Nemrégiben a Magyar szó hasábjain három Tisza menti község megszűnt labdarúgóklubjairól emlékeztünk meg, mostani írásunk témája pedig azon egyesületek egész sora, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadkai község területén működtek, manapság viszont már csak az idősebb korosztály emlékezetében élnek.
Szabadkán és vonzáskörzetében a II. világháborút követően alaposan átrendeződött a futballtérkép, az új hatalom egy sor „bűnös” klubot megszüntetett, vagy jobb esetben átnevezett, majd a 40-es évek végétől egymás után alakultak meg az új egyesületek, amelyek szinte mind gyári alapításúak voltak: a Sever és a Partizan 1948-ban, a November 29. 1949-ben, a szabadkai Bratstvo 1951-ben, a Zorka 1956-ban, a Pionir pedig 1974-ben alakult meg. Ezek a klubok fennállásuk során mind szereztek legalább egy bajnoki címet a legalacsonyabb osztályban, de volt közülük olyan is, amelyik egészen a Vajdasági Ligáig jutott, majd ők lettek a magánosítás nagy vesztesei, az új tulajdonosoknak ugyanis eszük ágában sem volt támogatni a sportot, így a gyári csapatok sorra megszűntek, és többüknek már a pályája sem található meg. Az egykori Zorka-pálya ma már a sétaerdei pravoszláv temető része, a Partizan sporttelepének helyén sokáig autókölcsönző működött, a Pionir pályáját pedig egyszerűen benőtte a gaz.
A ma már nem létező szabadkai futballklubok közül talán az OFK Subotica története a legérdekesebb. A Zanatski Fudbalski Klub néven alapított egylet 1960-ban felvette az OFK Subotica nevet, és akkor kezdődött meg a kék-fehérek rövid ideig tartó szárnyalása: a gárda két év alatt feljutott a II. liga keleti csoportjába, ahol akkortájt a városi rivális Spartacus is szerepelt. A „nagy testvér” nem is nézte jó szemmel a szabadkai riválist, amely közönségcsalogató focijával egyre több hívet szerzett a városban, a Kék Galambok először az OFK edzőjét, Tihomir Bata Ognjanovot, majd a csapat legjobb játékosait is átcsábították, ami a klub megszűnéséhez vezetett 1964-ben. 2002-ben az OFK jogutódjaként megalakult a Subotica csapata, amely 2013-ban a városi ligát, egy évvel később pedig a körzeti ligát is megnyerte, így az elkövetkező három idényt a Sever pályáját bérlő együttes a Vajdasági Ligában tölthette. A 2017-es kiesést követően a klub felnőttcsapata megszűnt, a kék-fehéreknél azóta csak utánpótlásképzéssel foglalkoznak.
A Szabadkai Városi Liga 1959 óta íródó történetében különleges helyet foglal el a ludasi futballklub, a Peščara gárdája ugyanis fennállása alatt tíz bajnoki címet is szerzett a városi pontvadászatban, ám a ludasiak anyagi okok miatt sohasem vállalták a magasabb osztályt. A Peščara együttese 2001 és 2004 között sorozatban négyszer volt bajnok, majd Berényi Miklós csapata 2006-ban kettős sikernek örülhetett: Tešić Ervin, Engi Viktor, Kmec Andor, Majlát Andor, Bugyi Dénes, Varga Zsolt, Mišo Guljaš és a többiek abban az évben a bajnoki elsőség mellett begyűjtötték a városi szövetség kupáját is, miután a döntőben 5:0-ra verték a Csantavér gárdáját. A ludasi csapat 2007-ben szerezte meg az 1973-ban alapított klub történetének utolsó bajnoki címét, egy év múlva pedig a gárda a 2. helyen végzett a bajnokságban, ami után viszont már nem volt folytatás, a faluban megszűnt a labdarúgóklub, az ottani pályát viszont sokáig gondozták, és a környékbeli csapatok számára edzőpályaként szolgált. Miután magánkézbe került a sporttelep környéke, az új tulajdonos átalakításokba kezdett, a pályát bevetették, focikapukat elszállították, így nem valószínű, hogy a Palics tőszomszédságában levő kis településen egyhamar futballmérkőzést rendeznek.
