2024. március 29., péntek

A kisvállalkozások szenvedték el a legnagyobb kárt

A hazai cégek több mint felét súlyosan érintette a koronavírus-járvány

Négyszáz cégtulajdonoshoz intézett körkérdést a Szerbiai Munkáltatók Uniója (UPS), hogy felmérje, hogyan, milyen mértékben érintette őket a járványhelyzet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank támogatásával végzett ankétból kiderült, hogy a vállalatok 53 százalékát anyagilag súlyosan megviselték a járvány miatt kialakult állapotok, valamint hogy csak 41 százalékuknak sikerült kielégítő módon megszervezni a termelést.

Pavle Medić, a Közgazdasági Stúdiumok Központjának munkatársa a felmérés eredményeinek ismertetésére szervezett videókonferencián elmondta: a járvány okozta válság bizonytalan helyzetet teremtett, ezen túlmenően pedig sok vállalat számára fizikailag lehetetlenné tette az ügyvitelt.
„Аz eredmények szerint a helyzet a kisvállalatoknak súlyosabb kárt okozott, mint a nagyoknak, jórészt azért, mert a kis cégek a gazdasági csapásoknak leginkább kitett szektorokban működnek. A vendéglátóiparban például főleg kevesebb mint 10 személyt foglalkoztató cégek vannak. A jövőt illetően ebben a szektorban nagyon eltérőek a szállodák és a többi vendéglátóipari létesítmény kilátásai. A kávézók, éttermek zömmel visszatértek korábbi rendes tevékenységükhöz, a hotelekben azonban továbbra is nagy a pangás, hiszen bevételük jelentős része rendes körülmények között a konferenciaturizmusból származik – ismertette az ankét eredményeit Medić.


Aleksandar Seničić, a szerbiai idegenforgalmi ügynökségek egyesületének (Yuta) igazgatója külön foglalkozott a turisztikai nehézségekkel. Elmondta, hogy a szállodák több mint egyharmada még mindig zárva van, forgalom nincs, viszont eleget kell tenni az állam iránti kötelezettségeknek, ami nagy terhet ró a működtetőkre. Viszonylag kicsi az érdeklődés az autókölcsönzők szolgáltatásai iránt is.
A turizmuson, személyi szolgáltatásokon (fodrászok, gyógytornászok, házi gondozók…) túl komoly csapás érte a textilipart és az ingatlankereskedelmet is, mert hirtelen megcsappant a kereslet, valamint a szállítási szektort. A válság idején az építőipari vállalatok szinte zavartalanul működtek, megsokasodtak viszont a gondok a járműgyártásban, nemcsak nálunk, hanem világszerte. A kínai alkatrészek átmeneti hiánya miatt egyes gyárak kénytelenek voltak leállni, közben drasztikusan csökkent a kereslet is. Az április 7-e és 30-a között végzett ankét tanulságait összegező jelentés szerint a válság miatt a vállalatok 9 százaléka bocsátott el munkaerőt: kétharmaduk a foglalkoztatottak 10 százalékától vált meg, 8 százalékuk most tervez elbocsátásokat. A cégek túlnyomó többsége megtartotta alkalmazottait.