Miután 1442-ben Hunyadi győztes csatát vívott a török ellen Nagyszeben határában, hatalmas hadizsákmányt szerzett (vissza). A pénzt négy erdélyi templom (újjá)építésére fordította. Három a csatatér közvetlen közelében épült, a negyedik 200 kilométerrel távolabb. Ez utóbbiban népes tömeg szokott összegyűlni Máriához fohászkodni, de már több volt a zarándok, mint amennyi ülőhely a templomban. A hívősereg igényeit kiszolgálni képes ferences templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1448-ban Csíksomlyón.
Szűz Mária csodatevő szobráról ez idő tájt még nem regéltek a krónikások. Későbbi szóbeszéd szerint a szobor az égből szállt alá, hogy Csíksomlyót és az odalátogatókat oltalmazza.
Az is lehet viszont, hogy a kolostor rendházfőnöke álmában látta meg a szobrot, amely reggelre már a templom oltárán állt. Kering egy olyan mese is, miszerint Moldáviából került oda. Ha valóban a csángóföldön faragták, akkor ez magyarázatot adna számos csángó mondára, de a csángók erős ragaszkodására is a csíki Babba iránt. A legvalószínűbb viszont, hogy a közeli Gyimesekben készült a többi csíki szárnyas oltárral egyetemben az 1510-es években. A misztikus Madonna legismertebb legendája a tatárdúlás idején született: a barbár seregek felgyújtották a templomot, és az porig égett, de csodálatos módon a kegyszobor sértetlen maradt. Ekkor egy tatár magával akarta vinni a különleges alkotást, de a szekere annyira nehézzé vált, hogy beleragadt a sárba. Nyolc pár ökör sem tudta kimozdítani. Ezt a helyet ma Tolvajosnak hívják. A tatár ekkor mérgében kardot emelt a szoborra, és két, ma is látható vágást ejtett rajta, de tette után a karja azon nyomban megbénult.
Mi magyarok büszkélkedhetünk a világ legnagyobb kegyszobrával. Míg a fatimai Mária-szobor 110 cm magas, a lourdes-i pedig 140 cm, addig a mi Máriánk 191 cm magas, az egész alkotás pedig 227 cm. Páter Boros Fortunát Domokos erdélyi ferences atya, író és történész így írta le a Napbaöltözött Asszony-szobrot: „A hársfából faragott, ember feletti magasságú szobor a boldogságos Szüzet ábrázolja karján a kis Jézussal. Lába alatt a föld, azon a hold sarlója, amelynek középső része emberfőt ábrázol. Máriát hosszú, testhezálló ruha takarja, melyet derékon öv szorít a testhez, amely fölé bő redőkben szedett palást borul. Jobbján királypálcát, baljában pedig a kis Jézust tartja. Arca mosolygós, kibontott hajfürtjei a vállára omolnak és azokat befödik. A fején nehéz korona van. Ugyancsak korona van a kis Jézus fején is, aki jobb kezét áldólag emeli fel, s baljában rózsát látunk.”
A csíksomlyói búcsú a székelyek katolikus hitük megóvásáért hálát adó fogadalmi zarándoklat 1567 óta. Ebben az évben a pünkösdöt megelőző napon János Zsigmond erdélyi fejedelem seregei véres módon akarták a székelyekre kényszeríteni az unitárius hitet. Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, a férfiak hősiesen harcoltak, az asszonyok pedig a gyermekekkel a csíksomlyói ferencesekkel kérték a Boldogasszony közbenjárását. Ceaucescu bukása óta a Magyarok Nagyasszonyához pünkösdszombaton száznál is több zarándokcsoport érkezik szerte a Kárpát-medencéből. A kegytemplom, mint oly sokszor az elmúlt félezer évben, ismét nem tudja befogadni a zarándokok tömegét. Napjainkban a Kissomlyó és a Nagysomlyó közötti nyeregben felállított Hármashalom-oltárnál mutatják be a búcsús szentmisét. A pünkösdi búcsú Csíksomlyón mára az egyetemes magyarság legfontosabb keresztény eseménye lett. Nemzeti búcsújáró helyünkre becslések szerint több mint 200.000-en érkeznek pünkösd szombatján.
Bizalommal jöttem ide, mint jó Anyámhoz,
Hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához.
Végy oltalmadba és nyújtsd felém kezedet,
Mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon.
Csíksomlyói segítő Szűz Mária, könyörögj érettünk!
