Szerbia készen áll a koronavírus-járvány esetleges második hullámára – állapította meg ma Aleksandar Vučić szerb elnök az Egészségügy a koronavírus-járvány után elnevezésű online konferencia megnyitóján. Mint kifejtette, egy ország mindig annyira számít felkészültnek, amennyire erős az egészségügyi rendszere, Szerbia pedig sokat költött az elmúlt időszakban a helyzet javítására. A további prioritásokat az egészségügyi intézményekbe, épületek létesítésébe történő beruházások jelölik, a személyzet, vagyis az orvosok és az ápolók anyagi helyzetének javítása, valamint a gazdasági válságból való minél gyorsabb kilábalás jelentik – fogalmazott.
Katonák őrizték a Vajdasági Klinikai Központot (Dávid Csilla felvétele)
A szolidaritás terén az országok között nem voltak megfelelőek a kapcsolatok – mutatott rá az államfő. Kína gondjait követően, Olaszország helyzetét láttán, az országok sorra bezárkóztak nemzeti határaik közé, azt remélve, önerővel meg tudják akadályozni a járvány terjedését. Vučić rámutatott arra, hogy csak kevés ország vett tudomást a másiknak a problémájáról, az államok is úgy viselkedtek, ahogyan az emberek tennék, saját életük megóvása volt a legfontosabb a számukra. Ezt tapasztalva Szerbia is felmérte, melyek a saját erőforrásai, olyan rendszert épített ki, amely önállóan is képes volt megbirkózni a kihívásokkal. A járványhelyzet egyik legnehezebb feladata a berendezések, védőfelszerelések beszerzése volt, húzta alá, majd megköszönte ezúttal is Kína, az Európai Unió és Norvégia segítségét. Emlékeztetett, hogy az ország a járvány kezdete után rövidesen önállóan kezdte gyártani az alkoholt, a nátrium-hipokloritot, az élesztőt, de még a lélegeztetőgépek előállítására is tettek itthon kísérleteket, s ezek a kísérletek folytatódnak is. A klinikai központok további fejlesztése, építése kiemelkedő feladata a közeljövőnek – fogalmazott az államfő. Az ország az egészségügyre költi az állami költségvetés 28-29 százalékát – számolt be.
Az egészségügyi miniszter büszke arra, hogy a hazai egészségügy igazolta komolyságát a járvány idején. Mint mondta, nem fordult elő, hogy a betegek a folyosókon feküdjenek, hogy ne álljon a rendelkezésre elég védőfelszerelés, lélegeztetőgép vagy gyógyszer. Zlatibor Lončar közölte, ehhez a sikerhez az egészségügyi dolgozók hősiességére, egy komoly államra és államfőre volt szükség. Rövid idő leforgása alatt mindent sikerült beszerezni – tette hozzá. Egy új munkarendszerre van ma szükség az egészségügyi ellátásban, újszerű hozzáállással és energiával, amelynek a jeleit világosan láthattuk az elmúlt hónapokban. Közölte, a vírus egy ideig még biztosan velünk él, de képesek leszünk megfelelő választ adni a kihívásokra. Tovább kell fejleszteni a káderállományt, a foglalkoztatást, a munkakörülményeket – értékelte Lončar.
Az egészségügyi dolgozók feltalálták magukat egy olyan helyzetben, amelyben tulajdonképpen újra kellett indítani az egész rendszert, a betegellátást – jelentette ki Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár. Emlékeztetett, hogy a vajdasági intézmények még januárban hozzáfogtak a felkészüléshez, mert észlelték a keletről érkező járványt. Később, amikor rohamosan terjedni kezdett a vírus, a gyors reakció sem maradt el. A tartományi kormány négy év alatt 7,5 milliárd dinárt ruházott be az egészségügyi intézményekbe, a Kamenica 3 projektumával ez az összeg eléri majd a 10 milliárd dinárt – jelentette ki Gojković.
