Akárcsak az előző két hónapban, az erre igényt tartó mintegy 232 000 vállalat 1.042.114 munkása számára fizetik be mától az államkasszából a minimálbért, öszesen 31 milliárd dinárt. A mikro-, kis- és közepes cégek dolgozóinak 30 000 dinárt, a nagyvállalatok munkásainak ennek az összegnek a felét utalja át a Pénzügyminisztérium. A koronavírus-járvány miatti anyagi nehézségek áthidalására szánt, összesen 5,1 milliárd eurós mentőcsomag részeként az állam munkásonként három minimálbérrel támogatja a cégeket; az elsőt május 7-én, a másodikat június 4-én juttatták el a vállalatok folyószámláira.
A Pénzügyminisztérium tegnap közölte, hogy a válság kezdete óta közvetlen juttatások és adókedvezmények formájában az állam a gazdaságnak és a polgároknak 278,64 milliárd dinárral segített. Részletezte, hogy a legújabb adatok szerint a Fejlesztési Alapon keresztül már 1061 hitelt hagytak jóvá 6,12 milliárd dináros összegben. Adó- és járulékfizetési haladék címén 105,88 milliárd dináros segítséget nyújtottak a gazdaságnak, a minimálbérekre pedig kb. 800 millió eurót fizettek ki.
A kormány továbbra is rendszeresen figyelemmel kíséri a térségben és a világon alkalmazott serkentő intézkedéseket. „Ez nemcsak a kínálat, hanem a kereslet válsága is. Serkentenünk kell a keresletet is, mert mit sem ér, hogy az államok hatalmas mennyiségű pénzt ömlesztenek be, ha a másik oldalon ezt a pénzt csak halmozzák, csak takarékoskodnak. Ezzel felbomolhat a gazdasági egyensúly, és világszerte máris észlelhető egy ilyen irányzat. Szükségünk van tehát kezdeményezésekre, olyan vállalkozásokra, amik üzleti megoldásokat kínálnak az új körülmények közepette. Nem marad más hátra, mint hogy a gazdaság alkalmazkodjon az előállt helyzethez” – mondta Siniša Mali pénzügyminiszter. Szerinte az állam eddig jól végezte dolgát, s ezt a Nemzetközi Valutaalap is megerősítette. Most „közös harc” következik a meglevő munkahelyek megőrzéséért.
Noha korábban történtek utalások arra, hogy az állam szükség esetén máskor is segíthet ilyen módon, Aleksandar Vučić államfő a múlt héten több ízben is egyértelművé tette: kimerítették a költségvetés erre fordítható tartalékait, eljött a pénzcsomag formájú segélyek lezárásának ideje, mert roppant nagyok a járvány miatti kiadások. Az elnök előbb az RTS múlt csütörtöki műsorában, majd szombaton a batajnicai repülőtéren jártakor jelentette ki: nem lesz újabb gazdaságmentő csomag, mert azzal veszélybe sodornák a stabilitást és a közadósság mértékét. „Nem tud az állam több pénzt adni a gazdaság megsegítésére. Ha erre még többet fordítana, azzal a stabilitást és az államadósság arányát veszélyeztetné, én viszont azt ígértem a népnek, hogy a közadósság nem lépi át a bruttó nemzeti össztermék 60 százalékát, vagyis a Maastrichtben megszabott szintet (amely még lehetővé teszi a rendezett államháztartást és a fenntartható gazdasági növekedést)” – mondta az elnök.
A megnehezült gazdálkodás miatt a vállalatok azt javasolták, hogy második körben segítsen nekik az állam még három minimálbérrel, és hogy hatályban maradjon a hiteltörlesztési halasztás is, de csak a legveszélyeztetettebb ágazatokban. Zoran Drakulić, a Privrednik üzleti klub elnöke Angela Merkel német kancellár véleményére is hivatkozva a Politikának úgy nyilatkozott: most nem az eladósodás mértékét kell nézni, nem a takarékoskodást kell előtérbe helyezni, hanem a gazdaság megmentését, de az újabb minimálbérek kifizetésénél szelektálni kell. Egészen más a véleménye Nikola Altiparmakovnak, a Pénzügyi Tanács tagjának, aki arra figyelmeztetett, hogy körültekintőbbnek, takarékosabbnak kell lennünk, a közadósság Szerbiában nem lépheti át a 60 százalékos szintet. A minimálbér-program szerint a munkáltatók október végéig nem mondhatnak fel az alkalmazottaknak, de a közgazdász szerint „nyomásra mindenképpen számítania kell az államnak, hiszen a cégeknek októberig is ki kell fizetniük a béreket, adókat, járulékokat”.
