Vasárnap az országban háromszintű választást tartanak, amelyen minden 18. életévét betöltött szerbiai állampolgár részt vehet. Száz évvel ezelőtt, a trianoni békediktátum aláírása után, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban alkotmányozó nemzetgyűlési választást tartottak. A kisebbségbe szorult délvidéki magyarság tagjai, rendezetlen állampolgársági státuszuk miatt, ezen a választáson nem vehettek részt, pedig annak tétje nem kevesebb volt, mint hogy kik fogják az új állam alkotmányát megalkotni, a kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezéseivel együtt. E heti tárcánkban ennek a választásnak a szabadkai vonatkozásait elevenítjük fel.
Az alkotmányozó nemzetgyűlési választást 1920. november 28-án tartották meg. A Bácskai Hírlap november 30-ai száma A szélsőséges pártok győztek a választásokon címmel közölte a választás szabadkai eredményeit. A voksolást úgy értékelték, mint amelyen „két világrend ütközött össze: a polgári kapitalista felfogás a munkás-kommunista világnézettel”. Ebben az írásban egy rövid szabadkai helyzetképet is olvashatunk a választás napjáról.
„A választások napján, nem úgy mint a múltban, amikor még a választások napján is féktelen korteskedés harcilármájától volt hangos az utca, most teljes szélcsend uralkodott. Azt lehet mondani, hogy még szürkébb volt a nap, mint egyébkor. Az utcák üresek, kihaltak: az utcákon kevesen vannak. Az a látszat mintha menekült volna a választásoktól és behuzta volna magát a lakásába.
A választási helyiségek körül is alig van élet. Kevés a szavazó. A reggeli órákban, míg a választási elnök és a bizottság elrendezte a munkáját, alig jelentkezett valaki. És később is csak nagyon gyéren jelentkeztek a választók, ami meglátszik abból is, hogy minden szavazó körzetben alig szavazott le a választók 50, de a legtöbb esetben csak 25–30 százaléka. A választási előkészületekből a kommunisták vették ki leginkább a részüket, ami meg is látszik az eredményen.”
A Bácskai Hírlapból a szabadkai eredményeket is megtudhatjuk. Érdekes, hogy a napilap összesítései alapján kapott számok és a hivatalos választási eredmények merőben eltértek.
„Suboticán 13052 szavazatból leadták a mi összeadásunk szerint 5423 szavazatot és pedig a kommunistákra 2286, a bunyevác-sokac pártra 2054, a demokratákra 796, radikálisokra 750, pucska-sztankára 527 szavazatot. Ezzel szemben a főispáni hivatal szerint a radikálisok kaptak a suboticai törvényszék területén 2600, a bunyevác-sokacok 2550, a kommunisták 2405, a demokraták 2185 és a pucska sztranka 556 szavazatot, ugyhogy a radikálisok és a bunyevácok 2-2 rendes és 1-1 kvalifikált, a demokraták és kommunisták 1-1 rendes képviselőt küldenek a szkupstinába. A pucska sztranka nem küld képviselőt a parlamentbe” – írta a napilap.
A Bácskai Hírlap december 1-jei számában található vezércikk így kommentálta a választáson született eredményeket:
„A szuboticai szavazás kimenetele annyiban meglepő, hogy senki sem számított a radikálisok ilyen nagymérvű térhódítására. A politikai időjósok ellentmondást nem tűrő határozottsággal jövendölték a bunyevác párt óriási fölényét és ime alig vergődtek fel a második helyre. Csak százegynéhány szavazattal kaptak többet, mint a kommunisták, akiknek nagy rész itt Szuboticán egyenlőre ki van rekesztve a választói jogosultságból. A kommunista párt kétezernégyszáz szavazat is magasan fölötte van a várakozásnak.”
A vezércikk mellett a választás részeredményeit is közölték A demokratáké a relatív többség címmel. E szerint a demokraták 100, a radikálisok 96, a Stjepan Radić vezette Horvát Parasztpárt 52, a kommunisták 50, a muzulmánok 38, Szlovén Néppárt 22 képviselői helyet szereztek, ugyanakkor bejutott számos más kisebb formáció is a több mint négyszáz fős nemzetgyűlésbe.
„Igen kellemetlen benyomást kelt a vezető körökben a pártok tarkasága, amely erősen megnehezíti az alkotmányos munkát. Az állam ideális kiépítését akadályozza a sokféle párt” – tette hozzá az eredményekhez a Bácskai Hírlap.
@fo = historysubotica.wordpress.com
