Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A búzán már az eső sem segít

A szárazság miatt a napraforgó és a kukorica is le van maradva, a gyümölcsösöket szintén sújtja a vízhiány

Homolya Horváth Ágnes

2020. június 7., 17:01

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A gazdák szerint már évek óta túl kevés a csapadék, és hiába reménykednek, hogy a száraz tavasz után az ősz és a tél majd meghozza az esőt, a föld feltöltődése elmarad. Idén már az év elején nagy hátránnyal indultak, és a várva várt májusi eső sem érkezett meg. Búza kevés lesz, a kukorica és a repce még megindulhat néhány nagyobb esőtől, de minden kultúrára igaz, hogy a gazdáknak idén erős növényvédelmet kell alkalmazniuk. A gyümölcsösökben a fagy még márciusban elvitte a termés javát, most meg a vízhiány és a hideg teszi próbára a fákat.

Kobrehel Ervin (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Kobrehel Ervin (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör alelnöke úgy fogalmazott, hogy az áttelelő növényzetnél lemondhatunk arról, hogy egy most érkező kiadós eső jelentősen hozzásegítene a termésnöveléshez, búzából tehát kevés lesz:

A májusi eső tényleg aranyat ér, de a drasztikus időjárás-változás miatt ez ezúttal is kimaradt. A zentai határban csak tizen-literek estek, de az már nem tudott hatással lenni a termésre, a búzánál esetleg csak a szem telítődésére. Másutt is ez a helyzet, lehet, hogy itt-ott 7–8 literrel többet mértek, de ez mind édes kevés volt. Amire még hatással lehetne a csapadék, az a napraforgó és a kukorica, viszont azok is le vannak maradva. Ennyire egyenlőtlen keléssel a mezőgazdászok már régen nem találkoztak, ráadásul a gyönge csírákat és frissen kelt növényeket sok minden megtámadta, és az is nagy kihívás volt a gazdáknak, hogy a permetezést, a csávázást beiktassák. A csávázásnál nagyon megkötötték a kezünket, hiszen ahogy közelítünk az uniós törvényekhez, egyre kevesebb olyan hatékony vegyszert használhatunk, amivel az inváziók ellen védekezhetünk. A napraforgó kelése sem volt egyöntetű, problémás volt a beállítása, és mindemellett a tavasszal a felsőbb fekvésű területeken megjelentek a hörcsögök is. A gazdák parcelláról parcellára jártak nézni és mérgezni őket, és ha egy napig nem mentek a földre, akkor másnapra akkora területeket legeltek le, hogy aztán semmit se lehetett vele kezdeni. Ha a napraforgóba utánavetünk, befoltozzuk az üres részeket, az soha nem lesz egyöntetű, és az érésnél 5–7 nap különbség annyira meglátszik, hogy nem lehet összevárni a kettőt. Szóval nagyon nagy kihívásokkal állunk szemben az idén, és ez mind-mind a csapadékhiánynak köszönhető. Ezek a plusz befektetések hatványozottan megnövelik a költségeinket, a bevételünk meg a felére csökkent, legalábbis a búzánál biztos. Az árpánál az őszi árpák még valamennyire ígéretesek, de aki intenzív növénytermesztéssel foglalkozik, annak nagyon erős növényvédelmet kellett alkalmaznia egy optimális terméshez. Amit idáig egyszer permeteztek, azt most háromszor kellett. A búza esetében én lehet, hogy szkeptikus vagyok, de úgy látom, 32 mázsánál nem lesz több hektárján. Az a baj, hogy amelyik már kalászban van, az is üres, nincs benne szem, és aki nem rovarölőzte, annál a rovarok is meglepték, ami ugyanúgy kihatással van arra, hogy mekkorára nő meg benne a szem, vagy lesz-e benne egyáltalán. Mindez főleg a csapadékhiányra vezethető vissza, hiszen ha intenzívebb lett volna a csapadék, akkor bujábban kezd fejlődni a növény, és ha kicsi az invázió, akkor a rovar nem tehet benne akkora kárt, mert a növény olyan drasztikus fejlődést tud produkálni, hogy leküzdi az inváziót. Akkor is van járulékos kár, de tizede annak, mint ami most fellépet.

A búzában a csapadékhiány és a rovarok is nagy kárt tettek (Gergely József felvétele)

A búzában a csapadékhiány és a rovarok is nagy kárt tettek (Gergely József felvétele)

Búza tehát kevés lesz, a napraforgó és a kukorica lemaradt, a rovarok kártétele nagyon nagy. A kukoricánál még nem biztos a terméskiesés, ott előfordulhat, hogy néhány nagyobb eső után olyan gyors fejlődésnek indul, hogy ígéretes lesz, ha nem éri nagyobb rovarinvázió. Ugyanez elmondható a repcéről is, amivel szintén sokan próbálkoznak ezen a vidéken, amióta nincs a zentai cukorgyár, és nem kell a répa. Hogy nem volt kinek megtermelni a cukorrépát, az nagyon nagy érvágás volt a Zenta környéki gazdáknak, a legtöbbjük azóta próbálja megtalálni azt a kultúrát, amivel hasonló jövedelemre tehet szert. A répa helyét sokaknál az olajrepce váltotta fel, amely hasonló kilátásokkal kecsegtet, ha késő nyáron és ősszel a vetéskor olyan az időjárás, hogy az kedvez a kelésnek és egyöntetű lesz, ugyanis ez a legfontosabb a repcénél. Volt, aki 2–3 évig próbálkozott vele, de az időjárás nem segítette őket, és sokan abba is hagyták, vannak azonban, akik kitartóak, és ebben látják a cukorrépa utódját a régióban – mondta a Zentai Gazdakör alelnöke.

