Az új kínai állambiztonsági szolgálat irodájának hongkongi megnyitóját számos rendőr biztosította (Fotó: AP via Beta)
Megnyitotta irodáját Hongkongban a kínai állambiztonsági szolgálat. Tegnaptól így már hivatalosan Peking emberei (ügynökei) is felügyelik a területet, sőt a városi hatóságok tudta és beleegyezése nélkül saját akciókat is végrehajthatnak egy új törvény alapján a hongkongiak ellen. Sokak szerint a város ezáltal elveszítette autonómiáját és demokratikus jogrendjét, holott Kína korábban 2047-ig szavatolta azt.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg Hongkongban azt az irodát, amelynek – a Pekingben kiválasztott – munkatársai a június 30-ától hatályos nemzetbiztonsági törvény betartásáért, illetve alkalmazásáért felelnek. Lényegében a kínai állambiztonsági szolgálat fiókintézetéről van szó, amelynek emberei a városi hatóságok megkerülésével is végrehajthatnak akciókat. Ez talán nem is annyira meglepő, hiszen a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt is a helyi parlament kihagyásával fogadták el Pekingben, a hatalmat gyakorló kommunista párt utasítására.
A törvény azért született, hogy véget vessen annak a tiltakozássorozatnak, amely tavaly márciusban kezdődött Hongkongban. A tüntetők kezdetben a Peking-barát helyi kormányt ostorozták, ám idővel Kína-ellenes jelszavakat hangoztattak és követelték Hongkong függetlenségét is.
A város kereskedelmi negyedében, a korábbi tüntetések népszerű helyszínén, egy 33 emeletes toronyházban (volt szállodában) kialakított kínai nemzetbiztonsági iroda tegnapi átadásán megjelent annak vezetője, Cseng Jen-hsziong és Carrie Lam is, Hongkong kormányzója, mindketten Peking elkötelezettjei. Az előbbi a megnyitón védelmébe vette a törvényt, s közölte: emberei nem sértik meg a hongkongiak jogait.
Nemrég a városban megalakult egy bizottság is, amely a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos feladatokat látja el, ám tevékenységét teljes titokban végzi majd Lam elnökletével, akinek a munkáját (főtanácsadóként) Luo Huj-ning, a kínai kormány hongkongi képviseleti irodájának vezetője segíti. A bizottság feladata a város életének és politikájának figyelemmel kísérése, a helyzet értékelése, valamint a fontosabb műveletek koordinálása.
Lam szerint az új törvény „viszonylag enyhe”, a hongkongiak pedig „fenyegetés és támadás nélkül gyakorolhatják” (szabadság)jogaikat.
A törvény bírálói nem értenek egyet vele. Azzal érvelnek, hogy a jogszabály felhatalmazza Pekinget arra, hogy erősítse fennhatóságát és befolyását Hongkongban, illetve mielőbb átvegye az ellenőrzést felette. A város eddig saját autonómiával, törvényhozással, rendőrséggel és egyéb hatóságokkal rendelkezett.
Az Egyesült Államok katasztrofálisnak minősítette a jogszabályt. A törvény értelmében bevezetett legújabb intézkedéseket (a kommunistákat bíráló iskolai könyvek eltüntetését) kommentálva Mike Pompeo amerikai külügyminiszter megjegyezte: Peking folytatja „a szabad Hongkong szétrombolását”.
A 7,5 millió lakosú város 1997-ben került vissza Kínához brit fennhatóság alól. Az átadásról korábban aláírt megállapodás értelmében az „egy ország, két rendszer” elve alapján 2047 végéig kiterjedt autonómia, s az azzal járó többletszabadság illeti meg. A helyiek szerint e jogkörök most megsemmisültek, mert Peking – a nemzetbiztonsági törvénnyel – szigorú ellenőrzés alá vonta a várost, amelynek az autonómiája így már csak papíron létezik.
A hatóságok viszont azt állítják, hogy mindazok, akik szeretik Kínát, örülnek az iroda megnyitásának. Hongkong kormányzója is alaptalannak tartja az aggodalmakat. Szerinte a törvény csak egy maroknyi bűnöző ellen irányul, és a lakosság elsöprő többségének védelmét szolgálja, következésképpen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabadságjogok ezután sem sérülnek.
A lakosság félelme azonban nem alaptalan, a hatóságok – az új törvényre hivatkozva – ugyanis már embereket tartóztattak le csupán azért, mert transzparenseken a hatalomnak nem tetsző bírálatokat fogalmaztak meg (Hongkong szabadságát követelték).
A jogszabály a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő bűncselekmények négy kategóriáját bünteti. A paragrafusok értelmében akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik a Kínától való elszakadást követelik, a hatalom aláásására irányuló megmozduláson vesznek részt, külföldi erőkkel szövetkeznek és terrorista akcióban (például autóbuszok megrongálásában) vesznek részt.
A törvény biztosítja azt is, hogy Peking bírókat küldjön a városba és ott saját rendőröket állomásoztasson. Lehetővé teszi azt is a hatóságoknak, hogy utasítsák az internetes kiadókat, a közösségi oldalakat és az internetszolgáltatókat a kifogásolt tartalmak törlésére, továbbá weboldalak blokkolására és elektronikus eszközök lefoglalására. A Hongkongba telepített nemzetbiztonsági iroda bizonyos bírósági ügyek tárgyalását Kínába is áthelyeztetheti.
