideje alatt kollektív szabadságra küldte a dolgozóit, így már kihasználta a törvény által biztosított évi 90 napos fizetett távollét felét. A fertőzöttek számának növekedésével a munkaügyi minisztériumnál sok cég igényelte a második 45 napos igazolt távollét engedélyezését is. A legtöbb vállalat a termelés jelentős csökkenésére hivatkozik – ismertette a helyzetet a titkár. Mihajlović kiemelte, hogy ezáltal sokan újra 65 százalékos fizetést kaphatnak. A szövetség felmérése szerint, amennyiben nem javul a helyzet, őszig akár 250-300 ezer munkás kaphat felmondást Szerbiában.
(Fotó: Dávid Csilla)
A szakszervezeti titkár példaként a kragujevaci Fiat Chrysler autógyárat hozta fel, amelyben csupán néhány napja kezdtek el dolgozni a munkások, ám a vállalat vezetősége már a jövő héttől újabb kollektív szabadságot jelentett be. Az ott dolgozó 3500 munkás közül 3000-en maradnak ismét otthon. Mihajlović hangsúlyozta, hogy az autógyártás egyike azon gazdasági ágazatoknak, amelyeket világszerte leginkább érintett a járványhelyzet. Az alkatrészgyártók is bajban vannak, így sok befektető dönthet a szerbiai termelés megszüntetéséről. A problémák nem csak anyagi jellegűek: a kragujevaci fegyvergyár dolgozói közül 26-an fertőződtek meg, és további száz munkás kényszerült karanténba. Mivel az államnak nincsenek további eszközei a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére, számos cég indíthat csődeljárást régiónkban – figyelmeztetnek a szövetség szakemberei. Kiemelik, hogy a gyárak leállása az önkormányzatok működését is fenyegeti, hiszen jelentős bevételektől esnek el a csődeljárások miatt.
|
Elszegényedés fenyegeti a Nyugat-Balkánt A nyugat-balkáni államok megfelelő gazdaságélénkítő csomagokat vezettek be a pandémia első hullámának idején, ám többnyire kihasználták a lehetőségeiket – fejtette ki véleményét Trang Thuy Nguyen, a Világbank kutatási részlegének szakmunkatársa. A nemzetközi pénzintézet felmérése szerint ezen intézkedések nélkül legkevesebb 400 ezren kerültek volna a szegénységi küszöb alá, de a járványhelyzet folytatódása akár 950 ezer embert is létminimumra kényszeríthet augusztus végéig a régióban. A gazdaság ugyanis nagy károkat szenvedett el, a cégek és vállalatok leállása pedig olyan jövedelemhiányt okoz, amely a lakosság elszegényedéséhez vezethet – figyelmeztet Trang Thuy Nguyen. A szakember hangsúlyozta, hogy a térségben több millió család megélhetése függ a nyugati országokban dolgozó családtag jövedelmétől, amelynek hiánya tömegeket taszít a megélhetés pillérére. Itt az ideje, hogy ezeknek az embereknek a sorsáról a civil szektor és a nemzetközi szervezetek is gondoskodjanak – tette hozzá a Világbank szakmunkatársa. |
