Fél évvel elhalasztotta szerbiai befektetését a repülőgépmotorokat gyártó német üzemóriás, az MTU. Mint közölte, a koronavírus-járvány miatt döntött így. A cég tavaly júniusban hozta nyilvánosságra, hogy Újpázován épít gyárat, és akkor bejelentette, hogy tervei szerint az új létesítményben 2022 elején kezdődhet meg a termelés. Az időpont immár nyilvánvalóan eltolódik. Egy másik hír szerint leállította a termelést a szendrői (smederevói) vasművek egyik magaskohójában a kínai HBIS. Közölte: a kohót akkor helyezik ismét üzembe, „ha erre megteremtődnek a piaci feltételek”. A cég illetékese a Tanjugnak elmondta: az európai acélkvóták és az acél iránti kereslet megcsappanása miatt kényszerültek erre a lépésre, üzletfeleik ugyanis a világjárvány következtében visszafogták a termelést. A HBIS kénytelen volt a pillanatnyi helyzethez igazodni.
Gazdasági szakértők szerint ezek a szerbiai beruházásokban érdekelt külföldi cégeknek a koronavírus-járvány miatti első lépései, de sajnos nem az utolsók. Várható volt a magáncégek ilyen politikája, hiszen globális szinten csökken a kereslet és a jövedelem, következésképpen kevesebb lesz a befektetés és az új munkahely, szerényebb a költségvetés, és korlátozottak a lehetőségek az ország gazdasági fejlődésére. A Blic biznis arra emlékeztet, hogy tavaly szeptemberben a közvetlen külföldi beruházások tekintetében Szerbia 4,1 milliárd dollárral az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) a 2019-ben eszközölt beruházásokról szóló jelentése szerint a legjobb volt a térségben. „Ma nincs olyan gazdasági ágazat, melyet ne károsítana a járványhelyzet, és nincs gazdálkodó, akinek az utóbbi hónapokban ne csökkent volna a jövedelme. Ezért most nem kell új beruházásokra számítani, és nem reálisak a gazdasági bővülésre vonatkozó becslések” – fejtette ki véleményét Milan Kovačević beruházási konzultáns. Mint fogalmazott, „egy beruházás sohasem tekinthető befejezettnek, amíg a gyár termelni nem kezd”, és biztosan lesznek cégek, amelyek leállítanak bizonyos megkezdett projektumokat nemcsak minálunk, hanem világszerte.
– A közvetlen külföldi beruházások jelentős tételt képeznek Szerbia költségvetésében, márpedig az idén nem lesz annyi belőlük, amennyire számítottunk. Közben terven kívül elköltöttünk kétmilliárd dinárt a gazdaság megsegítésére, újabb, drága külföldi adósságot csináltunk, a polgároknak pedig szétosztottuk a 100-100 eurót. A vírus gazdasági pandémiát is okozott, a világnak alacsonyabb életszínvonalra kell átállnia, a polgárok viszont – főképpen a lakosság legérzékenyebb részei – az új viselkedési modelleket sokkal könnyebben elfogadják, mint az életszínvonal süllyedését – mondta Kovačević.
Hasonlóan gondolkodik Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára is, aki szerint válság idején nehezen jönnek létre új beruházások. A külföldi befektetők még jóval biztonságosabb helyzetben is akár csupán egy kisebb akadály miatt képesek elállni eredeti terveiktől, most viszont valóban nincs okuk az optimizmusra – nemcsak Szerbiában, hanem máshol sem.
– Sebezhető gazdaság a miénk, és azt hiszem, nagy nehézségeink lesznek a külföldi beruházókkal. A nálunk már működő külföldi cégeknek többnyire nincs saját végtermékük, hanem ismert vásárló számára dolgoznak, mint pl. a kábel- vagy autóalkatrész-gyártók. Ők a nemzetközi partnerektől függnek, de mivel a gépkocsiipar pillanatnyilag nagy bajban van, nem sok munkájuk lesz a szerbiai gyáraknak sem – magyaráza Savić. Szerinte nincs kizárva, hogy a szerbiai gazdasági növekedés nagyobb visszaesést mutat majd, mint 2014-ben, amikor 7,6 százalékos csökkentés jegyeztek.
