Donald Trump után külügyminisztere, Mike Pompeo is beállt ócsárolni John Bolton korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadót, akinek emlékiratai június 23-án kellene hogy megjelenjenek, de a kormányzat igyekszik mindenáron megakadályozni kiadását, mert számos olyan részlet van benne, amely az elnököt nem kimondottan szép fényben tünteti fel.
A Trump-kormányzat mindent megtesz, hogy megakadályozza a Bolton-memoár megjelenését (Fotó: AP via Beta)
„Bolton hazugságokat terjeszt, és egyszerre szomorú és veszélyes is, hogy mostanra áruló lett belőle” – írja közleményében Mike Pompeo, a Bolton emlékirataiból megjelent részletekre reagálva. A külügyminiszter szerint a volt főtanácsadó meghurcolja Amerikát, és megsérti azt a „szent bizalmat, amely a néppel köti össze”. Pompeo ugyan nem cáfolja azt a Bolton könyvében megjelenő állítást, miszerint ő maga mondta 2018-ban Boltonnak, hogy Trump „csupa marhaságot beszél”, de azt írja, a volt főtanácsadó „számos hazugságot terjeszt, jól becsomagolt féligazságoktól kezdve egészen a nyílt valótlanságokig”.
„Barátaink a világban jól tudják, hogy Trump elnök Amerikája jobbá teszi a világot” – írja rövid közleményében Pompeo, amelyből az is kiderül, hogy ő maga még nem olvasta a The room where it happened (A szoba, ahol történt) című memoárt, amelyet, ill. szerzőjét most éles szavakkal illet.
Bolton, akit Trump 2019 szeptemberében, 17 hónap után menesztett, mert heves vitáik voltak számos külpolitikai kérdésben, lesújtó fehér házi kulisszatitkokat oszt meg a könyvben, amely a legújabb terv szerint június 23-án jelenik meg. Tájékozatlannak és alkalmatlannak írja le Trumpot, Pompeóról pedig azt állítja, bár nyilvánosan rendíthetetlenül kiáll Trump mellett, a háta mögött élesen bírálja.
Az igazságügyi minisztérium azonban kedden beperelte Boltont, hogy késleltesse a megjelenést, amíg a nemzetbiztonsági tanács be nem fejezi a kézirat titokügyi ellenőrzését, mert az – a tárca álláspontja szerint – eredeti formájában „kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”. A minisztérium szerdán sürgősségi kérelemmel egészítette ki a keresetet a washingtoni szövetségi bíróságon. Azzal is vádolja a kormány a volt tanácsadót, hogy információinak nyilvánosságra hozatalával megsérti a kormánnyal 2018-ban megkötött titoktartási megállapodását.
Bolton csütörtökön arra kérte a szövetségi bíróságot, hogy utasítsa el az igazságügyi minisztérium keresetét. Ügyvédei szerint a memoár megjelenésének akadályoztatása sajnálatos ürügyként szolgál arra, hogy elfedjék azokat a határozott politikai erőfeszítéseket, amelyekkel el akarják fojtani Bolton szólásszabadsághoz fűződő jogát.
A New York Times januárban megjelentetett részleteket az emlékiratokból. Ezek szerint Trump személyesen mondta Boltonnak, hogy addig nem folyósítják Ukrajnának a kongresszus által megszavazott katonai segélyt, amíg Kijev nem indít vizsgálatot a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden és a fia, Hunter Biden korrupciógyanús ukrajnai üzleti ügyeiben. Trump tagadja, hogy ilyen történt volna.
Bolton könyvében emellett olyat is állít, hogy Trump arra kérte kínai hivatali partnerét, Hszi Csin-pinget egy 2019 júniusában zárt ajtók mögötti tárgyaláson, hogy segítsen neki újraválasztatásában: az amerikai farmerek megnyeréséhez Kína vásároljon az Egyesült Államoktól mezőgazdasági termékeket.
E mezőgazdasági alkut illetően Bolton megállapítja: Trump számára a saját politikai érdek összekeveredik a nemzetivel. De Trumpnak voltak más tisztességtelen lépései is, például a török Halkbankkal vagy a ZTE kínai technológiai céggel kapcsolatban – állítja Bolton, aki szerint az elnök számára „az igazságszolgáltatás akadályoztatása életmódbeli kérdés”. Ezenkívül felsorol olyan eseteket, amelyek arra utalnak, hogy Trumpnak mint elnöknek meglehetősen hiányosak az ismeretei a világról, és ezáltal nevetségessé teszi magát más politikusok előtt.
Bolton beszámol egy olyan esetről is, amikor Trump arra biztatta Hszi Csin-pinget, hogy folytassa az internálótáborok (a szerző szóhasználatában koncentrációs táborok) építtetését a Kínában kisebbségben élő muzulmánok, így például az ujgurok számára. Ennek a történetnek a nyilvánosságra kerülése a sajtóban egy napra esett azzal, hogy Trump aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a külügyminisztérium szankcionálja azokat a kínai tisztségviselőket, akik visszaéléseket követnek el az ujgurok ellen. A törvénytervezetet májusban szavazta meg szinte egyhangúlag a kongresszus két háza. Éppen szerdán történt az is, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Hawaii-on tárgyalt kínai hivatali kollégájával, Jang Csie-csivel.
