2024. március 28., csütörtök

Kiállításmegnyitók Göteborgban a koronakrízis idején

Autóval indultam svédországi otthonunkból szombat délben tárlatnéző körútra. Már jó ideje nem láttam kiállítást. A múzeumok zárva vannak, és bizonyos galériákban telefonon előre egyeztetni kell látogatás előtt. Ebből a szempontból szerencsém volt május 9-én, hiszen négy megnyitón is részt vehettem. Különben a megnyitók itteni szokás szerint 12-től 16 óráig tartanak, megnyitóceremónia nélkül, szabad „beugrással, -eséssel”, nagy nyugalomban.
Fordulónk első állomása a Gallery Konstnärscentrum Väst volt, vagyis rövidítve KC galéria, ahol magam is tag vagyok, és kiállítottam immáron több mint egy évtizede.
Karakteres pléhlemezből (bádogból) készült montázsok fogadtak a falakon, és egy barátságos fiatal alkotó, Ossian Magnusson a terem közepén. Sorra szemügyre vettem a kifüggesztett műalkotásokat, műtárgylista volt a segítségemre. Göteborgban kötelező kiírni az alkotások árát. A látogató listával a kezében azonosítja a műtárgyakat. Általában szám, cím és ár szerepel ezeken a dokumentumokon. Ez a minimum, néha kiírják még a technikát is.

Az 1. számú munka címe Valami, amire történetet lehet függeszteni. Bádoglemezből készült, hajtogatott téglalapmodulok ritmizálva, dekoratív elemekkel ellenpontozva.
Módszeresen fotókat készítettem az alkotásokról. Szeretném bemutatni a számomra izgalmas műalkotásokat. A következő munka egy talapzaton álló szerkezet volt.

A 2. számú munka címe: Stabil, egy festett fémszerkezet. Dekoratív, cikcakk mintába hajtogatott bádoglemezek, kiegészítve a festett fehér-fekete felület ellentétével. A festékcsorgatás nem festői igényű, csak enyhén kalligrafikus, mintegy a művész kézjegye. A függőleges irányt piros színű szegély hangsúlyozza, a szilárdság, az erő szimbólumaként. Ezután következik a kiállítás legszellemesebb című,

3. számú munkája, a Vörös utópia, amely egy festett bádoglemez konstrukció, politikai és művészettörténeti utalásokat is hordoz. (Gondolok itt Kazimir Malevics konstruktív absztrakt festményeire, amelyeket a Szovjetunióban alkotott meg.)

 A 4. számú kép a Tejút. Bádoglemezmodulok ritmikus egységbe szerkesztve, amelyek egyszerre mechanikus és organikus hatásúak. Előbbi a szabályos derékszögbe szerkesztett élek rajzolatából adódik, míg utóbbi a lemezmodulok spontán egymásba rétegeződésből, a Svédországban népszerű „csillagos ég” festett felületének sztereotípiájából, ahol is fekete háttéren apró fehér festékcseppek csillognak. (Szemünk előtt megjelenik a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrállomások, űrtelepek összekapcsolódott űrhajóinak formációja.)

Az 5. számú munka címe szintén Stabil, mivel újra csak álló térplasztikáról van szó. Két cikcakk vonalban meghajtogatott merev bádoglemez egy függőleges, feketére festett vasprofillal összefogva. A nagyobb léptékben hajtogatott lemez szélét az alkotó még egy feketére festett vasprofillal összefogta. Itt a lehetséges asszociációk a toronyház emeleteinél kezdődnek, és talán az űrhajókilövés állványzatánál folytatódnak.

 A 6. számú munka a Vegyzöld címet kapta, és hulladékanyagokból szerkesztett „klasszikus” montázs. Fa-, fém- és műanyag elemek felületei, valamint a függőleges, vízszintes és ferde szélek élei bonyolult játékban ellensúlyozzák és követik egymást. A kemény, rideg fémfelület puha, áttetsző műanyag felülettel képez feszültséget. Az okkerbarna préselt pozdorjalemez-darabok pedig a leghidegebb, kékeszöldre kissé transzparensen festett farostlemez háromszöget ellenpontozzák. A kompozíció fontos eleme a felül középre applikált, sötétbordó műanyag lemez áttetszősége, illuminációja. A középütt elhelyezkedő, festékszóróval lazán felvitt fehér csík áttetsző része ugyanolyan világosbarnává alakul, mint a kékesszürke háttérrel éteri kapcsolatot létesítő okkerbarna papír- vagy festékfelület. A kép jobb alsó szélére erősített piros lécdarab pedig határozott komplementer kontraszttal gazdagítja a színhatást.

A 7. számú munka a Mobil. Festett fémkonstrukció vékony acélhuzalra függesztve. Két díszítő, cikcakk vonalban hajtogatott bádoglemez összekapcsolása, kiegészítve a széleket hangsúlyozó, színesre festett párhuzamos egyenesekkel. Lényeges elem az erős fény-árnyék kontraszt.
Asszociáció szintjén itt rögtön a hangszer, a széthúzott harmonika, a síp képe jelenik meg.

A 8. számú munka, Megtett hatások 1. címmel, montázs. Két pont, mintegy az ellipszis két fókuszpontja és az ezeket összekötő, lazán elhelyezett egyenes köré szerveződő kompozíció. A kék akcentusokkal megtámogatott fémes felületek csillogása meleg barnák skálájával képez kellemes hideg-meleg kontrasztot. Gondosan kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíció.

A 9. számú munka is a Mobil címet kapta. A megszokott koncepció újabb variációja: két cikcakk felület derékszögben összekapcsolva, majd a szélek lezárása festett fémprofillal, vékony acélsodronnyal felfüggesztve. Asszociáció: napelemes szatellit az űrben.

A 10. számú munka Stabil címmel. Dekoratív, meleg sárga-szürke-fekete összeállítás. A cikcakk lemezek egy valóban stabil és masszív vasoszlopot fognak két oldalról közbe. Ezt a központi pozíciót intenzív sárga ragyogás hangsúlyozza, jobb oldalról pedig egy feketére festett, a függőlegességet hangsúlyozó vasprofil ellenpontozza.

A 11. számú kép, amelynek címe Megtett hatások 2., montázs. Függőleges és vízszintes élek, vonalak kontrasztjára épülő „klasszikus” kompozíció. Kifinomult hideg-meleg színellentétek, valamint faktúra (sima és rovátkázott, egyöntetű és mintázott) kontrasztok.

 A 12. számú kép Megtett hatások 3. címmel szintén montázs. Saját határain túlterjedő kompozíció. Sima és dekoratív, hideg és meleg felületek, íves és szögletes formák kontrasztjaira épülő összeállítás. Ritmikus ismétlődések, nyíló, felfelé irányuló, szimbolikus mozgás.

A belső kis teremben, az úgynevezett Vázlatok termében (Skissernas rum) is volt egy kiállítás, négy iparművészhölgy tervrajzaiból, textilmunkákról készült fotókról, videófilm-vetítéssel. Ez a kiállítás azonban alkalmazott művészi és dokumentáló jellege miatt nem kötötte le a figyelmemet hosszabb ideig. Helyette továbbindultam a következő galériába, amely ugyanabban az utcában, néhány háztömbbel feljebb helyezkedik el. De erről majd máskor.