Fotó: MTI
Két miniszterelnök, a magyar és a szlovén, valamint egy államfő, a szerb is részt vett ma a Polgári Magyarországért Alapítvány Európa cenzúrázatlanul címmel megrendezett online konferenciáján. A beszélgetést François-Xavier Bellamy, a francia Republikánusok európai parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője, ismert konzervatív filozófus vezette.
EURÓPA VISSZAVONULÓBAN
Az Európai Unió (EU) szükségleteire fókuszáló stratégiára van szükség, a valódi kihívást a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítése jelenti – mondta Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában az online nemzetközi konferencián.
A magyar kormányfő kiemelte: a problémát az jelenti, hogy az elmúlt években, a válságok idején, az EU mindig taktikai megközelítést követett, reaktív válaszokat adott. Taktika helyett azonban stratégiára van szükség, és proaktív válaszokra – jelentette ki.
Hozzátette: reméli, hogy az új európai stratégia kialakításában és megvalósításában az Európai Néppárt lesz a motor.
Hangsúlyozta, Európa visszavonulóban van, ezt tények támasztják alá: rosszabbul teljesít a reprodukciós ráta, a védelmi kiadások és a világgazdasági súlya tekintetében is. Továbbá a hatalmi egyensúly is megváltozott Európában, hiszen 30 éve a francia–német tengely volt meghatározó, és emellett Nagy-Britannia képviselte a nemzetek Európáját. Ez biztosított egy olyan egyensúlyt, amely akkor is megvolt, amikor a közép-európai országok csatlakoztak az unióhoz – mutatott rá. Ma azonban Franciaország súlyosan el van adósodva, Nagy-Britannia kilépett, és Németország újra az erős tagállam, amelytől mindenki a megoldást várja, amikor nehézségek merülnek fel. Ez az új hatalmi realitás Európában – jegyezte meg.
A miniszterelnök felidézte: három válság volt Európában az elmúlt időben, a pénzügyi és a migrációs válság, most pedig a koronavírus-járvány. Mindegyiket másként kezelték a kontinens két felén – fűzte hozzá. Közölte: a pénzügyi válság idején Nyugaton a jóléti állam megmentése volt a cél, míg Közép-Európában, főleg Magyarországon a munkaalapú társdalom volt a válasz. A migrációs válságot illetően Nyugaton a demográfiai problémákat bevándorlással akarták megoldani, Közép-Európában viszont nem akarták más civilizációk problémáit idehozni – mondta.
Hangsúlyozta: az is baj, hogy miközben Európa képtelen megoldani a saját gondjait, meg akarja oldani a világ problémáit, és elő akarja írni a nemzetközi partnereinek, hogyan vezessék az országukat. Kijelentette: véget kell vetni ennek a gyakorlatnak, és vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, hogy Európának elsősorban a saját belső gondjaira kell koncentrálnia, és legfeljebb csak ezt követően adhat tanácsot másoknak.
Orbán Viktor szerint két különböző koncepció van az európai vitákban. Az egyik oldalon a liberális, baloldali, progresszív, félig marxista elképzelés áll, amely a multikulturalizmust, a migrációt támogatja; ez családellenes, a nemzetek és nemzetállamok ellen van, és számára a keresztény társadalmi tanítások irrelevánsak – sorolta. Hozzáfűzte: a másik elképzelés alapja az örökölt keresztény kultúra, ez a koncepció antikommunista, elkötelezett a családok mellett, és a nemzeti identitást értékként kezeli.
A miniszterelnök feltette a kérdést, hogyan lehet egyben tartani az EU-t ilyen különbségek mellett. Válasza szerint ez csak akkor lehetséges, ha a Nyugat nem kényszeríti rá nézőpontját Közép-Európára, ha a különbségeket tiszteletben tartják, elfogadják. Alapfeltételnek nevezte, hogy a közép-európaiaknak ne mondják meg, hogyan éljék az életüket.
Orbán Viktor méltatta a konferencia két másik felszólalóját – Aleksandar Vučić szerb elnököt és Janez Janša szlovén kormányfőt –, kiemelve: nagyszerű hazafiak, akik sok energiát fektettek a nemzetük szabadságáért és szuverenitásáért folytatott küzdelembe. Közép-Európában sok olyan politikus van vezető pozícióban, aki aktívan részt vett Európa átalakításában, a kommunizmus lebontásában, Nyugaton azonban csak Angela Merkel német kancellár ilyen – mondta a magyar miniszterelnök.
NAGYOBB SZEREPET AZ EU-NAK
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök kiemelte, hogy a mostani egészségügyi válság megmutatta, mennyire sérülékenyek vagyunk.
