2024. április 24., szerda
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Kazahsztánban még súlyosabb betegség terjed

Véget ért a rendkívüli állapot Franciaországban – Új horvát és görög óvintézkedések

Az új típusú koronavírus-világjárvány egyre nagyobb gondot okoz több európai országban, így Görögországban és Horvátországban is, ami miatt az ottani hatóságok új óvintézkedéseket vezettek be. A franciák és a norvégek közben enyhítettek a szigoron. A járvány kiindulópontjának számító Kína pedig arra figyelmeztet, hogy Kazahsztánban a koronavírusnál is súlyosabb betegség terjed.

Ismét Kínát bírálta az új típusú koronavírus-járvány miatt az amerikai elnök. Donald Trump szerint Peking leállíthatta volna a világjárványt, mégsem tette meg. Közölte: a koronavírus-válság súlyosan károsította az amerikai-kínai viszonyt. Kifejtette azt is, hogy emiatt jelenleg nem gondolkodik a januárban megkötött amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás újabb szakaszának megnyitásában.

A vírus eddig az Egyesült Államokban szedte a legtöbb halálos áldozatot (majdnem 140 ezret), a fertőzöttek száma is ott legmagasabb, a 3,5 millióhoz közelít.

Kína előzőleg arra figyelmeztetett, hogy a koronavírusnál is súlyosabb betegség terjed Kazahsztánban. A közép-ázsiai országban egy ismeretlen, tüdőgyulladást okozó kór eddig már több mint 1770 ember életét követelte. Néhány városban több száz esetet diagnosztizálnak naponta.

EZREK GYÜLEKEZHETNEK

Európában a koronavírus okoz egyre nagyobb gondot több országban. Franciaországban a járvány halálos áldozatainak száma már túllépte a 30 ezret, ám ennek ellenére szombaton véget ért az egészségügyi rendkívüli állapot. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy immár ötezer főig engedélyezett a gyülekezés, valamint a sport- és kulturális események rendezése.
A hatóságok azonban továbbra is óvatosságra intik a lakosságot. Jean Castex miniszterelnök mindenkit arra kért, hogy hordjon maszkot a járvány második hulláma elleni védekezés részeként. Az egészségügyi minisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetek visszaszorulása után a vírus gyorsabb terjedésének jelei érzékelhetők.

Becslések szerint már április közepe előtt a franciák 6,7 százaléka, vagyis csaknem 4,5 millió ember fertőződött meg a vírussal. Párizsban és az ország északkeleti részén több mint 10 százalékos volt az arány, míg a legkevésbé fertőzött Korzika szigetén alig 0,6 százalékos.

Norvégiában is lazítanak a szigorításokon. Szerdán megnyitják a határokat a legtöbb európai uniós ország turistái előtt; azokról a tagállamokról van szó, amelyekben – a norvég kormány szerint – már kielégítően alacsony a koronavírus-fertőzöttség szintje.

Portugália, Luxemburg, Magyarország, Románia és a Horvátország állampolgárai továbbra sem utazhatnak be a nem EU-tag Norvégiába.

SZIGORÚBB BEUTAZÁSI FELTÉTELEK

Régiónkban a horvátok vezettek be új óvintézkedéseket a fertőzöttek számának gyors növekedése miatt. Mától kötelező a szájmaszk az egészségügyi intézményekben, a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben.

Szigorúbbak a beutazási feltételek is. A nem uniós állampolgároknak péntektől 14 napos karanténba kell vonulniuk, PCR-teszt elvégzése esetén ez az idő egy hétre mérsékelhető. Kivételt képeznek azok, akik üzleti vagy más gazdasági érdekeltség miatt mennek Horvátországba, vagy mert ott ingatlanuk van. Ha turistaként érkeznek, a szállásfoglalásról igazolást kell felmutatniuk a határon. A rendelet nem vonatkozik az áruforgalomra, sem az átutazó külföldiekre.

Nem tiltották be a gyülekezést, sem új, sem általános korlátozásokat nem vezettek be, de az eddig eredményesnek bizonyult járványügyi intézkedéseket a válságstáb szigorúbban ellenőrzi. A rendezvények szervezőitől pedig elvárja, hogy nyilvántartást készítsenek a résztvevőkről és nagyobb figyelmet szenteljenek a járványügyi intézkedések betartására.

SZERB TURISTÁK IS MEGFERTŐZŐDTEK

Görögország is kilátásba helyezte az ellenőrzés megerősítését szárazföldi határain. Az intézkedés főleg a szomszédos államokból érkezőket érinti, mivel a térségben megnőtt a koronavírusos betegek száma, és több fertőzött érkezett a napokban az országba.

Görögországban a múlt hét elejéig hét szerb turista bizonyult koronavírus-fertőzöttnek. Részben ezért, részben pedig a Szerbiában regisztrált fertőzöttek számának növekedése miatt a görögök nemrég július 15-éig lezárták a határaikat a szerb állampolgárok előtt.

A határok június közepi megnyitása óta Görögország szúrópróbaszerű teszteket végez az oda érkező turistákon. A beutazóknak érkezésük előtt egy nappal kérdőívet kell kitölteniük, amely alapján eldöntik, hogy az országba lépéskor alá kell-e vetni magukat a vírustesztnek.

EGYRE TÖBB AZ OLASZ BETEG

Olaszországban Lazio, Emilia Romagna, Piemonte, Toszkána és Veneto tartományban is erősödött a járvány, egyre több a beteg. Lombardiában közben ismét megnyitották a szabadtéri szórakozóhelyeket, diszkókat.

Rómában azonban nagy a riadalom, hiszen június utolsó hetében négy repülőjárattal majd ezer bangladesi érkezet a városba; közülük egyet sem vizsgáltak meg, és nem is helyeztek karanténba. Az ellenőrzés csak múlt hétfőn kezdődött meg, másnap pedig felfüggesztették a Bangladesből érkező repülőgépek fogadását.
Az olasz kormány közben bejelentette a járvány miatti vészhelyzet meghosszabbítását az év végéig. Az országban ugyanis a vírus miatt elhunytak száma már meghaladja a 35 ezret.

A koronavírus nyomta rá a bélyegét a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján szervezett szombati megemlékezésre, amelyen a járvány miatt sokkal kevesebben vettek részt, mint a korábbi években. Az emberek a szervezők kérésére maradtak távol. A külföldi vezetők csak videóüzenettel rótták le kegyeletüket, delegációk és diplomaták sem voltak jelen. A megemlékezés keretében kilenc újonnan azonosított áldozatot helyeztek végső nyugalomra, és ezzel 6652-re nőtt a város melletti Potočariban eltemetett áldozatok száma.

Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban kivégeztek. A vérengzést, amelyet a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette. (Forrás: MTI)