Szentpéterváron is sokan tüntettek, és szólítottak fel a referendum bojkottjára, ám a jelek szerint hiába
Moszkvában és Szentpéterváron kisebb csoport tüntetett az alkotmánymódosító népszavazás ellen, amely ettől függetlenül sikeresen befejeződött. Kellő többség támogatta az alaptörvény átírását, amely 206 változást eredményezett. A legfontosabb újítás mégis az, amely lehetővé teszi Vlagyimir Putyin elnök mandátumának – választások útján történő – meghosszabbítását akár 2036-ig.
Egy hétig tartott az orosz referendum az új alkotmányról, amelyet a szövetségi és mindegyik régiós parlament nemrég már megszavazott, sőt több másik illetékes testület is rábólintott. Bár ez önmagában is elég lett volna ahhoz, hogy hatályba lépjen a módosított alaptörvény, Vlagyimir Putyin elnök ragaszkodott a népszavazáshoz, amelyet eredetileg áprilisban tartottak volna, ám a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.
A szerdán este véget ért voksoláson a választásra jogosultak 65 százaléka vett részt, és nem okoztak csalódást a hatalom számára: a szükséges kétharmados többséget meghaladva, 78 százalékuk támogatta az alkotmány megváltoztatását. A Kreml tegnap nagy sikernek nevezte az eredményt.
Az ellenzék viszont „csúfos színjátéknak” minősítette a voksolást, és a legelszántabb bírálók közül – Moszkvában és Szentpéterváron – többen is tüntettek ellene. Szerintük semmi szükség nem volt a szavazásra, hiszen a legfontosabb állami testületek előzőleg már jóváhagyták az új alaptörvényt, amely a héten ráadásul már kinyomtatva a könyvesboltokban is megjelent, napokkal a referendum befejezése előtt.
A módosításoknak köszönhetően 206 helyen változott az 1993 óta érvényes (jelcini) alkotmány, amelynek új változata utal az ország keresztény hagyományaira, védi a férfi és a nő házasságát, de tiltja az azonos neműekét, miközben a gyermekek védelmét jelöli meg az állami politika legfontosabb céljának. Előírja továbbá a nyugdíjak inflációkövető emelését, miként azt is, hogy a minimálbér nem lehet kisebb a létminimum összegénél.
A módosításokkal valamelyest változik a hatalmi ágak erőviszonya is: a szövetségi parlament nagyobb beleszólást kap a kormányfő és a miniszterek kiválasztásába, ám a fegyveres testületek miniszteri rangú vezetőit az államfő jelöli ki. A kormányzóságok és helyi önkormányzatok jogköreit megnyirbálják.
Az új alkotmány ugyanakkor megköveteli, hogy a fontos tisztséget betöltő személyek nem lehetnek kettős állampolgárok, és letelepedési engedélyük sem lehet másik országban. Államfő pedig csak az lehet, aki megválasztása előtt 25 évig nem élt külföldön.
A legfontosabb módosítás mégis az, amely eltörli az elnök újraválaszthatóságának időbeli korlátozását. Oroszországban az államfői tisztséget eddig legfeljebb két egymást követő cikluson át tölthette be egyazon személy. A régi alaptörvény értelmében Putyinnak 2024-ben mindenképp át kellett volna adni az elnöki széket valaki másnak.
Az új alkotmány azonban semmissé nyilvánítja, „lenullázza” a hivatalban lévő államfő eddigi mandátumait, egyszersmind előírja, hogy az új ciklusok számlálását 2024-ben elölről kell kezdeni. Épp abban az évben, amikor lejár Putyin jelenlegi (immár negyedik) elnöki megbízatása.
Az ellenzék, de mások is, köztük ismert orosz művészek és értelmiségiek, leginkább az államfői tisztségre vonatkozó részt kifogásolják a megváltoztatott alkotmányban. Szerintük ugyanis a módosítások fő célja, hogy Putyin – ha úgy akarja – 2024-ben is indulhasson a következő elnökválasztáson, és hatalmon maradhasson. (Az alaptörvény többi részére vonatkozó változtatásokat puszta figyelemelterelésnek tekinti az ellenzék és a társadalom tájékozottabb része is.).
Putyin 2000-ben lett először Oroszország elnöke, és azóta gyakorlatilag ő irányítja hazáját, hol a jelenlegi tisztségéből, hol kormányfőként. Ha 2024-ben ismét jelölteti magát és megválasztják, további hat évig maradhat hivatalában. Ám ha ennyivel sem éri be, még egy mandátummal hosszabbíthat; újraválasztása esetén 2036-ig lehet elnök, azaz 83 éves koráig. Ebben az esetben eldicsekedhetne azzal, hogy 36 évig vezette megszakítás nélkül az országát.