Ő is említette a migrációt, amelyre – mint mondta – mindig nagyon kell figyelni. Hangoztatta a biztonsági kérdések jelentőségét, és kitért a gazdaságvédelemre is. Utóbbiról úgy vélekedett, hogy a jobbközép európai politikai pártoknak ebben fontosabb szerepük van, mint valaha. Meg kell óvni a kis- és középvállalkozásokat, mert ha nem így teszünk, akkor mindent elveszíthetünk – jelentette ki Aleksandar Vučić.
Megjegyezte, hogy bár a gazdasági mutatószámok romlottak a járvány miatt, ők elégedettek a teljesítményükkel.
A szerb államfő szintén kiemelte, hogy vakcina nélkül nem lehet legyőzni a koronavírust, az oltóanyagra pedig egyelőre nincsen kilátás. Ugyanakkor sok minden mást tenni lehet – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy jobban együtt kell működni biztonsági kérdésekben.
Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktorral kölcsönösen tisztelik egymás politikáját, a legjobb szomszédok lettek, a lehető legjobb kapcsolattal.
Európának meg kell értenie, hogy mi történt a Brexit után. Az EU-nak nagyobb szerepet kell kapnia, nem csupán bürokratikus kérdésekre összpontosítva – mondta Aleksandar Vučić, hozzátéve: az állampolgárok nem papírokat akarnak látni, hanem hús-vér embereket, akikben bízni tudnak, akik megoldják a problémáikat.
Úgy vélekedett, hogy tisztelni kell más nemzetek döntéseit, választási eredményeit, nem pedig vádolni a másutt élőket csak azért, mert eltérően gondolkodnak.
A szerb köztársasági elnök azt hangoztatta, hogy ők egy erős Európához akarnak csatlakozni, amelynek ütőképes a hadserege.
FELBORULT UNIÓS ERŐEGYENSÚLY
Az Európai Unió létrejöttének egyik oka az erőegyensúly elérése volt a kontinensen, a britek kilépése (Brexit) azonban jelentős mértékben felborította ezt, ezért új egyensúlyra van szükség – hangoztatta Janez Janša szlovén miniszterelnök szerdán a Polgári Magyarországért Alapítvány Európa cenzúrázatlanul című angol nyelvű online nemzetközi konferenciáján, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő Facebook-oldalán is közvetítettek.
Janez Janša azt mondta, hogy 15-16 éve mindenki kedvezően és optimistán tekintett az unióra, ma azonban az emberek realistábban látják a helyzetet. Bár sok pozitív fejlemény történt, rengeteg kihívás is érte az EU-t. Példaként említette az európai alkotmány elfogadásának kudarcát, a pénzügyi-gazdasági válságot, a 2015-ös – szavai szerint sokkolóan ható – migrációs válságot, valamint az idei koronavírus-járványt is.
Úgy vélekedett, hogy a britek kilépésről szóló döntéséhez aktívan hozzájárult egyes európai intézmények téves megközelítése a migrációs krízis idején. Az EU sikere most főként azon múlik, hogy milyen választ ad a Brexitre – hangoztatta.
A schengeni határokat ki kell terjeszteni, az uniót pedig bővíteni kell a nyugat-balkáni országokkal – mondta a szlovén miniszterelnök, aki szerint ez a stratégiai válasz a britek kilépésére.
A koronavírus-járványról szintén úgy vélekedett, hogy egyes globális intézmények súlyos kudarcot vallottak a kezelésekor.
Janez Janša megjegyezte, hogy már dolgoznak a gazdasági következmények, nehézségek megoldásán.
Úgy vélekedett, hogy amíg nincs hatásos vakcina a koronavírus ellen, addig csak akkor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba, ha bevezetnek egy olyan digitális alkalmazást, amely képes követni a járvány útját. Így a turizmus legalább részben kilábalhat a válságból – állapította meg.
A szlovén miniszterelnök szerint ezekben a nehéz időkben éppen a mostanihoz hasonló, cenzúrázatlan beszélgetésekre van szükség. Európának ügyesebben kell meghatároznia, hogy mely intézkedések működnek, és melyek nem – tette hozzá.
A legfontosabb belső stratégiai kérdésnek Janez Janša a demográfiát nevezte. Ha nincsen népesség, amely osztja az európai kulturális értékeket, akkor minden elveszett – jelentette ki.
Megjegyezte, hogy egyes politikai erők kritizálják a családot, a nemzetet. Ezzel a támadással szemben egységesebb fellépésre van szükség, hiszen több forog kockán, mint az európai intézmények vagy az EU jövője – mondta a szlovén miniszterelnök.
