2022. május 24., kedd

Brüsszel hosszabbítana, London nem

A jövőbeli kapcsolatokról mielőbb meg kellene állapodni, de erre kevés az esély

Nem hangzottak el eget rengető javaslatok tegnap az Európai Parlamentben, amikor a képviselők – egyebek mellett – arról is tárgyaltak, milyen legyen az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolata. A témát alighanem fölöslegesen vették napirendre, hiszen egyelőre senki nem tudja megmondani, miként alakul a végleges brit kilépés (Brexit) után London és Brüsszel viszonya.

Brexit-ellenes tüntetők követelték tegnap is a londoni parlament előtt a határidő-hosszabbítást (Fotó: AP via Beta)
Brexit-ellenes tüntetők követelték tegnap is a londoni parlament előtt a határidő-hosszabbítást (Fotó: AP via Beta)

Az Egyesült Királyság hivatalosan (jogilag) januárban elhagyta ugyan az EU-t, ám december 31-éig még a közösségben maradhat (az uniós jogszabályok kötelező betartásával), ám sem a belső ügyek intézésébe, sem a döntésekbe nem szólhat bele. Az addig tartó átmeneti időszaban kellene megállapodnia Brüsszelnek és Londonnak a 2020 utáni egymás közti viszonyukról és együttműködésükről.

Az eddigi egyezkedések sovány eredménnyel jártak, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Úgy tűnik, a tervezettnél hosszabb időre lenne szükség a sikeres befejezéshez. A tárgyalási határidő elvben meghosszabbítható, ám London erre (jelenleg) nem hajlandó. Pedig az EU megpróbálta már rávenni a brit kormányt elutasító álláspontja megváltoztatására.

Az uniós vezetők, köztök Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke legutóbb hétfőn egyeztettek Boris Johnson brit miniszterelnökkel, ám hasztalanul. Ezt követően közös nyilatkozatban jelezték: tudomásul veszik London döntését az átmeneti időszak meghosszabbításának elutasításáról.

A kétoldalú kapcsolatok jövőjéről eddig négy tárgyalási fordulót tartottak. A sürgető határidő és a sikeres befejezés érdekében az érintettek szeretnék felgyorsítani a megbeszélések ütemét.

Kérdés, hogy a maradék bő fél év elég lesz-e, hiszen sok mindenről kellene megállapodni, kezdve a kétoldalú kereskedelem szabályozásától, a ki- és beutazási, illetve letelepedési és munkavállalási szabályrendszertől a közlekedési, árufuvarozási, energetikai (adat)védelmi és biztonságpolitikai, továbbá az ipari és igazságügyi kérdésekig.

Mindkét oldal kulcsfontosságúnak tart egy szabadkereskedelmi egyezményt. Ennek az a tétje, hogy 2021-től külön kereskedelmi státusa lesz-e az Egyesült Királyságnak, vagy ugyanolyan EU-n kívüli államnak számít-e majd, mint bármelyik másik.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigetország szeretné kimazsolázni az egységes uniós piac legvonzóbb elemeit, illetve korlátozások nélkül megtartani a (még) tagként birtokolt kereskedelmi jogokat és előnyöket az EU-ban, ámde bármiféle kötelezettség teljesítése nélkül. Brüsszel ezt elfogadhatatlannak tartja.

Szakértők szerint a remélt átfogó szerződést képtelenség december 31-éig elkészíteni; egy ilyen alku előkészítése és megkötése ugyanis évekbe telik. Az átmeneti periódus egyébként egy, vagy végső esetben két évvel meghosszabbítható, amiről Londonnak és Brüsszelnek legkésőbb július 1-jéig meg kellene állapodnia.

A szigetország elutasító álláspontja miatt ennek jelenleg semmi esélye. Bár a brit döntést az EU tudomásul vette, kérés esetén továbbra is nyitott az átmeneti időszak (vagyis a tárgyalások) meghosszabbítására.

Ha nem sikerül megegyezni a jövőbeli kapcsolatokról, a Brexit megállapodás nélkül ér véget decemberben. Az EU-nak ebben az esetben egyebek mellett vámokat és kvótákat kell alkalmaznia a kilépővel szemben, amit a lehetséges problémák és kellemetlenségek miatt mindkét fél szeretne elkerülni. Az egyezség nélküli válás többi következménye (2021-től) ugyancsak kellemetlen lehet.