A pesti diákok: Petar Dobrović, Zora Petrović, Ivan Radović és Ivan Tabaković neves képzőművészek alkotásait augusztus második feléig tekinthetjük meg a székvárosi Pavle Beljanski Emlékgyűjteményben. E tematikus kiállításhoz kapcsolódott Gyarmati Márta kurátornak a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem történetéről tartott előadása.
Az előadást a járványhelyzet szabályainak tiszteletben tartásával hallgatta közönség (Fotó: Bozsoki Valéria)
A Magyar Képzőművészeti Egyetem a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. alatt. A rangos tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2000 óta viseli.
Gyarmati Márta előadásában röviden szólt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola nagy hírű tanárairól, valamint az erdélyi, nagybányai képzőművészeti kolónia és a magyar avantgárd hatásáról a 20. század első évtizedeiben a Budapesten tanuló fiatal művészekre vonatkozóan. Az említett jeles képzőművészeti intézmény akkoriban nagy számú hallgatót vonzott a tágabb régióból, többek között Petar Dobrovićot, Zora Petrovićot, Ivan Radovićot és Ivan Tabakovićot. Gyarmati Márta kutató munkája, a feltárt adatok, ezekre a szerb képzőművészekre vonatkoznak.
– Munkánk folyamán a Beljanski Emlékgyűjteményben arra törekszünk, minél több adatot felkutassunk a művészekről, akiknek a műveit itt őrizzük, illetve akiknek a műveit Pavle Beljanski gyűjtötte. A projektum abból a kíváncsiságból ered, hogy minél többet megtudjunk a művészekről. Rájöttünk, hogy erről a négy művészről nagyon sokat tudunk, de elég keveset az iskoláztatásuk kezdetéről. Pavle Beljanski gyűjteményéből a 37 művész közül csak e 4 volt az, aki Budapesten tanult. Meg akartuk nézni, össze lehet-e hozni egy kiállítást erre a témára. Elég sok új adatra bukkantunk. Kutatásom során Budapesten a Képzőművészeti Akadémia Levéltárában feltártam elég sok ismeretlen adatot. Rájöttem, hogy évtizedeken át a kollégák nem mentek el a helyszínre, nem nézték meg a pontos adatokat, hanem téves adatokat forgattak körbe-körbe, csak általánosan megemlítették ezeknek a művészeknek a budapesti tanulmányait. Én pontosan kiderítettem, ki mikor milyen tantárgyat melyik tanárnál tanulta, valamint azt, hogy milyen eseményeken vehettek részt Budapesten, és feltártam, hogy a művészettel kapcsolatosan milyen érdekes jelenségekkel találkozhattak, és azok hogyan hatottak rájuk.
Petar Dobrović például a békebeli időszakban tanult Pesten, amikor a magyar avantgárd kibontakozásának lehetett tanúja. Zora Petrović, Ivan Radović és Ivan Tabaković viszont az első világháború folyamán, amikor Budapesten nem voltak különös összetűzések, és az egyetemeket nem zárták be, mint Belgrádban. Budapesten különböző körülmények között folyt a tanulás. A viszonylag új Magyar Királyi Művészeti Főiskola épületében ugyan nem lehetett tanulni, ott kórházat hoztak létre, de az egyetemisták a múzeumokban vagy kint a szabadban festettek.
Az említett főiskolában sok neves tanár tanított: Székely Bertalan, Izsó Miklós, Schulek Frigyes, Benczúr Gyula, később pedig Ferenczy Károly, Réti István és mások. Érdekes volt felkutatni, milyen hatással voltak az egyetemistákra ezek a tanárok, és mindazt, ami hatott Budapesten a későbbi művészetükre.
Gyarmati Márta (Fotó: Bozsoki Valéria)
Érdekes volt a budapesti Képzőművészeti Egyetem Levéltárában az egyetemisták anyakönyvi lapjait és minősítési lapjait kézbe venni, s látni, kitől kaptak ösztöndíjat, vagy hogyan minősítette egy-egy tanár őket. Egy könyvet adtak a kezembe, ami 2015-ben jelent meg, az egyetem történelméről szólt, fotóskönyv volt. Ezt lapoztam. A fotók egyikén fölfedeztem Zora Petrovićot, pedig ebből az időből nagyon ritkák a fotók a képzőművészekről. A főiskolával együttműködve el is kaptam tőlük a képeket, így jelen vannak a katalógusban – mondta Gyarmati Márta, aki Belgrádban a bölcsészkaron szerzett művészettörtészi oklevelet. Elmondása szerint nagyon büszke arra, hogy tizenöt éve itt, a Beljanski galériában dolgozik. Érdekesnek tartja a gyűjtemény egész történetét és Pavle Beljanski életét, kötődését ehhez a gyűjteményéhez.
A Beljanski Emlékgyűjteményből válogatott 17 festményből és rajzból álló kiállítás – amelynek szerzője Gyarmati Márta – a képet és szöveget tartalmazó panellekkel együtt azt mutatja meg, hogy a fentebb említett fiatal szerb művészek milyen módon sajátították el a klasszikus művészeti oktatást és a modern kor új ötleteit. A projektum nem csupán alkalom a négy alkotó művésszé érésének az összehasonlítására, hanem az ő munkáiknak a vizsgálatára is az európai művészeti irányzatok tükrében.
A tematikus kiállítást augusztus 23-áig tekinthetik meg az érdeklődők. Többek között láthatják az erdélyi, aradi születésű, Pesten, Zágrábban, Münchenben és Párizsban tanult Ivan Tabaković (1898–1977) Újvidék c. 78,5x59,3 cm-es 1935-ben vászonra festett munkáját.
A kiállítás-katalógusban Gyarmati Márta tanulmánya szerb és angol nyelven jelent meg. A kurátor reményét fejezte ki, hogy a tárlatot bemutatják Szabadkán és Magyarországon, valamint szép együttműködést alakítanak ki a belgrádi Collegium Hungarikummal, amelynek keretében magyar nyelvre is le lesz fordítva a kiállítás katalógusának tanulmánya.
