Hősiesség és szolgálat

Az első világháború topolyai hőseire, elesett katonáira, az őket hazaváró, az életüket küzdelmesen élő családtagjaikra emlékeztek tegnap több helyszínen koszorúzással, a Sarlós Boldogasszony katolikus templomban kegyeleti áhítattal, mécsesgyújtással, majd az esti órákban a színházban szervezett könyvbemutatóval.

A manapság Goricának, korábban Vajhegynek nevezett dombon található keresztnél Tomik Nimród, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd szemerkélő esőben Cservenák Pál helytörténész méltatta a helyszín jelentőségét. Azok a topolyai családok, akik elvesztették valamelyik hozzátartozójukat a hagy háborúban, egészen az 1950-es évekig a Vajhegyen felállított keresztnél helyezték el az emlékezés virágait. Ezek nem szervezett megemlékezések voltak, családtagok járultak a kereszthez, és ahogy idővel elhaltak, a hagyomány is úgy veszett feledésbe Topolyán. Nagyon kevés elesett magyar katona, így topolyai földi maradványa kerülhetett haza, a legtöbb áldozat idegen sírokban, tömegsírokban nyugszik Európa-szerte. A kereszt előtt a békediktátum kerek évfordulója alkalmából az áldozatok leszármazottai mellett virággal tisztelgett a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, a topolyai helyi közösség képviseletében Namesztovki Mirić Kornélia, Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet elnöke, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség topolyai, ifjúsági tagozatának csapata. Ezt követően a megemlékezők szakadó esőben a Sarlós Boldogasszony templomba vonultak, ahol a háború topolyai áldozataiért tartottak kegyeleti szertartást. A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ közreműködésével Topolya is bekapcsolódott 16 óra 30 perckor a 100 év 100 másodperc elnevezésű Kárpát-medencei szintű kezdeményezésbe, amikor is harangzúgással emlékeztek a trianoni diktátum kerek évfordulójára. A rendezvényen a topolyai polgárok mellett népviseletbe öltözve jelen volt a Kodály-központ több szakcsoportja. A templomban mécsest gyújtottak, majd felcsendült Horváth Sándor kárpátaljai költő Mert a haza nem eladó kezdetű verse, amit Ivaskovics József zenésített meg. A rendezvényt Molnár Krekić Olga, Magyar Életfa-díjas versmondó szavalata tette ünnepélyesebbé, illetve főtisztelendő Fazekas Ferenc atya, Tisza menti főesperes, topolyai plébános áhítata, valamint elhangzott nemzeti imádságunk. A megemlékezés következő, a zsidó temetőben zajló állomását megtisztelte jelenlétével, helyszínen elmondott fohászával a szerbiai zsidó hitközség képviselője, a néhai zsidó származású topolyai polgárokról pedig Kocsis Antal helytörténész emlékezett meg. Tomik Nimród az esti könyvbemutatóval kapcsolatban elmondta, hogy a topolyai és a környékbeli helytörténészek, történészek több éves elképzelése vált valóra azzal, hogy megjelent a Hősiesség és szolgálat című könyv.

– Egy a korabeli történéseket, a helyi vonatkozásokat összefoglaló könyvet sikerült szerzőtársaimmal, Cservenák Pállal, Kocsis Antallal, Kocsis Évával, Molnár Tiborral, Nagy Tiborral, mgr. Pastyik Lászlóval megalkotni. Mindenképpen a magyar történelem egyik jeles dátumához szerettük volna kötni a bemutatót, végül úgy alakult, hogy ez a június 4-e lett, az I. világháborút lezáró, a magyar felet vesztesként kikiáltó trianoni diktátum 100. évfordulója. Topolyán a 106 évvel ezelőtt, vagyis a háború kitörésekor körülbelül 12 ezer 500 lakos élt, amiből 12 ezren voltak magyar ajkúak, illetve közel 500 zsidó vallású polgárt tartottak nyilván, ezért is éreztük kötelezettségünknek, hogy a zsidó hitközség áldozataira is emlékezzünk ezen az évfordulón – tudtuk meg Tomik Nimródtól, aki elmondta, hogy a jövőben szeretnének minden június 4-én szentmisével emlékezni az I. világháború áldozataira.