2024. március 28., csütörtök

Slavko Štimacot díjazzák Zomborban

Július 10-én kezdődik a Zombori Filmfesztivál

A filmfesztivál vendége lesz Slavko Štimac legendás színész, akinek az idén a rendezvény tiszteletbeli Bosnyák Ernő-díját is átadják életműve elismeréseként. A szerb színész 12 évesen a Magányos farkas (Vuk samotnjak) című filmben debütált, majd játszott a Zimovanje u Jakobsfeldu (1975), 1976-ban pedig a Kisréti szállás (Salaš u malom ritu) című filmekben is. A nyolcvanas években játszotta az egyik legjelentősebb alakítását Emir Kusturica Emlékszel-e Dolly Bellre ( Sjećaš li se Doli Bel) filmben, de ebben az évtizedben jelentős alakításai voltak a Ko to tamo peva és Varljivo leto 68 kultuszfilmekben is és a térség egyik legjobb színészeként kezdik számon tartani. A kilecvenes és a kétezres években Emir Kusturica Underground és Život je čudo filmjeiben is főszerepet kapott. Manapság az Ubice mog oca című népszerű televíziós sorozatban látható.

A III. Zombori Filmfesztivált ünnepélyesen július 10-én, pénteken este nyolc órakor a nyugat-bácskai város városházájának oszlopcsarnokában nyitják meg. Ugyanezen az estén kilenc órakor kezdődik a fő program, amelyen a Hotel Beograd orosz és szerb kooprodukcióban készült filmet vetítik. A fesztiválon négy válogatásban ( Fő program, Kultikus klasszikusok, svéd és norvég filmek panorámája és Nosztalgia) 11 alkotás lesz látható. A fesztiválon a legjobb filmek Bosnyák Ernő- (Ernest) díjban részesülnek, amelyekről a Marija Bergman színésznő, Feđa Stojanović színész és Feti Dautović producens dönt majd.

A fesztivál díját Bosnyák Ernőről, a vajdasági filmművészet egyik kiemelkedő úttörőjéről nevezték el a fesztivál szervezői. Bosnyák Ernő 1876-ban született Zomborban. Nyomdásznak tanult, 1892-ben megkapta mesterlevelét, s ezután nekivágott a világnak. 14 évet töltött külföldön, legtöbbet Párizsban, ahonnan 1906-ban tért vissza Zomborba, magával hozott egy Léon Gaumont-filmvetítőt is, s nyomdász szakmájához megfelelően egy sor nyomdatechnikai újítást. Hazatérése után nyomdász szakmáját nem feledve lapkiadásba kezdett és a színház termében mozit indított. Előtte Zomborban csak vándormozik működtek, az ő mozija az első állandóan működő mozi. A moziban vetített filmek legnagyobb része híradó jellegű anyag. Felveszette a kapcsolatot a Kristansen nevű forgalmazóval, segítségükkel Max Linder filmekhez jut, amelyek saját bevallása szerint „a közönséget hallatlanul lelkesítették”. Rendezőként 1908 és 1914 között elkészítette a Szerbek, németek, magyarok és ruszinok játékai és szokásai filmet, de filmet alkotott  Rákóczi Ferenc emlékművének leleplezéséről Zomborban (1912), s 1923 -ban az ő keze alól kerültek ki az Első Jugoszláv Filmgyár próbafelvételei is. 1963-ban hunyt el Zomborban.