2024. április 25., csütörtök

Súlyos recesszió fenyegeti az EU-t

Majdnem egy százalékkal rontotta az EU gazdasági növekedéséről tavasszal közölt becslését az Európai Bizottság (EB). A hét elején ismertetett előrejelzéséből már az derül ki, hogy az Unió gazdasága – a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt – az idén (átlagban) 8,3 százalékkal csökken (s nem 7,4 százalékkal, miként azt nemrég Brüsszelben feltételezték), ám jövőre 5,8 százalékkal erősödik, a korábban becsült 6 százalék helyett.

A legújabb előrejelzés szerint az eurózóna gazdasága még a tavasszal becsült 7,75 százalékos, rekordmértékű éves visszaesésénél is nagyobb bajba kerülhet. Az EB ugyanis arra számít, hogy a közös uniós pénzt használó tagországokban a gazdaság átlag 8,7 százalékkal zsugorodik ebben az évben, 2021-ben azonban várhatóan már 6,1 százalékkal növekszik, ami még így is 0,4 százalékkal elmarad a nemrég feltételezett 6,5 százaléktól.

Valdis Dombrovskis EB-alelnök szerint az EU (gazdasága) továbbra is veszélyes vizeken evez, és sok kockázattal kell számolnia. Közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy országonként eltérő lesz a kilábalás üteme.

A májusi és júniusi adatok alapján az EB úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdaság talán már túljutott a legrosszabbon. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a feltételezettnél többen veszítik majd el állásukat, és a fizetésképtelenné váló cégek száma is megnő.

Az EU főhatalmának számító Németország ennek ellenére bizakodó: arra számít, hogy házon belül hamarosan véget ér a gazdaság mélyrepülése, és legkésőbb októbertől ismét növekedési pályára áll. A Merkel-kormány gazdasági minisztere szerint ennek érdekében elsősorban a fogyasztást (belső keresletet) kell ösztönözni, és meg kell akadályozni a német cégek tömeges csődjét, illetve a munkahelyek megszüntetését. Peter Altamaier az erre irányuló állami intézkedések között említette azt a – július 8-án elindult – 25 milliárd eurós programot, amelynek segítségével akár 150 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az egyéni vállalkozók, valamint a kis- és középvállalatok.

A keresletnövekedést az általános forgalmi adó július 1-jén történt csökkentése és egyéb megoldások – köztük az elektromos autók vásárlásához biztosított, darabonkénti 9000 eurós kormányzati kedvezmények – szolgálják.

A Merkel-kabinet több programot is jóváhagyott a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, és finanszírozásukra már kétszer átdolgozta az idei költségvetést.

A recessziót Németországban azonban még így sem lehet elkerülni. Altmaier szerint az idén a német bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem hat százalékkal csökkenhet, jövőre viszont már öt százalék feletti növekedés várható.

Hasonlóan alakulhat a munkanélküliség is. A járvány miatt állás nélkül maradók száma októberben lehet a legmagasabb, de már novemberben fokozatos javulás várható a munkaerőpiacon. A kormánynak az célja, hogy 2022-re helyreálljon a járvány előtti állapot, s fokozatosan megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság az országban. Altmaier optimista, hiszen – mint egy lapinterjúban megjegyezte – hazájában eddig jóval kevesebben veszítették el az állásukat a járvány miatt, mint sok másik uniós tagállamban. Június végén 2,853 millió állásnélkülit tartottak nyilván Németországban, ami azt jelenti, hogy a múlt hónapban 6,2 százalékos volt a munkanélküliség, 1,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.