2024. április 25., csütörtök

MagyarZó Pistike messéi

A múlt vasárnap lezajlottak a sokadik történelmi választások Zerbiában, és a Föld továbbra is forog! Nagy meglepetés nem történt, ahogyan atata előre szépen megaszondta, a Vučkóék bedarálták a harmatgyenge, inkább egymást szapuló, mintsem a hatalmat bíráló ellenzéket, és az is kiderült, hogy Zabadka, annak ellenére, hogy még mindig erős közép-európai jelleggel rendelkezik, egy kicsit mégis közelebb van a Balkánhoz.

– A Vučkóéknak bejött a koronavírus következményeinek enyhítése céljából lebonyolított százeurós akció! – kuncoga a Zacsek. – Hiába fanyalogtak a zokos entellektüelek, a pórnépnek, úgy tűnik, nem jól működő intézmények, hanem gondoskodó vezetők kellenek.

– Azért azt ne tévesszük szem elől, zomzéd, hogy a polgárok fele nem élt szavazati jogával – jegyzé meg a fater. – Remélem, hogy a győztesek az ünnepi eufória elcsendesedése után legalább egy picit elgondolkodnak ezen a tényen.

– Aligha hiszem, hogy különösebben foglalkoznának vele – legyinte a Zacsek.

– No de nemcsak a nyertesek örülnek, a választásokat bojkottáló politikai erők bejelentették, hogy a bojkott sikeres volt, mivel minden második ember nem ment el szavazni – kapcsolóda be a választási eredmények kivesézésébe amama.

– Ez a félig üres, vagy félig teli pohár tipikus esete, Tematild – mondá az öreg –, mindenki úgy magyarázza, ahogyan neki megfelel.

– Nem nagyon tudom elképzelni, hogy a bojkottálók mihez kezdenek majd ezután – töprenge a Zacsek. – Arról nem is beszélve, hogy az otthonmaradottak zöme valószínűleg nem azért hagyta ki a zavazást, mert valamelyik bojkottra felszólító politikai opcióval szimpatizálna.

– Nem értem, hogy maradtak annyian távol a zavazóurnáktól, nekünk még ide is telefonáltak, hogy menjünk el zavazni – sóhajta a muter.

– A telefonálgatásokat ne is említsd, Tematild! – hörtyene fel atata. – Ha valami ki tud hozni a sodromból, akkor ez a telefonos nyomulás mindenképpen! Senki se akarjon ismeretlenül semmit rám tukmálni telefonon keresztül! Nem bánom, ha az egész országot teleplakátolják, meg azt sem, ha a televízió, a rádió, a zinternet és a zösszes újság napokig csak a választásokkal foglalkozik, de azért a magánszférámba ne gázoljanak bele!

– Azt mesélik, hogy sokan meg üzeneteket kaptak – fűzé hozzá a Zacsek. – Mégpedig kampánycsend idején!

– Ilyen internetes, közösségi oldalas, okostelefonos dinamikus világban van még értelme a kampánycsendnek? – kérdé amama.

– Van! – vága rá kapásból atata. – Vagyis lenne – pontosíta –, ha a résztvevők is tiszteletben tartanák. Így azonban valóban nem sok értelme maradt. A kampánycsend lényege az lenne, hogy az ember napokon, heteken keresztül követi ki mit kínál, utána néhány napra elcsendesedik és külső befolyás nélkül eldönti, hogy az adott napon kire szavaz.

– Naiv idealista vagy, Tegyula – kacaga amama –, ha azt gondolod, hogy ez így működik! Az igazság az, hogy a legtöbb zavazópolgárnak megmondják hanyas sorszámot karikázza be.

– Én olyat is tudok, hogy valaki az alapján döntötte el, kire adja a voksát, hogy kitől kapta a legszebb örökírót vagy öngyújtót – mondá a Zacsek.

– Akkor végképp javasolni kellene az illetékeseknek, hogy szüntessék meg – állapítá meg eltökélten atata. – Félreértés ne essék, ha engem kérdeznének, egyhetes kampánycsendet vezettetnék be, de akkor játsszunk tisztességesen! Ha erre nem vagyunk képesek, akkor inkább hagyjuk el az adott szabályt. Máról holnapra. Mint ahogyan a választási küszöböt is seperc alatt lecsökkentették 5-ről 3 százalékosra, hogy minél több ellenzéki bekerüljön a parlamentbe.

– És mit ért nekik? – kuncoga a Zacsek. – A zerb parlamentben gyakorlatilag nem lesz ellenzék. A haladók minden elképzelésüket megvalósíthatnak.

– Ahogy mondja – erősíté meg amama. – A választások nagy vesztesei azok a zellenzékiek, akik megmérettették magukat, és még a három százalékos küszöböt sem tudták megugrani, mint a zabad polgárok, a királypártiak, a radikálisok, a söprögetők, a frontosok, a liberálisok, a zöldek és a többiek.

– Totális hatalommal totális felelősség jár – nyugtáza bölcsen a fater.

– Nem véletlenül mondhatta Vučko a választás éjszakáján, hogy olyan személyeket is bevesznek majd a leendő kormányba, akik olyan listán szerepeltek, amely még a választási küszöböt sem lépte át – mondá sejtelmesen a Zacsek. – Merthogy azt szeretné, hogy minél szélesebb körű egyetértés alakuljon ki a fontos döntések meghozatalához!

– Vagy nagylelkű, vagy meg akarja osztani a felelősséget másokkal, vagy a sok-sok haladó közt nincs megfelelő káderállománya egy erős kormányhoz! – találgata atata.

– Már hogyne lenne?! – mondá az öreglány. – A győzelem éjszakáján a kozovói irodát igazgató Đurić Marko is milyen szépen tapsikolt a pártelnöknek.

– Mondasz valami, Tematild – töprenge el a fater. – Könnyen megtörténhet, hogy a vicces tapsbajnoknak hamarosan új tisztséget kell majd találni.

– Mire célzol, Tegyula? – kérdé gyanakvóan amama.

– Arra, hogy ekkora támogatottsággal már Kozovó függetlenségének elismerését is könnyen le lehet kommunikálni a nép felé – felele a fater helyett a Zacsek.

– Jujj, micsoda eretnekségeket beszél, zomzéd! – hüledeze a muter. – Egy ilyen döntés esetében kétségtelenül fellázad az istenadta nép, az sem kizárt, hogy rendbontások lesznek országszerte.

– Ne féljen, zomzédasszony, a népnek meg lesz magyarázva, hogy ez igazából győzelem – magyaráza a Zacsek –, és most ebben a pillanatban ez a maximum, ami megkapható. És ezt kiharcoltuk! A meggyőzés még hatásosabb lesz, ha előtte újabb korlátozásokat és szigorításokat vezetnek majd be a koronavírus-járvány miatt.

– Jaj, zomzéd, maga is úgy látszik az összeesküvés-elméletek híve lett – szörnyülköde az öreglány.

– A koronavírus uopste nem kitaláció, Tematild – világosítá fel amamát az öreg –, napról napra ismét növekszik a fertőzöttek száma, még a legendás Nole is megfertőződött, emiatt nem is fejezték be az Adria tour tenisztornát. Egy francia sportlapban közölt karikatúrán Đokovidnak nevezték el a zerb teniszcsillagot.

– Már a hét elején szigorításokat vezettek be Zerbiában – fűzé hozzá a Zacsek –, sőt én még olyat is hallottam, hogy hamarosan egyes határátkelőket is újból lezárják.

– Akkor mi lesz a nyári terveinkkel, Tegyula? – kérdé kétségbeesetten amama.

– Azt most nehéz lenne megjósolni, Tematild – mondá rezignáltan atata. – De tudod, az emberek annyi minden összebeszélnek, a fele sem igaz.

– De a másik fele igen! – nyugtalankoda a muter. – Ha legalább tudnám, hogy melyik! Vajon félig teli van, vagy félig üres a pohár?

– Tudom, hogy ismét összeesküvéssel gyanúsít majd meg, zomzédasszony, de egy kicsit azért mégiscsak fura nekem, hogy mindez közvetlenül a választások után történik – spekulála a Zacsek.

– Ja, zomzéd – bólogata egyetértően az öreglány. – Véleményem szerint egyenként kellett volna feloldani a rendkívüli állapot idején bevezetett intézkedéseket. Nálunk ripsz-ropsz történt minden, s a nagy többség aligha tartotta be az ajánlásokat.

– Most káo megest nem szabad maszk nélkül felszállni a buszra, de szerdán este a Vojvodina–Partizan zerb foci-kupadöntőn ezer meg ezer szurkoló buzdította csapatát egymás hegyén-hátán – jegyzé meg a fater.

– Majd jön újra a Maradj otthon! kampány – dünnyöge a Zacsek. – Mert itt valamiféle kampány nélkül úgy látszik nem lehet élni!

– Remélem azonban, hogy ezért nem hívogatnak majd és küldözgetnek sms-eket, hogy Mossál kezet! vagy Viselj szájmaszkot! vagy Vegyél egy zsák lisztet! – bosszankoda a fater. – Mert attól újfent dühbe gurulok!

Pistike, egy posztválasztási kor koronatanúja