2024. március 28., csütörtök

A tervezettnél több amerikai katona megy Lengyelországba

A Kreml erős jelzést, Varsó védelmi együttműködési egyezményt kap Washingtontól

A korábban jelzettnél is több amerikai katonát vezényelhetnek Lengyelországba, amivel Washington nagyon erős jelzést küldene Oroszországnak. Az amerikai egyenruhások egy része Németországból érkezhetne Varsó kérésére. Erről is tárgyalt Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök a Fehér Házban, ahol megegyeztek, hogy kétoldalú védelmi együttműködési megállapodást írnak alá.

Moszkvának nem tetszik az amerikai–lengyel katonai kapcsolatok tervezett erősítése. Ezt már többször is jelezte, és alighanem ismét meg kell ismételnie álláspontját, hiszen a két NATO-tag új védelmi együttműködési megállapodás aláírására készül. A hírt Donald Trump amerikai elnök jelentette be szerdán, miután Washingtonban tárgyalt lengyel hivatali kollégájával, Andrzej Dudával.

Részleteket azonban egyikük sem árult el. Arról sem beszéltek, hogy mikor kerül az aláírásuk az egyezményre, amely Duda szerint nagyon fontos lesz hazája és Európa biztonsága szempontjából. A lengyel államfő azt azért elárulta, hogy immár „megnyílt a lehetőség” a jelenleginél is több amerikai katona fogadására hazájában. Sőt azt sem rejtette véka alá, hogy az Egyesült Államok várhatóan a korábban jelzettnél is több katonáját telepíti Lengyelországba (az ott szolgáló 5000 fegyverese mellé).

Nemrég még csak lehetőségként vetődött föl, hogy a Németországban állomásozó amerikai erők egy részét átirányítják Lengyelországba. Trump a Dudával folytatott megbeszélés után már nem zárta ki, hogy valóban ez történik. Ismételten megerősítette, hogy csökkenti a Németországban szolgáló katonáinak a számát, mert – mint hangsúlyozta – túl sokba kerül az ottani állomásoztatásuk. Ezzel egyszersmind Berlint is bírálta, amely szerinte dollármilliárdokat fizet Moszkvának a tőle vásárolt földgázért, s közben elvárja, hogy Amerika védje meg Oroszországtól.

Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Varsó kérésére növelik az amerikai katonák számát lengyel területen. Azt sem titkolta, hogy a lépés Oroszországnak küldött „nagyon erős jelzés”.

Washington már június elején értesítette Berlint arról a tervéről, hogy a közeljövőben kivonja a Németországban állomásozó katonái egy részét. Szinte biztos, hogy 9500-an távoznak a majdnem 34 500 fős kontingensből. A költözésre kijelölt alakulatok egy része visszatér az Egyesült Államokba, ám a maradék (a többség) valószínűleg Lengyelországba kerül.

Ez a megoldás nyugtalanítja Oroszországot, sőt „beárnyékolná Moszkva és a NATO viszonyát” is – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A Kreml azt vallja, hogy az USA németországi katonai jelenléte a hidegháború maradványa, és az európai államok „a rájuk erőltetett amerikai gyámkodás nélkül” is képesek szavatolni saját biztonságukat.

A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta több kelet-európai ország azonban attól tart, hogy hasonló sorsra juthat, mint a korábban Ukrajnához tartozó (stratégiai jelentőségű) terület. A balti államokban és Lengyelországan különösen nagy az aggodalom.     

A Duda washingtoni látogatása előtt egy nappal – a varsói Dziennik Gazeta Prawna lapban – ismertetett felmérésből is az derül ki, hogy a lengyelek 60 százaléka határozottan, illetve „inkább támogatja” az amerikai katonai jelenlét növelését, míg 30 százaléka kisebb-nagyobb mértékben ellenzi, és csak 10 százalékának nincs véleménye a témáról.