2024. március 28., csütörtök

Rossz hír a szerbiai gazdaság számára

Hosszú folyamat lesz a világgazdaság felépülése – Szerbiának az idén több mint 7 milliárd euró kölcsönt kell felvennie

Az egészségügyi és gazdasági válságot követően Európa komoly és hosszan tartó politikai krízissel fog szembesülni, és ez rossz hír a Balkán és Szerbia számára – jelentette ki Nikola Altiparmakov, a Pénzügyi Tanács tagja. Szerinte, akárcsak a globális pénzügyi válság esetében, ezúttal is Európa szenvedi meg legjobban a koronajárvány következményeit, mégpedig az euróövezet rendszerbeli hiányosságai miatt.


– Senkit se lepjen meg az, ha ennek az évtizednek a nagyobb része kárba vész a politikai-gazdasági csatározások miatt. Ezért gondolom azt, hogy a láthatáron sincs az Európai Unió teljes felépülése, ami persze – tekintettel gazdaságaink és az EU gazdaságának kölcsönös függőségére – lesújtó hír Szerbia és az egész Balkán számára. Irreálisan optimisták azok a nemzetközi intézmények, melyek azt prognosztizálják, hogy a világgazdaság gyorsan, V alakban fog felgyógyulni. Történelmi tapasztalat, hogy a válságot követő talpra állás mindig hosszabb folyamat, és ez most, amikor a járvány lehetséges újabb hullámának kockázataitól tartunk, fokozottan érvényes. Különösen fontos tehát, hogy körültekintően bánjunk az állami költségvetéssel, és hogy maximálisan tartózkodjunk az újabb hitelfelvételektől, melyek a bruttó hazai terméknek jóval a 60 százaléka fölé emelnék a közadósságot – nyilatkozta Altiparmakov a Magazin Biznis üzleti folyóiratnak. Értékelése szerint a szerbiai költségvetést technikailag korrektül és hitelt érdemlően módosították, hogy végrehajthassák a tervezett gazdasági segélycsomagot. Nem ért egyet azzal az állítással, hogy Szerbia az eurókötvényeknek a nemzetközi piacon való eladásával a magas kamatok miatt eladósodott, és hogy jobb lett volna inkább kölcsönt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól. Mint mondja, egyetlen olyan érvet sem hallott, amely meggyőzte volna arról, hogy a Pénzügyminisztérium ebben a konkrét esetben rosszul, észszerűtlenül cselekedett.
– Teljesen normális, hogy az államok adósságot csinálnak a tőkepiacokon. Fontos a kredibilitás megteremtése, az adósságok rendszeres törlesztése. A pénzügyi helyzet sikeres megszilárdításával nekünk ez sikerült, bizalommal vannak irántunk, így vált lehetővé, hogy a válság előtt 1,3 százalékos, most pedig, a válság idején 3,5 százalékos kamattal jussunk pénzhez. Az IMF-re a világban általában olyan intézményként tekintenek, melyhez csak végszükség esetén fordulnak a hitelüket vesztett, a tőkepiacról kiszorított országok – magyarázta a közpénzügyekre szakosodott makroközgazdász, és azzal folytatta, hogy Szerbiának az idén több mint 7 milliárd euró kölcsönt kell felvennie az állam rendes működéséhez. Az IMF kedvező kölcsönei, melyekről hallani lehet az utóbbi időben, a szükségleteknek csupán a 10 százalékát képezik, a többi 90 százalékot pedig megint csak a tőkepiacon kell megszerezni. A befektetők magasabb kamatot követelnek a gondokkal küzdő országoktól, és Szerbiával is így tennének, ha pénzügyi segítségért fordulna a Valutaalaphoz.
Altiparmakov véleménye szerint a tervezett, a bruttó hazai termék 60 százalékára emelkedő közadósság egyelőre nem jelent problémát, de a költségvetési lehetőségeket a gazdaság és a lakosság megsegítését szolgáló csomaggal a kormány jórészt kimerítette, és egy második járványhullám esetén már nem lehetne megismételni egy ilyen kiadós programot. A prioritásokat illetően a szakértő nem a gazdasági növekedést, hanem a rendezett társadalom kiépítését részesíti előnyben.
– A gazdaságtörténet arra tanít bennünket, hogy az erős intézmények és a joguralom kiépítése, valamint a korrupció letörése hozhat hosszú távú prosperitást. A nagy arányú gazdasági növekedés önmagában nem szavatolja a fejlődést. Az elmúlt évtizedben évi több mint 7 százalékos bővüléssel Etiópia, Elefántcsontpart és Dzsibuti volt a gazdasági növekedés bajnoka, de nem hinném, hogy ezeket az országokat a szerbiai polgárok szívesen tekintenék példaképnek – mondta Altiparmakov.