Rátérve a terménybiztosításra, Kobrehel Ervin azt mondja, hogy az elmúlt években sokan kötöttek biztosítást, viszont az idén kevesebben bíznak ebben, ugyanis annyira kicsi hozamokra számítanak, hogy azt sem tudják, mely csomagot válasszák a biztosítónál. Az a probléma itt Szerbiában, hogy ki vagyunk téve a biztosítók kénye-kedvének.A fejlett országokban a nemzeti agrárkamara képviseli a mezőgazdászok jogait, és nemcsak a nagytermelőkét, hanem a kistermelőkét is, vagyis ott nem a biztosítóház szabja meg az irányvonalat, hanem az erős érdekképviselet intézi ezeket az ügyeket. Erre lenne szükség itt is, akkor valószínűleg többen kötnének biztosítást – magyarázta a gazdakör alelnöke.

Bilicki István (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Bilicki István (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Ami a gyümölcstermesztést illeti, a csapadék ott is nagyon hiányzik, ráadásul ott még a márciusi fagyok is tizedelték a termést, a május végi hidegek pedig lassították a gyümölcsök fejlődését. Bilicki István zentai termelő a Zentához tartozó Bátkán három hektár gyümölcsöst gondoz, és elmondása szerint sárgabarackból lesz a leggyengébb termés:

Nekem az az egyedüli szerencsém, hogy fúrt kútból locsolhatok, mert ennyi csapadékkal, mint az idei, nem sokra lehet menni. Sok gyümölcstermelővel beszélgetek, akik a Zenta körüli területeken, a Mákosban, a Pánában, a Budzsákban tevékenykednek, és tudom, hogy akinek nincs locsolási lehetősége, az gyenge termésre számít az idén. Márciusban a mínusz 7 fokos fagy a sárgabarack 95 százalékát elvitte, az almánál meg fajtafüggő a kár. Fagyvédő permetezéssel a mínusz 4 fok még kivédhető, de a mínusz 7-tel már nem tudunk mit kezdeni, így teljesen a természetre van bízva, mi történik. Nem volt elég a fagy, következett a szárazság, aztán meg az évszaktól szokatlan hideg május vége, június eleje. A föld száraz, a levegő szokatlanul hideg, így a gyümölcs nem tud fejlődni. Az optimális növekedéshez nem elég az éjjeli 5–6 Celsius-fok, ahhoz éjjel is ebben az időszakban meg kellene lennie a 14–15 foknak, nappal meg 17–28 foknak, és sok napsütésnek – magyarázza a termelő.

Bilicki István azt mondja, akinek van locsolási lehetősége, az szilvából jó termést várhat, az őszibarack is tűrhető lesz, az almáknál viszont fajtafüggő, hogy mennyi lesz rajtuk:

A márciusi fagyok elvitték a gyümölcstermés felét (Gergely József felvétele)

A márciusi fagyok elvitték a gyümölcstermés felét (Gergely József felvétele)

Amelyik alma nem dobta le a virágát márciusban, az úgy néz ki, szépen fog teremni. A sárga Deliciosus tömve van, a Jonagold, a Melrosa és a Mutsu is szépen mutatkozik, a nyári almák viszont jól elfagytak. A baracknál a magyar fajták nem bírták ki a mínusz 7 fokot, amin mutatkozik egy kevés, az a novisadi 4-es és 6-os, azokon látszik, hogy a mi területeinkre lettek nemesítve. A gyümölcsösökben tehát egyértelműen a fagy volt az idén az eddigi legnagyobb kár, és erre már csak rátesz néhány lapáttal a szárazság. Viharos szél az idén nem pusztított, jégverésünk sem volt, az őzek szoktak még kárt tenni a fiatal fákban, meg valamennyire a nyulak, de abból Bátkán most nagyon kevés van. A biztosítók a gyümölcstermesztőknek is kínálnak terménybiztosítást, és én is próbálkoztam vele, mert volt, hogy akkora jeget kaptunk, hogy nemcsak a termést verte le, hanem a fát egyharmadáig, de olyan feltételeket szabnak, aminek nem tudunk megfelelni. Elvárják többek között, hogy a fák csoportosítva legyenek, egy helyen csak egy fajta legyen, de ez a legtöbb gyümölcsösben nem így van. Nálam is több, mint ezer gyümölcsfa van, és nem fajták szerint csoportosítottuk őket. Talán egy teljesen új telepítésnél ezt meg lehet tenni, de én is már húsz éve művelem ezt a területet, nem alakíthatom át teljesen. Így marad az, hogy bízunk az időjárásban, és a fiatal fák bekötözésével védekezünk az őzek ellen.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége