2024. április 24., szerda

Gyerek híján nincs iskola

Küzdelmünkről magyar nyelvű iskoláinkért, megmaradásunkért

A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki, Duna utcai irodájában kedden este megismerkedhetünk mgr. Bálint Sándor új, Gyerek híján nincs iskola… című könyvével.

Fotó: Dávid Csilla

Fotó: Dávid Csilla

A tanulmánykötetnek is beillő kiadvány válogatott, napilapunkból ollózott cikkeket, jegyzeteket, interjúkat és kommentárokat gyűjt egybe, nagyon pontos, táblázatos, számadatokkal alátámasztott kimutatások kíséretében. Az 1977 és 1990 közötti időszakot dolgozza fel a kisebbségi oktatás tükrében. Arról szól, hogy miként küszködtünk a kisebbségi tagozatoknak a megszervezéséért, majd később megőrzésükért. – Az írások az 1974/75-ös oktatási iskolareform után beállt helyzetről szól, addig, a változás előtt, a magyaroknak is – elsősorban magyar szempontól beszélek – nagyon sok magyar nyelvű inasiskolája, technikuma, középiskolája volt. A reformmal a középiskolát két részre bontották, egy kétéves, egységes időszakra, utána pedig szakiskolákra. 1990-ben újraalakították a rendszert – magyarázta a szerző. Kiemelt egy táblázatot, amely az általános iskolai tanulók tannyelv szerinti megoszlását taglalta az 1970-es tanév elejétől 1989/90-ig, a szerb, magyar, román, szlovák és ruszin tanulók számadataira lebontva. Kiderül belőle, hogy 1970/71-től 1990-ig az általános iskolai rendszerünkből elveszítettünk 6000 magyar tannyelvű diákot. – Már akkor is fogyatkoztunk rettenetesen. 1971-ig gyarapodott a létszámunk, ’71 és ’81 között már csökkent. 1961-ben 442.561-an voltunk, míg 1971-ben 423.866-an, de ez még nem annyira vészes, viszont 1981-ben már csak 385.356-an maradtunk. Ettől függetlenül azonban abban az időszakban volt közösségünk a legerősebb, hiszen éltek és javában alkottak még „nagyjaink”, az olyan reálértelmiség, mint Szeli István és Bori Imre, Bányai János és Gerold László pedig azokban az időkben törtek fel… Erejük teljében lévő gondolkodók vezették közösségünket, a nyolcvanas évek végén bekövetkezett hanyatlásig – emlékeztetett a szerző.

A kötetet lapozva a figyelmes olvasó létünk legállandóbb kérdéseiről, a megmaradásért vívott, mindennapos küzdelmeink nehézségeiről, értelméről és esélyeiről tájékozódhat.

A tegnapelőtti beszélgetőest a városi pártszervezet Nyugdíjas Fórumának elképzelése nyomán valósult meg, házigazdája Horvát Tibor, a NYF elnöke volt.