2024. március 28., csütörtök

Hogy a tehetség felszínre kerüljön és kibontakozzon

Hamarosan normalizálódik az egészségügyi helyzet, s megint aktuális lesz az óvodai tehetséggondozás. Erről a témáról, valamint és eddigi munkájáról, tapasztalatáról kérdeztük Margareta Adamovićot, a kamenicai Kisiskola (Mala škola) iskoláskor előtti intézmény egyik óvodapedagógusát, aki a közelmúltban kolléganőivel részt vett a tehetséges, kreatív óvodások felkarolása céljából az Újvidéki Óvóképző Szakfőiskolában megtartott egész napos szakmai tanácskozáson és műhelymunkán.

A szakmai tanácskozáson a kamenicai Mala škola (Kisiskola) óvoda munkatársai: (balról jobbra) Jasmina Cvejnov, Nada Karan, Milica Stanojević, Biljana Marković és a riportalany, Margareta Adamović (Fotó: Bozsoki Valéria)

A szakmai tanácskozáson a kamenicai Mala škola (Kisiskola) óvoda munkatársai: (balról jobbra) Jasmina Cvejnov, Nada Karan, Milica Stanojević, Biljana Marković és a riportalany, Margareta Adamović (Fotó: Bozsoki Valéria)

– Nagyon fontos témáról hallgattunk előadásokat. A zágrábi Jasna Cvetković Lay előadása kapcsán például megértettem, hogy mi Szerbiában mennyire keveset teszünk a tehetséges gyerekekért. Ő, aki több mint húsz-harminc éve foglalkozik a tehetséges gyermekekkel, elmondta, Horvátországban fejlettek a szakmai módszerek és eszközök. A tehetséges gyermekeket különös igényű gyermekeknek tartják. Az IOP nevű speciális program szerint  személyesen, individuálisan foglalkoznak velük, hogy megkapják mindazt, amire szükségük van a tehetségük kibontakozásához. Nálunk viszont jó esetben az óvópedagógusnak van szenzibilitása, és felismeri a tehetséges gyermeket, és nagy figyelmet szentel neki. Snežana Bulatović kúlai óvónő előadásában beszélt egy tehetséges kisfiúról, aki már úgy érkezett az óvodába, hogy tudtak a tehetségéről. Így az ő igényeinek szentelték magukat nemcsak a szülők, hanem a Bambi óvoda személyzete is.

Az értekezleten minden előadó a saját szemszögéből elemezte a témát. Egyszerre sok információt kaptunk, amit majd fel kell dolgoznunk. Lényegében most mindenki a kapott eszközökkel és a tehetségfelmérő táblázatokkal elemezhet minden gyermeket.

Mit tapasztalt a tehetséges és kevésbé tehetséges kisgyermekekkel való munkája során?

Néhány évig olyan gyermekekkel foglalkoztam, akiket a színházművészet érdekelt. Az újvidéki Tükör alternatív színház (Kamerno pozorište muzike Ogledalo) keretében multimediális műhelymunkát vezettem az iskoláskor előtti gyermekek számára. Ide a szülők elsősorban azokat a kislányokat, kisfiúkat hozták, akiknek felismerték a tehetséget a színpadi kifejezés terén. Használtuk a bizonyos területen kimutatott tehetségüket, de fejlesztettük a képességeiket például a zene és a képzőművészet területen is, így végül eljutottak a színpadi bemutatkozásig. Mi ugyanis a kisgyermekek különleges tehetségeit serkentjük, támogatjuk átfogó fejlődésüket, illetve segítjük őket esetleg a nehézségeik áthidalásában is. Szerbiában sok gyerek az iskoláskor előtti időszakban tehetséget mutat bizonyos dolgok iránt, de ha a tehetségét nem támogatjuk, akkor megreked a fejlődésben, és amikor iskolába indul, beleolvad a tömegbe.

Az értekezleten hallottak arra biztatnak bennünket, hogy szabadon támogassuk a tehetséget, ehhez biztosítsunk helyet, időt, tartalmat, mert ez növeli a gyermek önbizalmát, elégedettség-érzését. Hiszen néha életre szóló tehetség(ek)ről van szó.

Azután a Pen angol nyelvű iskolában dolgozva óvónőként alkalmam volt felismerni, melyik gyermek az, aki könnyebben elsajátítja a nyelveket, sőt ki az, aki különös tehetség a nyelvek szempontjából. Most a kamenicai Kisiskola magánóvodában a háromtól hétéves gyermekekkel foglalkozom az iskoláskor előtti programmal összhangban. Minden a játékon alapul, így könnyebben megismerhető a kicsik számára a világ. Játszva tanulnak. Nem kapnak tőlünk minden ismeretet készen, nem tanulnak mindent fejből, mert azt idővel elfelejtik. Ehelyett az önálló tanulásban támogatjuk őket.

Volt-e olyan óvodás, akinek felismerte a tehetségét, és aztán a kibontakozásán munkálkodott?

A konferencián, amikor szó esett a tehetséges gyermekre utaló egy-egy tulajdonságról, eszembe jutottak egyes gyermekek, akikre tehetségük miatt felfigyeltünk. Amikor felismerem a gyerek valami iránti tehetségét, felhívom rá a szülők figyelmét. Ha például kimutatja a zene iránti fogékonyságát, javasolom, hogy vezessék el a zeneiskolába. A kisgyerekek a hangszereket már az óvodában kipróbálhatják. A családdal való együttműködés azonban valóban kulcsfontosságú. Amikor a gyermek zenei, képzőművészeti vagy más tehetsége elmélyül, ismét a szülőkhöz fordulok: javasolom, hová írassák be, hogyan segítsék tehetsége kibontakozásában.

Úgy gondolom, minden gyermek a maga módján kreatív. A kreativitás szempontjából a gyermekek kezébe a legkülönfélébb anyagokat adjuk, hogy a kreativitásuk kifejezésre jusson, közben figyeljük az ötleteiket. Különféle dolgok ajánlásával a gyermeknek lehetősége van önállóan kipróbálni minél több olyan mindennapi tárgyat, amit a felnőttek kezében látott, számára viszont túl fiatal kora miatt hozzáférhetetlen. Tehát lehetőséget adunk, hogy felügyeletünk alatt vágjanak, szögeljenek, és minden egyebet kipróbáljanak, amiről általában a felnőtt azt mondja, nem gyerek kezébe való. De lehet, hogy éppen ilyen módon olyan tehetsége is felszínre kerül, amelyre senki nem gondolta, hogy van – mondta Margareta Adamović.