Megrendülhet a vendégmunkások piaca. Németországnak és Ausztriának már nincs szüksége a balkáni munkavállalókra – írja a Sputnik nemzetközi médiaház. A koronavírus okozta járvány szinte minden országot megrengetett kisebb-nagyobb mértékben, a szakemberek közül pedig többen is jósolják a járvány második hullámát. Amennyiben az epidémia valóban visszatér, ismét óvintézkedések sorozata vár mindenkire, ez pedig megkérdőjelezheti az idénymunkások visszatérését azokba az országokba, amelyekben a betevőjükért dolgoznak. Ennek következményeként felborulhat az évek óta stabilnak mondható európai munkapiac, amelynek egyik alapköve az olcsó keleti-európai munkaerőnek a fejlett nyugati országokba vándorlása a jobb megélhetés reményében.
A járvány kitörése a népesség egészét érintette, kiterjedt az élet minden szegmensére, megtépázva azokat a tevékenységi köröket, amelyek a társadalom működéséhez szükségesek. A koronavírus terjedésének sebessége felkészületlenül érte a tudományt, rámutatott az országok kormányainak felkészületlenségére a krízishelyzetekkel szemben. A világ működése megállt, új szervezkedési minták váltak szükségessé, az államok vezetőinek olyan intézkedéseket kellett hozniuk, amik akár a jövőben is alkalmazhatók lesznek hasonló helyzetben.
Az olyan problémák mint az Európára irányuló migrációs nyomás, a lakosság elöregedése, a szakképesített munkaerő hiánya nem szűntek meg továbbra sem, csak jelenleg szőnyeg alá lettek seperve. Ezek a korábban is megoldatlan nehézségek jelenleg teljesen kiszorultak a médiából, de továbbra is léteznek, ott munkálkodnak a háttérben. A krízishelyzetek, háborúk, gazdasági és egyéb társadalmi válságok, mint a jelenleg épp csendesedő koronavírus-járvány pedig csak elmélyítik őket.
A statisztikákban egyelőre nem ismeretesek az összesített adatok a járvány következményeiről, de az országonkénti részeredmények alapján már tudni, hogy a munkanélküliség előretörése Európa-szerte érezteti hatását. A termelés, szolgáltatás, kereskedelem részleges vagy teljes leállása a cégek nyereségének elmaradásához vezetett, s ez egyenes út volt az esetleges munkahelyi leépítések megindításához. A munkaadók számára a legkézenfekvőbb megoldás ilyen esetekben, ha felmondást adnak a dolgozóknak, elvégre, ha nincs munka, a munkaerő is felesleggé válik.
Bizonyos gazdasági területek azonban, mint az építőipar és a mezőgazdaság, nem kényszerültek megállásra. A határok lezárása, a közlekedés megállítása, a társadalmi távolságtartás miatt viszont az ilyen cégek munkaerő nélkül maradtak, mert nem tudták biztosítani a mobilitást a Keletről érkező vendégmunkások számára. Emiatt több vállalat sem tudta teljesíteni megfelelően a szerződött munkákat.
Az utóbbi pár hónap sok hiányosságra mutatott rá. A társadalmi krízisek alkalmával az államnak idejében kell meghoznia a szükséges intézkedéseket az elbocsátások megfékezésére, valamint a szabad munkaerő-áramlást is lehetővé kell tennie azokra a gazdasági területekre, amelyeken hiányzik a munkaerő. Az állam nem engedheti meg magának bizonyos iparágak leállását krízishelyzetek idején sem, ehhez pedig szükséges a gazdaságserkentő intézkedések készenlétben tartása és a munkajogi törvények bővítése és módosítása is.
A járványkrízis megjelenésével megszakadt a munkaerő biztosítás eddig bevett mintája. A friss munka nélkül maradt személyek közül sokan változtathatnak az eddigi hozzáállásukon és elvállalhatnak olyan munkát is, amit azelőtt nem végeztek volna. Az elmúlt hónapok történései, amiknek a következményei most érlelődnek igazán, rákényszerítették a munkaadókat a gondolkodásváltásra. A prioritás jelenleg a foglalkoztatás új mintáinak megalkotása, az ösztönző intézkedések bevezetése és a munkaerő migrációs törvényeinek megváltoztatása.
Ezt alátámasztja Ausztria és Németország esete is, ahol jelentősen megváltozott az igény a balkáni munkaerő iránt. A szakemberek szerint Németországra olyan méretű gazdasági válság vár, amekkorát a II. világháború óta nem élt át. Sokan a munkanélküliség 0,7-ről 5,8 százalékra való emelkedését jósolják. A válság Ausztriát is komolyan érintette, itt a múlt évhez képest 58 százalékos a munkanélküliség – Németországban 19 százalékos.
