Vitába keveredett a tüntetések miatt Donald Trump elnökkel Mark Esper amerikai védelmi miniszter. Trumppal több hivatali elődje is szembehelyezkedett. Főként azért bírálják, mert nem ítélte el a rasszizmust és a színesbőrűekkel szembeni gyakori rendőri brutalitást.
Az amerikai védelmi miniszter nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra belföldön. „Nem támogatom a lázadási törvény alkalmazását” – jelentette ki Mark Esper, aki először nyilatkozott nyilvánosan a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta. Leszögezte: az említett jogszabályhoz rendelt intézkedéseket a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben”, ám szerinte „most nincs ilyen helyzet”.
Donald Trump elnök előzőleg a Fehér Házban említette, hogy a rend helyreállítása érdekében alkalmazná az 1807-es jogszabályt, amelynek segítségével megkerülhető a hadsereg (rendfenntartás céljából történő) belföldi bevetését tiltó szövetségi törvény.
GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ TRAGÉDIA
Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Gárda a legalkalmasabb a polgári hatóságok és a helyi rendőrség belföldi támogatására ilyen helyzetekben – fogalmazott Esper. Az exminiszter egyszersmind elítélte a 46 éves afroamerikai George Floyd elleni rendőri intézkedést, amely az illető halálával végződött. Floydot május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatta, a földre kényszerítették és megbilincselték, majd egyik egyenruhás 8-9 percen keresztül a nyakára térdelt. A férfi csak annyit tudott suttogni, hogy nem kap levegőt, és a halottkémi jelentés szerint már az ötödik percben meghalt. Esper ezt szörnyű bűncselekménynek nevezte, s emlékeztetett: ez egy olyan tragédia, amelyet „túl sokszor látunk ismétlődni”.
A négy rendőrt másnap elbocsátották, a Floyd nyakára térdelő 44 éves Derek Chauvint pedig letartóztatták, és gyilkosság gyanújával vádat emeltek ellene. A héten letartóztatták három másik társát is.
EZREKET ÁLLÍTOTTAK ELŐ
Floyd halála után tüntetéssorozat kezdődött az Egyesült Államokban, amely sokfelé békés keretek között zajlik. Az Ipsos közvéleménykutató intézet által készített felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka támogatja a békésen demonstrálókat.
Csakhogy sok helyen zavargásokba, vandalizmusba, lázongásokba csapott át a tüntetők haragja. Néhol fosztogatók is elvegyültek a tömegben. A legharciasabbak több városban is összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázzal, gumilövedékkel és gumibottal oszlatták föl az agresszívan viselkedők csoportjait. A hatóságok több ezer rendbontót állították már elő; a tiltakozók közül sokan megsérültek, és halálos áldozatai is vannak az utcai összecsapásoknak.
CÉLKERESZTBEN AZ ÚJSÁGÍRÓK
A bő egy hete tartó utcai tüntetésekben legalább száz újságírót is atrocitás ért a rendőrök részéről. Bár az incidensek egy része véletlenül történt, több esetben a tudósítókat szándékosan zaklatták, fújták le könnygázzal, lőtték meg gumilövedékkel vagy vették őrizetbe. Az egyik legsúlyosabb a 37 éves fotóriporter, Linda Tirado esete, akinek Minneapolisban tudósítás közben lőtték ki a szemét.
A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Trump hivatalba lépése óta folyamatosan romlik az újságírók helyzete az USA-ban. Ha pedig a média elleni kritika a legmagasabb szintről érkezik, egy idő után a helyi hatóságok, a rendőrség, majd a közvélemény is ellenük fordul. Ez látható most az utcákon is.
MEGERŐSÍTETTÉK A FEHÉR HÁZ VÉDELMÉT
Washingtonban és több városban – a kijárási tilalom ellenére – is folytatódtak tegnapra virradóra a megmozdulások, de csak néhol voltak konfrontációk. A fővárosban megerősítették a Fehér Ház védelmét. New Yorkban a rendőrségnek sikerült valamelyest megfékeznie az erőszakot és a fosztogatásokat. Zűrzavar volt viszont Brooklynban, ahol a rendőrség borssprayjel, gumibotokkal oszlatta a tömeget. Az alabamai Huntsville-ben ismét fellángolt az erőszak.
Andrew Cuomo, New York állam kormányzója elégedetten állapította meg, hogy a kijárási tilalom bevezetése meghozta az eredményt. Ám előzőleg élesen bírálta a rendőröket, amiért nem vetettek véget az erőszaknak. Hangsúlyozta: a békés protestálókat meg kell különböztetni a fosztogatóktól. Az előbbieket a támogatásáról biztosította, megjegyezve, ők jobb Amerikát akarnak.
NEM FELNŐTTEK IRÁNYÍTOTTÁK AZ ORSZÁGOT
Több hollywoodi művész is tiltakozott a rendőri erőszak és a tüntetéseken megnyilvánuló erőszak, valamint Trump politikája ellen. James Mattis, a Trump-kormányzat első védelmi minisztere is elítélte az elnök politikáját. Azzal vádolta Trumpot, hogy meg akarja osztani az Egyesült Államokat. Mattis szerint az amerikaiak most érzik meg „a következményeit annak, hogy nem felnőttek irányították ezt az országot az elmúlt három évben”.
A tűntetések hatására elítélte a rasszizmust, a faji alapú hátrányos megkülönböztetést és az egyenlőtlenséget mind a négy, még életben lévő volt amerikai elnök. Jimmy Carter, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is közleményt adott ki; közülük többen is bírálták Trumpot, aki bár Floyd meggyilkolását néhányszor elítélte, még nem szólalt fel a rasszizmus és a feketékkel szemben gyakori rendőri brutalitás ellen.
